Praxiasalap: a FAKOOSZ észrevételei, javaslatai
Kategória: Egészségpolitika Készült: 2011. szeptember 20. kedd, 08:53 Írta: FAKOOSZ
Az Egészségügyi Államtitkárság által, a praxisalap létrehozásával kapcsolatban megtartott egyeztetésen történt felkérés alapján a FAKOOSZ véleményét az alábbiakban közöljük.
NEFMI Egészségügyi Államtitkárság
Dr. Beneda Attila kabinetfőnök úr részére
Budapest
Tisztelt Kabinetfőnök Úr!
Az Egészségügyi Államtitkárság által, a praxisalap létrehozásával kapcsolatban megtartott egyeztetésen történt felkérés alapján a FAKOOSZ véleményét az alábbiakban közöljük.
A vélemény kialakításához figyelembe vettük a FAKOOSZ által korábban képviselt álláspontot, a háziorvosoktól írásban beérkezett véleményeket – melyek a http://fakoosz.ewk.hu/fakoosz-hirek címen olvashatók –, illetve számos telefonon, illetve személyesen lefolytatott megbeszélés tapasztalatait.
Az alap létrehozásának szándékát elsősorban betegérdek oldalról tekintjük fontos előrelépésnek, mivel az ő elsődleges prioritásuk, hogy megfelelő számú, pihent, jól fizetett és felkészült orvos lássa el őket európai szintű körülmények között. Ennek elérésének egyik szükséges – de nem elégséges – feltétele a praxisalap hatékony működtetése.
A praxisalap eredményes és hatékony működésének feltételei
1. A praxisalap csak akkor tudja a tervezett funkcióját betölteni – méltó nyugdíjba vonulás, illetve az utánpótlás biztosítása – ha
a.) A praxisjog jogi helyzete egyértelműen rendezésre kerül, különös tekintettel az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott korábbi határozatára. A FAKOOSZ a praxis ellátási területéhez kötve javasolja szabályozni a praxisjogot, mint vagyoni értékű jogot, egyfajta koncesszióként. Ezzel érhető el az, hogy társas vállalkozások esetében is lehetővé váljon a praxisjog beszerzési költségeinek elszámolása a bevételek terhére, azaz ne a nettó jövedelemből kelljen kifizetni azt a praxist megszerző háziorvosnak.
b.) Mindaddig, amíg az OEP finanszírozás nem biztosítja a praxisjog megszerzése költségeinek kitermelését, addig nem nagyon lehet számítani a praxisalap érdemi működésére. A jelenlegi OEP-szerződésekből eredő bevételek ugyanis gyakorlatilag még 0%-os teljes hiteldíj-mutató mellett is csak a praxisjog törlesztését éppen hogy meghaladó legális nettó jövedelem kitermelését teszik lehetővé. Azaz jelenleg a praxisok értéke közgazdaságilag zérónak (vagy akár negatívnak is) tekinthető. A praxisok a jelenlegi rendkívül alacsony finanszírozás mellett is a működőképességük határán vannak, nem képesek még kamatmentes kölcsön kigazdálkodására sem. Változatlan finanszírozás mellett a praxisvásárlók a CHF-alapú lakáshitelekhez hasonló adósságcsapdába kerülhetnek.
c.) A 2012-es költségvetésről és adótörvényekről történt, 2011. szeptember 16-i miniszteri bejelentés fényében a praxisalap létrehozásától függetlenül mindenképpen sürgős tárgyalásokra van szükség a jövő évi finanszírozásról. Ugyanis az adótörvények változásai a háziorvosi vállalkozások vonatkozásában jelentős többletkiadásokat indukálnak (ÁFA-emelés, SZJA változások, stb.).
d.) Egyértelműen és egységesen szabályozni kell az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, finanszírozási kötelezettségeit és jogait az alapellátás vonatkozásában. A FAKOOSZ támogatja azon elképzelést, hogy egységesítésre kerüljön az önkormányzatokkal kötendő szerződések tartalmi kerete, ne helyi szubjektív tényezők befolyásolják egyes praxisok működését.
Csak abban az esetben látjuk értelmét a praxisalap létrehozásának, amennyiben legalább a fentiek megvalósítása megtörténik.
A cikk a reklám után folytatódik
2. Konkrét észrevételeink
a.) A praxisok részéről a praxisalap tervezett feltöltéséhez tervezett hozzájárulási kötelezettség forrásait is meg kell teremteni, ugyanis a jelenlegi finanszírozás mellett a háziorvosi vállalkozások tovább nem terhelhetők. Ezért határozottan tiltakozunk azon elképzelés ellen, hogy a praxisok további hozzájárulásaiból kerüljön feltöltésre az alap!
