Utazgatunk, utazgatunk...

[vighkata]

Ott kiderült, hogy első nap délben elhagyta a mérőjét a vonaton. Innentől intuitív alapokon működött

Közben eszembe jutott, hogy nem volt baj, mivel nem hívott. Akkor hívnak, ha baj van, nem?

[gabibaba]

Nem utólag akarok okoskodni, de gondolom nem volt benne Gábor neve, vagy teloszáma. Pedig ez nem haszontalan. .

Benne tartotta az utazási kedvezményes kiskártyáját, de valamilyen megfontolásból ezt kivette, és átrakta a zsebébe (ezt legalább nem kell megkérni a MÁK-tól).

Ugyan, az elhagyás nem 'baj', csak szar ügy . Térerő egyébként olyan szinten nem volt, hogy szólnunk kellett 10 perccel odaérkezésünk előtt, hogy ki tudjanak jönni az útra. Pannonos telefon teljesen lehalt, a másikkal a kezünkben túráztunk az erdei úton, és egy 1,5 m-es szakaszon találtunk .

[vighkata]

Benne tartotta az utazási kedvezményes kiskártyáját, de valamilyen megfontolásból ezt kivette, és átrakta a zsebébe (ezt legalább nem kell megkérni a MÁK-tól).
.

Azt tényleg jó, hogy nem hagyta benne, azt valaki megtalálja, tuti nem adja vissza, és akkor a mérőkére is kevés lenne az esély. Így még reménykedhetünk.

[somcsika]

Akkor én most ünnepélyesen össze teszem a kezem és hálát adok a jó istennek, hogy nálunk minden rendben van. Vagy legalábbis remélem.

[somcsika]

Hazajött, itthon van, hál'istennek minden rendben volt, a tanárnéni azt mondta bár minden gyerekkel csak ennyi gondja lett volna. Szép eredményei voltak, egyszer mért vacsora előtt 9,1-es de előtte egy fél órával megevett inzulin nélkül egy nagy adag fagyit, beadta az inzulint, kicsit kevsebbet evett és 9 órára már szépen helyre is jött. Egyszóval ügyes volt, majd ha felteszem hó elején a diabramot akkor láthatjátok.
Pozitív élménye volt, hogy ugye Velencében nem lehet enni az utcákon, csak az éttermekben, és a tanárnéni elintézte neki, hogy leülhessen egy kávézó teraszára enni, még bónuszba egy light-kólát is kapott. Irigykedtek a többiek, mondták, hogy legközelebb én is azt mondom, hogy cukros vagyok.

[somcsika]

Próbálták kérdezni a fagyi árustól, hogy DIABETICO - ahogy MisaMaci ajánlotta, de nem értette a hölgy, nem elveszett gyerekem végül mondta, hogy sugar free. Azt már értette, de nem volt. Így egy másik helyen találtak. Azt mondta, hogy nagyon finom csoki fagyi volt, és ott egy adag kb. nálunk 3 gömbnek felel meg.
Szóval nem is csodálkozom, hogy feltornászta magát a cukra akkora mennyiségtől.

[vighkata]

Hazajött, itthon van, hál'istennek minden rendben volt, a tanárnéni azt mondta bár minden gyerekkel csak ennyi gondja lett volna. Szép eredményei voltak, egyszer mért vacsora előtt 9,1-es de előtte egy fél órával megevett inzulin nélkül egy nagy adag fagyit, beadta az inzulint, kicsit kevsebbet evett és 9 órára már szépen helyre is jött. Egyszóval ügyes volt, majd ha felteszem hó elején a diabramot akkor láthatjátok.
Pozitív élménye volt, hogy ugye Velencében nem lehet enni az utcákon, csak az éttermekben, és a tanárnéni elintézte neki, hogy leülhessen egy kávézó teraszára enni, még bónuszba egy light-kólát is kapott. Irigykedtek a többiek, mondták, hogy legközelebb én is azt mondom, hogy cukros vagyok.

Hurrá, itthon van a "lányunk". A fagyit semmiképp nem lett volna szabad kihagyni. Tapasztalata sem lenne a "vétkezésre", meg fagyi nélkül is maradt volna.
Azt nem is tudtam, hogy Velencében nem lehet az utcákon enni, de dícséretére váljék az Olaszoknak, hogy ilyen rugalmasak voltak.
Kérünk szépen még élményeket, és fotokat az albumba.

[somcsika]

Fotót tudok felrakni, de az én lányom egyiken sincs rajta (ugyanis ő tartotta a fényképezőt), majd az osztálytársaktól megpróbálok egy pár képet kikunyerálni amin ő is látszik. Így most olyan mintha egy utikönyvben látnád a képeket.
Sok szép helyen jártak, egyetelen egy baj volt, hogy rövid volt az idő és sok volt a program.
Szerda este 8 -kor indultak, Szarvasnál 1 órát várakoztak mert az összeszedett euro a belépőkre itthon maradt, szegény Tanárnéni mindenre figyelt és végül ezt otthon felejtette. (ezt teljesen pozitív értelemben mondom).
Másnap (csütörtök) kb. 9-kor megérkeztek Trieszt-be megnézték Miksa főherceg rezidenziáját a MIRAMARE kastélyt. A szállást BIBIONE-ban csak délután foglalták el. Utánna szabadprogramm, strandolás, este séta, kaptak egy tésztajegyet, de a tésztást nem találták meg, meg küldönben is már vacsora után volt.
Pénteken megnézték Veronában Júlia erkélyét, meg még sok minden mást is. Majd Padovában Szent Antal otthonát nézték meg. Állítólag ha ott valaki tiszta szívből kíván valamit akkor az beteljesül. Mit gondoltok az én lányom mit kívánt? Naná, hogy ne legyen többet cukros és minél hamarabb meggyógyuljon. Sirmione-ban is jártak, állítólag gyönyörű volt a Garda tó, ott csónakáztak is. És a botanikus kertet is meglátogatták. Este érkeztek vissza megint Bibione-ba. Este disco volt, ahova ő már nem ment el, mert nagyon fáradt volt, és lelkiismeretesen készítette a másnapi elemózsiáját.
Szombaton reggel indultak Velencébe (Szent Márk bazilika, harangtorony, Doge palota, Sóhajok hídja, Rialtó-híd, Canal Grande-n található palotákat nézték meg) Hajóval utaztak be Velencébe és még 2 szigetet is megnéztek, de azoknak nem tudom, a nevét.
A hazaindulás szombaton este 9-kor volt, és ma reggel már 7:59-kor itthon voltak.
Hát röviden ennyi.
Nagyon fáradt volt, de csak remélni tudom, hogy nagyon tetszett neki és megérte, még ha félt is tőle.
Viszont délben elmentünk ebédelni, úgy be kajált, hogy mindjárt nem is tudtuk utolérni a cukrát, pedig sprinteltünk utánna az inzulinnal rendesen, meg ivott is rengeteget. Most jönnek a "piros" betüs napok. Úgyhogy szerencséje volt, hogy utazás alatt megúszta. Ilyenkor mindig megbolondul az anyagcseréje, pedg olyan gyönyörű 2 hét van a hátunk mögött. De tényleg.

[somcsika]

Most a követekző kihívás a ballagás lesz és a vendégsereg elemózsiájának az elkészítése. Aztán pakolás, mert 1 héttel később irány Görögország. Addig meg még annyi melóm van, hogy tán bele is fulladok.

[gabibaba]

Nagyon ügyes volt Szandi, dícséretet érdemel! (Ha nekünk a legmagasabb egyszer 9,1 lenne!)