Szia!
Csatlakoznék Katához, és én is szívesen látlak a találkozón! Ha nem sikerül Főnökkel megbeszélni a távollétedet, akkor fenyítsd meg, hogy jól felhívom telefonon...

Szia Gyuszi!
Csak megnyugtatásul, ahol Csigu van, ott nincs ellenálló főnök, úgyhogy csomagold a fogkefét is. Prímán elfér a sörös doboz mellett.

"Ennek a megtanulása nagyon sok energiát követel, és mire úgy érzed, valamit megtanultál, valamire ráéreztél, jön egy hideg/melegfront, betegség, +/- mozgás, és máris borul a képlet.
Azt hiszem, visszaolvasva a leírtakat, süt belőle az elkeseredettség!"

Hű, de ismerős ez az érzés. Megnyugtatlak, vagy elkeserítelek, ha azt mondom, hogy ez a szitu akár 2-3 év múlva is előjöhet? Legfeljebb nem ilyen intenzíven, hiszen a pumpához annak, aki labilis, több idő kell, mint cirka 2 hónap.

Az én kezdeteimre visszatekintve az elején látszott egészen követhetőnek a rendszer, aztán később voltak komolyabb borulások. Akkor nem győztem keresni az okokat. Én számoltam el valamit? Megint front, nyűg, nyavalya, vagy mi a jó fene az, ami borítja az egészet!? Csak sóvárogtam, hogy sokaknak a pumpa szinte azonnal "megváltást" hozott, és 3-6 hónap alatt látványos Hba1c csökkenést. Ilyen volt egy földim, akivel néhány hónap különbséggel együtt kaptuk a pumpát. Fele annyit figyelt oda (és mért), mint én, mégis jobb eredményei voltak. Aztán egyszer csak (kb 1 éve) borult nála minden, és teljesen értetlenül állt a dolgok előtt. Nem tudta mi miért van, és így nem tudott rajta változtatni sem. Amennyire engedte, adtam tanácsot, persze rendre sorolta a kifogásokat, hogy mit miért nem tud megvalósítani.

Igazad van, rengeteg momentum befolyásolja a cukorszintet, és ezek egymásra is hatással vannak. Ha valahol borul valami, akkor nehéz megtalálni az okot, és már nem is biztos elég azt az egy okot megszüntetni, helyrehozni, mert addigra már más is befolyásol. (hipo utáni somogyi, rákajálás, vagy túlkorrigálás, bólusvariációk rossz megválasztása, stb.)

Nagyon jó lesz, ha eljössz, hidd el, a többi pumpás tapasztalata többet ér a legjobb diabos doki dózismeghatározásánál. Én rengeteg bólusvariációt kipróbáltam, mire megtaláltam a nekem megfelelőt. Ehhez nem csak magamat kellett nagyon kiismerni, hanem inzulin kinetikáját (jellemzője, működés beli hatása) is ismerni kellett, valamint azt, hogy a CH nálam hogy szívódik fel. Egy akármilyen jó doki nem tud előre meghatározni egy dózist egy labilis páciensnek, mert az adott pillanatra az előre kikalkulált dózis már nem megfelelő. Ezt kell neked magadnak kitapasztalni, akkor, amikor a doktor nincs melletted. Ehhez jó eszköz a pumpa, mert az inzulin kinetikáját hozzá tudod igazítani a szervezeted igényéhez.
A pumpának a penhez képest csak egyelten hátránya van, ami nagyon is komoly veszély. Ha nem adagol, akkor totális inzulinhiányos állapot jön létre. A pennél az előzőleg beadott bázis a szervezetben van, ami a pumpánál nincs meg. Viszont elzáródás nagyon ritkán jön létre, általában valami technikai oka van. A gond az, hogy mire fény derül rá, addigra már 4-6 órai inzulin adagolás szünetel.
No, fel a fejjel, 2-3 hónap után ne zuttyanj össze, mert az még nagyon kevés idő ahhoz, hogy feladd.