Lehetséges, a rendszeren belül meglévő forrásokat az alábbiakban látjuk:
- vagy az OEP-finanszírozásra eső iparűzési adó eltörlésével;
- vagy a befizetésnek a fizetendő iparűzési adó terhére történő elszámolhatóságával (azaz a praxisalapba történő befizetés csökkenti a fizetendő iparűzési adót. Ezen megoldások mellett szól, hogy így egyértelművé lehetne tenni az önkormányzatok számára is, hogy ezen terület zavartalan működtetése is a feladatkörükbe tartozik, amit nem lehet az alapellátók időközönkénti beszámoltatásával letudni (természetesen vannak pozitív kivételek is);
- a 2012-től tervezett 1 százalékpontos egészségbiztosítási járulék emelés következtében realizálandó többlet E-alap bevételnek az alap fenntartásához szükséges hányadának a praxisalapba történő helyezésével, mely azonban nem befolyásolhatja a finanszírozás halaszthatatlan emelését;
- az önkormányzatok hozzájárulásaiból.
A praxisokat közvetlenül terhelő befizetéseket azért is elutasítjuk, mivel indokolhatatlan megkülönböztetést tenne azon orvosok között, akik alanyi jogon jutottak a praxisjoghoz és azok között, akik az elmúlt években saját erőből vagy személyi, családi kölcsönből megvásárolták azt. A második csoportot így arra kényszerítené az elképzelés, hogy kétszer fizessenek ugyanazért a vagyoni értékű jogért, amit nonszensznek tartunk.
A közvetlen orvosi befizetések rendszere ellen szól az is, hogy a praxisalapból visszatérítendő kölcsönt kapó orvos a kölcsön futamideje alatt gyakorlatilag kétszeresen fizetné vissza az általa felhasznált összeget (kölcsöntörlesztés + hozzájárulás).
b.) Fontos szempontnak tartjuk azt is, hogy a praxisok területi kijelölése objektív, szakmai alapon történjen, mind kevésbé befolyásolhassák szubjektív, partikuláris önkormányzati érdekek. Ez a praxisjog értékállóságának alapvető feltétele.
c.) Továbbra is javasoljuk, hogy az elégtelen finanszírozás okán a praxisok vétele legyen illetékmentes, eladása pedig – a nyerészkedést korlátozó feltételek beépítése mellett – adómentes. Ezen javaslatunk a költségvetés számára érdemi bevételkiesést nem jelentene, ugyanis jelenleg gyakorlatilag a praxisjog „piaca” nem működik. E javaslat mellet szól az is, hogy várhatóan a praxisalap is megjelenik vásárlóként és eladóként a „piacon”, amely várhatóan alanyi illeték- és adómentességre jogosító gazdálkodási formája miatt nehezen indokolható helyzeti előnybe kerülhet az orvosok közötti közvetlen adás-vételhez képest.
d.) Javasoljuk, hogy a praxisalapot egy független, társadalmi kontroll – az alapellátásban érdekeltek által delegált tagokból álló – alatt álló szervezet (pl. nonprofit gazdasági társaság) kezelje.
e.) Mindenképpen szükségszerű, hogy az Alap forrásaiból elsősorban azok a háziorvosok részesüljenek, akik jóval a nyugdíjkorhatáron túl – sok esetben 80 év felett !!! –, végleg vissza kívánnak vonulni. Azaz elsődlegesen az ilyen praxisok adásvételét segítse elő. Amennyiben egy nyugdíjkorhatáron túllévő – vagy igazoltan jelentősen megromlott egészségi állapotú – orvos felkínálja a praxisát megvételre a praxisalapnak, az kötelezően vásárolja meg azt. Ezt különösen az orvosok átlagnál kedvezőtlenebb várható élettartama is indokolja.
f.) Az alapellátás utánpótlása tartós biztosításának egyik lehetséges és szükséges módja, hogy a praxisvásárláshoz nyújtott kölcsön egy része – meghatározott ideig egy praxisban történő hivatásgyakorlás után – kerüljön véglegesen elengedésre.
g.) Mindenképpen szükséges a vis maior helyzetek – rokkantság, idő előtti elhalálozás, stb. – rendezésének előzetes szabályozása is.
h.) A jelenlegi gazdasági szabályozó rendszerben külön kell rendelkezni a még – igaz csekély számú – közalkalmazott alapellátó orvos kezében lévő praxisjog megváltásáról, forgalmazásának feltételeiről.
i.) Ugyancsak megfontolásra ajánljuk a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben – jelentős roma populáció, jelentős munkanélküliség, kedvezőtlen lakossági korösszetétel, egy praxis – több település, több éve betöltetlen, távoli, nehezen elérhető iskola- és egészségügyi szakellátó rendszer, távoli mentőállomás stb. - lévő praxisok vásárlásának kiemelt támogatását. (Csökkentett mértékű visszafizetési kötelezettség, hosszabb futamidő, külön letelepedési támogatás stb.)
Tisztelt Kabinetfőnök Úr!
Reméljük észrevételeinkkel eredményesen hozzá tudunk járulni a praxisalap kialakításához, egyben ezúton is jelezzük szándékunkat, hogy a végleges tervezetről is kifejthessük véleményünket.
Üdvözlettel:
Alsónemesapáti, 2011. szeptember 19.
Dr. Selmeczi Kamill elnök