Kerüljük el a szívbetegséget fogmosással!

Kategória: Szív- és érrendszer Készült: 2008. szeptember 11. csütörtök, 11:22 Írta: Drinfo.hu / MediPress-AFP

Íme egy újabb jó ok a fogmosásra: egy tanulmány szerint a szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szívbetegség az első számú gyilkos világszerte, évi 17 millió életet követelve. A dohányzás, az elhízás és a magas koleszterinszint a leggyakoribb okai, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhanyagolt fogíny is felkerülhet a listára.

„Rájöttünk, hogy a bakteriális fertőzések önálló kockázati tényezőt képeznek a szívbetegségre” – nyilatkozta Howard Jenkins, a brit Bristol Egyetem kutatója az Általános Mikrobiológiai Társaság Dublinban megrendezett ülésén. „Más szóval mindegy, milyen karcsúak, fittek vagy egészségesek vagyunk, a rossz fogak által hozájárulunk a szívbetegség kockázatának növekedéséhez.”

Az emberi szájban mintegy 700 különféle baktérium található, és a fogmosás elhanyagolása elősegíti e kórokozók elszaporodását. A többségük jóindulatú, és némelyik jelenléte fontos a jó egészségi állapothoz. Az új kutatás szerint azonban néhány olyan biológiai lejtmenethez vezethet, amely a szívrohammal és a stroke-kal összefüggő artéria-betegségeket eredményezhet.

„A száj az emberi test talán legszennyezettebb területe” – állítja Steve Kerrigan, a dublini Királyi Sebészeti Kollégium tagja. „Ha a fogínyvérzés miatt nyitott valamelyik véredényünk, baktériumok juthatnak a véráramba.” Amint a véráramba kerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben, ami csökkenti a szívbe irányuló véráramot.

„Imitáltuk a vérerekben és a szívben lévő nyomást, és demonstráltuk, hogy a baktériumok eltérő mechanizmusokat alkalmaznak a vérlemezkék összetapadásának kiváltásához, ami lehetővé teszi a baktériumok teljes mértékű betokozását”. Ez nemcsak szívbetegséget és stroke-ot kiváltó állapotokat okoz, hanem megvédi a baktériumokat az immunrendszertől és az antibiotikumoktól is. „Ezek az eredmények megmutatják, miért nem minden esetben hatnak az antibiotikumok a fertőzéses eredetű szívbetegségek kezelésében” – mondja Jenkins.

Egy másik kutatás során az új-zélandi Otago Dunedin Egyetem kutatócsoportja Greg Seymour vezetésével kimutatta, hogyan képesek a szájból származó más baktériumok ateroszklerózist, vagyis az artériafalak keményedésével járó érelmeszesedést kiváltani.

Minden organizmus, beleértve az embereket és a baktériumokat is, „stressz-fehérjéket” termelnek, olyan molekulákat, amelyeket a gyulladás, a toxinok, az éhezés, az oxigénhiány vagy ehhez hasonló állapotok során termelődnek. A stressz-fehérjék egyik célja az, hogy keresztülvezesse a többi fehérjét a sejtmembránon. Idegen testekre, úgynevezett antigénekre is rákapcsolódnak azonban, és elszállíthatják ezeket az immunsejtekhez, ami immunválaszt vált ki a szervezetben.

A szervezet normál esetben nem támadja meg saját stressz-fehérjéit. A hasonló bakteriális stressz-proteinek azonban kiváltanak választ, és amint ez bekövetkezik, az immunrendszer nem képes többé különbséget tenni a kettő között. „Fehérvérsejtek gyűlhetnek fel az artériák szöveteiben, érelmeszesedést okozva” – magyarázta Seymour egy telefoninterjúban.