Nem táncolnak vissza a rezidensek
Kategória: Heti téma Készült: 2011. november 29. kedd, 14:59 Írta: OP
Az orvoselvándorlásról egyeztetnek ma a rezidensek Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével, miután az ágazatvezetéssel 2009 óta folytatott eddigi megbeszéléseik zátonyra futottak – írja a Magyar Hírlap. Honnan indult, mit ért el a szerveződés? – erről készített az OrientPress Hírügynökség, a közigazgatás hírszolgáltatója összefoglalót.
A szakorvosjelöltek azt tervezik, részletesen ismertetik a helyzetüket Lázár Jánossal, akinek a közbenjárását is kérik a szakállamtitkársággal folytatott tárgyalások felújításához. Látványos formában 2009. novemberében indult el a rezidens orvosok által kezdeményezett összefogás, amely a döntéshozók figyelmét kívánja fölhívni azóta is az orvostársadalom helyzetének visszásságaira, egyes orvoscsoportok elkeseredettségére, a magyar egészségügy összeomlásának veszélyére. A Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezéséhez csatlakozott a Magyar Orvosok Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara is, így az összefogás történelminek mondható.
A célkitűzés
Az orvostársadalom fellépésének célja az, hogy a bérek és a munkakörülmények rendezésével megállítsák azt a drámai orvoselvándorlást, ami egyébként 2013 végére a hazai ellátórendszer spontán összeomlásához vezetne. A rezidens szövetség elnöke, Papp Magor minden lehetőséget megragad, ami révén célkitűzéseiket és megegyezési szándékukat ismertetheti. Mint az OrientPress Hírügynökség korábban megírta, a béremelés nem csak a hálapénzt tenné némileg okafogyottá, de megakadályozná a tömeges munkaerő-elvándorlást is. Mint Papp Magor rámutat, ez a folyamat az utóbbi két évben drámaian felerősödött – számításaik szerint 2009-ben 887 frissen végzett orvos ment külföldre, míg 700-an tettek szakvizsgát és 700-an mentek nyugdíjba. Tavaly becslések szerint már 1140-en hagyták el az országot, míg a szakvizsgázók és a nyugdíjazottak száma lényegében nem változott. „Ha ehhez hozzátesszük, hogy 2010-ben az államvizsgázók alig több mint fele kezdte csak el a szakképzést, akkor ezek az arányok még aggasztóbbak” – jegyzi meg a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy 2015-re a szakvizsgázók száma akár 250-re is apadhat; miközben ezernél is több képzett orvos megy majd nyugdíjba, ami borítékolhatóan megrendíti majd az egészségügyet. „Ráadásul, aki most megy ki, az a kinti szakképzésbe is bekapcsolódik, tehát nem egy, hanem legalább öt évet marad is” – összegezte a problémákat Papp.
Az okok
Papp Magor számos fórumon elmondta: a drámai orvos elvándorlás legfőbb oka, hogy nem tudnak megélni a kollégák. „Nem csak a jövőnket nem látjuk, a jelenünket sem. A fiatal orvosok jelenlegi anyagi és munkakörülményei nem teszik lehetővé az egzisztenciateremtést, a szakmai fejlődést, a minőségi munkavégzést. A körülmények veszélyeztetik a betegellátást és az egészségügyi rendszer működését. A jelenlegi tendenciák alapján, hosszú távon sem látjuk a változás lehetőségét”– fogalmazott az elnök a szövetség által szervezett, Magyarországot formázó élőlánc kialakításának eseményén, a Bazilika előtt.
Megoldási javaslat
A szövetség által szorgalmazott emelés mintegy 60 milliárd forintba kerülne, amit többek szerint forrás-átcsoportosítással, például a válságadókból befolyt összegekből lehetne finanszírozni. Legalább ennyire, 30–60 milliárd forintra rúghat a paraszolvencia éves nagysága is; a kezdeményezés további előnye, hogy ez az összeg a hivatalos béremeléssel „kifehéredne”, a civilek által befizetett adók, vásárlóerő vagy megtakarítások formájában.
