(folyt.) Persze meg kell nekik mutatni a plázák talmi csillogását is, hogy legyen róla fogalmuk, összehasonlítási alapjuk, meg tudják különböztetni a valódi értékeket és a "műanyagot". Nem nyaralunk tengerparton, Egyiptomban. Nem is tehetnénk meg, de a lényeg, hogy hazánkat ismerjék meg, mert rengeteg szépség rejlik ebben az országban. Ismerjük a rovásírást, néptáncolunk... A párom népi kerámiákat gyűjt, tele egy padlás és a lakás...
Pár mondatban ennyi, de a tárház széles, sok minden van, amihez sajnos nincs időnk, terünk, lehetőségünk... És még egyszer köszi, a lehetőséget...
Üdvözlettel: Mantanya (Beáta)

Szia!
Köszönöm, hogy megkerestél... és köszi a bókot is... Igen, magyarságunk megőrzése nagyon fontos feladat, főleg a mai világban. Ápolni a hagyományokat, megmenteni a még megmaradt értékeket és megpróbálni ennek fényében élni és gyerekeket nevelni. Ennek sok összetevője van. Persze egy városban, egy lakásban nehéz mindent úgy kivitelezni, ahogy azt szeretnénk... Például próbáljuk kikerülni a multikat, házi tejet iszunk, saját készítésű sajtot eszünk... Művelünk egy kis földet, ahol paradicsom, paprika, hagyma, cékla, uborka, bab, borsó stb. terem. A gyerekeknek nem (csak, mert ugye azért mamáék és a család is közbeszól) bakugan golyója és nem is tudom milyen műanyag vacakjaik vannak, hanem íj, karikás ostor... Magyar népmeséket, Mátyás királyt olvasnak és néznek... (folyt.)

Kedves Beáta!
Először is gratulálok a gyönyörű gyermekeidhez.
Olvatam a legutóbbi blogodat. Mintha helyettem írtad volna, bár a mi életünk, problémáink más
jellegűek. Szeretnék fele olyan jól fogalmazni mint Te.
Olvatam az érdeklődési köröd között a magyar hagyományok megőrzése.
Édesanyámnak nagyon sok anyaga van népművészetről, tájegységek kézműves multjáról, hímzés, szövés
stb. Bár az internet adat-áradata rendelezésedre áll, de azért szivesen segítek ebben a témában.
Üdv Kati (Mesüge)