Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.
A+ A A-

Megdöbbentő adatok a hazai rákgyógyításról

cancer check upMagyarországon nincs egységes onkológiai ellátás, az öt onkológiai térségben ötféleképpen gyógyítanak, de a fővároson belül is óriásiak az eltérésék a leterheltségben. Sugárterápiához Magyarországon a betegek negyede jut, van, ahol a meglévő kapacitások kihasználatlanul állnak, máshol 130-140 százalékon kell pörögniük - derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss fekvőbeteg-ellátási adataiból.

Aki azt hiszi, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelem legfontosabb eleme az egészséges életmód és az egészségtudatosság, alaposan téved. A gyógyulás, illetve az életben maradás legalább ilyen fontos meghatározó eleme a gyógyítás helyszíne. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2016-os adataiból ugyanis egyértelműen látszik, Magyarországon nincs egységes onkológiai ellátás, legalább ötféle terápiás módszert követnek az öt onkológiai térségben, amelyen belül Budapest maga sem önálló egység, hiszen a fővároson belüli cetrumok között is órásiak a különbségek.

A jelek szerint a gyógyulást nem csak a helyszín hozzáférhetősége, kapacitása és felszereltsége befolyásolja, hanem a helyi szokások, az ott beivódott terápiás dogmák is. Olyan adatok azonban sajnos nem hozzáférhetőek, amelyek a gyógyítási módot és a halálozási számokat érdemben összevethetővé tennék.

Gyászos adatok

A KSH adatai szerint az elmúlt 10 évben évente Magyarországon 32-33 ezer haláleset írható a daganatos megbetegedések számlájára, a százezer lakosra jutó hazai daganathalálozási arány a legrosszabb Európában, alaposan megelőzve Oroszországot és Romániát is.

Magyarországon a szakma képviselői évek óta hangoztatják, hogy a daganatos betegek ellátása arra kijelölt központokban történjen. A hazai egészségügy jelenleg területi ellátási rendszerben működik, azaz a beteg lakóhelye határozza meg azt, hogy melyik onkológiai központ az elsődlegesen illetékes a betegségek felderítésére és ellátására.

A daganatos betegségek kezelése három lábon áll, sebészi, sugárterápiás és gyógyszeres beavatkozásból, a követendő utat az onkológiai centrum onkoteamje határozza meg. A terápiás útról elméletben protokollok alapján döntenek, azonban van ezzel egy kis baj: ezek a protokollok túl részletesek, a több ezer oldalnyi szakmai és finanszírozási útmutató gyakorlatilag követhetetlen. (Tőlünk nyugatabbra, a sokkal jobb rákhalálozási mutatókat produkáló holland, vagy belga egészségügyben áttekinthetőek és tömörek a szabálykönyvek.)

A betegeket ellátó úgynevezett onkológiai ágyakból 29 kórházban összesen 1838 volt 2016-ban. Az onkológiai ágyak 65 százaléka abban a 13 kórházban található, ahol gyógyszeres kezelés és sugárterápia is végezhető.

A kemoterápia a nyerő?

Tízezer lakosra átlagosan 1,88 onkológiai ágy jutott 2016-ban, az onkológiai osztályok tavaly 191 937 kemoterápiás esetet, és 46 903 sugárterápiás esetet jelentettek. Nem tudni, hogy ez a kemoterápia/sugárterápia jó vagy rossz, azt azonban igen, hogy az európai régiók daganatos halálozási listáján a legkevesebb halálesetet a brüsszeli régió mutatja fel, a belga egészségügyben pedig 100 daganatos betegből legalább 50-et sugárterápiával is gyógyítanak.

A hazai onkológiához visszatérve: az elmúlt évek során a kemoterápiás és sugárterápiás ellátásoknál egyre inkább a járóbeteg-ellátásban is elvégezhető kezelések kerültek előtérbe, így az onkológiai ágyak kihasználtsága néhány év alatt jelentősen csökkent. Mára az onkológiai osztályok az 52 százalékos átlagos kihasználtsággal a legkevésbé kihasznált ágyakkal rendelkező hazai kórházi osztályok közé tartoznak.

Az onkológiai ágyszám azonban nem csak egyszerű fekvőbeteg-ellátási képességet jelent, hanem humán erőforrást, költségkereteket, szakmai kapcsolatokat is takar. Azaz a tízezer lakosra jutó ágyak területi aránya jól utal az adott terület rendszerbeli pozíciójára, önálló döntési lehetőségeire, beteg-bevonzó vagy szükségszerűen beteget tovább irányító szerepkörére.

Egyenlőtlenség az onkológiai ágyak elosztásában

Az onkológiai ágyak országos megoszlása már 2006-ban, a megyei onkológiai ellátási rendszerben három fő csoportra volt tagolható:

  • a hazai átlagot (1,88) jelentősen meghaladó 5 kiemelt, sugárterápiával is rendelkező terület (a főváros illetve 4 megye),
  • az átlagost éppen elérő vagy annál legfeljebb 30-40 százalékkal kisebb ágyszámmal rendelkező 10 megye (melyek közül 7-ben sugárterápia is működik),
  • és az országos átlag felénél is kevesebb ággyal rendelkező 5 megye.

Ha a budapesti ellátási területhez számítjuk a minimális saját ellátó struktúrával rendelkező Pest megyét, úgy már 2006-ban sem Budapest volt az onkológiai ágyakkal legjobban ellátott terület, hanem Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megye.

A 2012-ben léthozott, öt ellátási területre osztott onkológiai térségi rendszer központja természetesen abban az öt városban (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely) van, ahol a legnagyobb volt a tízezer lakosra jutó területi onkológiai ágyak aránya. A térségi rendszerben a 4,280 millió lakosú közép-magyarországi ellátási térség kialakítása során Budapesthez került a legrosszabb ágyellátottsággal rendelkező hat megyéből öt. (Nógrád megyében tízezer lakosra 1,04 onkológiai ágy jut, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 0,99, Fejér megyében 0,72, Komárom-Esztergom megyében 0,67, és a Budapesttől elválaszthatatlan Pest megyében 0,24.)

A következmények 2016-ra már jól kirajzolódtak. A NEAK adatai szerint 2016-ban az általános finanszírozásban elvégzett járó- és fekvőbeteg kemoterápia 43,79 százaléka történt Budapesten, a tételes finanszírozást illetően vélhetőleg még magasabb a budapesti ellátok aránya.

A cikk folytatódik a napi.hu oldalán »»

 

Kapcsolódó kifejezések: NEAK  kemoterápia  onkológia  rákgyógyítás  sugárterápia 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!