A cikk a reklám után folytatódik
A tárgyalások
Béremelésre ígéretet csak a háziorvosok esetében tett az államtitkárság: áprilistól 2,5 milliárd forintot adnának teljesítmény-finanszírozásra, az év második felében pedig 1,5 milliárdot az alapellátás eszközbeszerzésére. Mint megjegyzik, a szétesett egészségügyi rendszert csak fokozatos, ösztönző elemeken alapuló építkezéssel lehet helyre állítani. Ennek érdekében ösztöndíjprogramot hoztak létre, amelyet idővel ki is bővítettek, mivel nem volt elég jelentkező. Papp Magor azonban a Kossuth Rádió november végi adásában hangsúlyozta: az ösztöndíj az orvosok elvándorlásának megállítására alkalmatlan, szerinte csak azok a rezidensek pályáztak a programra, akiket a családjuk támogatni tud és külső segítséget is kapnak az állami támogatás mellé. A fentiek következtében megakadtak egyeztetések az ágazati vezetéssel a dolgozók életpályamodelljéről, béreik rendezéséről.
A rezidens ösztöndíj
Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár és Páva Hanna helyettes államtitkár július közepén jelentette be: havonta százezer forintos ösztöndíjat kaphatnak novembertől azok a rezidensek, akik az idén jelentkeznek a szakorvosképzésbe, vállalják, hogy ettől kezdve tíz évig Magyarországon dolgoznak, továbbá nem fogadnak el hálapénzt. Az első körben, augusztus 22-ig 124 szakorvos jelentkezett, közülük 112-en adtak be sikeres pályázatot. Ezt követően, szeptemberben az államtitkárság meghirdette a kibővült Markusovszky-ösztöndíjprogramot, melynek pályázati feltételeit a Magyar Rezidens Szövetséggel közösen több pontban módosították. Ennek eredményeképpen a pályázók választhatnak, hogy az ösztöndíj folyósítása után annak időtartamával megegyező ideig teljes munkaidőben vagy annak kétszeres idejéig félállásban dolgoznak köz-finanszírozott hazai egészségügyi szolgáltatónál. Az ösztöndíjprogram az idén végzett orvosok mellett nyitott volt azok előtt is, akiknek legalább egy évük még hátravan az első szakképzés idejéből. A pályázat második körében 396 rezidens nyújtotta be pályázatát, közülük 338-an pályáztak sikerrel. Október közepéig 450 rezidens csatlakozott az államtitkárság által meghirdetett ösztöndíjprogramhoz. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) november közepén a honlapján azt közölte: a Markusovszky Lajos-ösztöndíj költségvetési kerete kimerült, így nem áll módjukban több pályázatot befogadni. Az előzetes bejelentés szerint a több mint 480 millió forintos keretösszegű program Markusovszky Lajos-ösztöndíjára mintegy hatszáz szakorvosjelölt, a Than Károly-ösztöndíjra pedig húsz szakgyógyszerész-jelölt pályázhatott.
Eredmények és következmények
Papp Magorék azt látják, hogy az egészségügyi államtitkárság részben forrás-, részben lobbierő-hiány miatt nem tud fellépni az érdekükben, ezért több döntéshozóval is konzultálnak a jövőben. Lázár Jánost, a Fidesz, illetve Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét már meg is keresték. Közben, a nagyobb hangsúly kedvéért mintegy 2300 egészségügyi dolgozó helyezte ügyvédi letétbe a felmondólevelét, amelyek január elsejével „aktiválódnak”, ha addig nem történnek érdemi intézkedések az ágazat béreinek rendezése érdekében – közölte az elnök múlt hét csütörtökön Budapesten, a Világgazdaság című napilap által szervezett egészségügyi konferencián. Háromezer felmondólevél szükséges ahhoz, hogy mozgalmukat sikeresnek lehessen nevezni – tette hozzá. Hasonló céllal november elején alakult meg a Visegrádi Négyek orvos-szakszervezeteit tömörítő Karta: a szövetség tagjai lényegében arról állapodtak meg, hogy ezután összehangoltan közvetítenek orvosokat a nyugati országokba, mint elmondták, a szakmabeliek távozását végső, de nem elkerülhetetlen lehetőségnek tekintik. A rezidensszövetség elnöke azt is elmondta: a közelmúltban felmérést végeztek a külföldön dolgozó magyar kollégák körében. Ebből kiderült, hogy a bérek rendezése kulcsfontosságú lenne a számukra, ezzel összefüggésben a hálapénz visszaszorítása is nagyban motiválná őket a hazatérésre – tette hozzá.
Az orvosképzés világszerte különböző modelljeiben gyakran rezidens orvosnak – magyarul gyakorló orvos – nevezik az orvosi egyetemet elvégzett, tehát általános orvosi diplomát szerzett, pályakezdőként dolgozó orvosokat.. A rezidenseknek már van szakirányuk, és a szakiránnyal rokon orvosi területek klinikai osztályain több hónapos időszakokban látnak el orvosi feladatokat szakorvosok felügyelete alatt.
OrientPress Hírügynökség