Eredeti szerző Bumbusli

Szia!
Először is megértelek, mi is hasonló helyzetbe kerültünk gyermekünkkel Talán eltaláltam, hogy melyik pompát használod... A Roche cégét! Tévedtem? 2-3 óra működés után tele lesz buborékkal és nem inzulint, hanem levegőt adagol.
Sajnos hiába jeleztük az orvosunk fele, nem volt hajlandó tudomásul venni... 7 nap után visszaadtuk. Mert ugye tudod, hogy jogodban áll kipróbálni és visszaadni, ha nem vagy megelégedve...és kipróbálni más cégek inzulinpumpáját is. A pumpa kipróbálására 3 hónap áll rendelkezésedre, az idő alatt bármikor visszaadhatod és kérhetsz más kipróbálásra.

Mi most másik cégét próbáljuk, és azt látjuk, hogy nem kell soha légteleníteni, jól adagol, csak még pontosítani kell az inzulin mennyiséget, amit a kezelőorvosunknak sajnos nem sikerült eltalálni...
Ha segíthetünk nyugodtan írhatsz...

Szia!
Köszi a hozzászólást! Valóban a Roche pumpát használom. Csodálkozom a buborékosodáson, nálam ilyen egyszer sem fordult elő, legalábbis nem vettem észre. Bár, a fórumot visszaolvasva volt rá utalás, hogy egy-egy gyártási sorozat a szerelékek közül gyengébb minőségűre sikeredett.
A Medtronic és a Roche közül bármelyik jó lett volna, a kezelőorvos rögtön a Roche összekötőjét hívta, vele hozott össze. Szimpatikus, segítőkész, és nem erőszakos "ügynök-típus".
Kb. 3 éve kacérkodok a pumpa gondolatával, és 2 éve a Medtronic ügynökével akadtam össze, aki inkább a klasszikus értelemben vett ügynök volt, így sikerült bennem napolni a pumpa-kérdést.
A blogban leírtakat elsősorban a bennem felgyülemlett elkeseredettség ihlette, ki kellett adni magamból. Aztán Kata javaslatára (és mások esetleges okulására) nyilvánosság tettem, és időnként hozzáírogatok.
Köszi a segítő felajánlást, a fórumot mostanában naponta látogatom, és szívom magamba a mások által összegyűjtött tapasztalatokat. Ha gondom van - a fórumozókat ismerve -, biztos lesz legalább 4-5 segítő kéz.
További szép napot!
Üdv:
Gyuszi

"Remélem, lesz rám néhány percük a táborozóknak a nagy sütés-főzés, eszem-iszom közben."

Szia Gyuszi!
Rengeteg perczünk van ám, na csak figyelj, hogy mennyi is

Szia Gyuszi!
Hát nem bírom ki, hogy megint ne én szóljak bele, mindig asziszem, hogy telefon
Szóval a bólus elfelejtése. Ezt én néha pennel is elfelejtettem, pumpával is. A pumpának hála, legalább vissza tudtam nézni, amikor csak azon agyaltam, hogy beadtam, vagy nem. Aztán nálam volt a másik verzió is, amikor meg kajálni felejtettem el. Na ez elég lükén veszi ki magát, persze annak is meg lett az eredménye.
Én is kerestem a megoldást, hogy mi az a cucc, ami figyelmeztet engem a bólusra, de semmi technikát nem találtam erre. Hát semmilyen külső tényezőt nem találtam a bólus figyelmeztetésére, inkább jó párszor elmondogattam magamban, hogy "kajához bólust beadni, bólust beadni". Ez egyfajta önszuggesztió. Még azt is jól beépítettem a gondolataimba, hogy ha mégis elfelejteném a bólust beadni, akkor már a kajálás juttassa eszembe.
Ez nekem leginkább akkor volt hasznos, amikor "kerestem" magam számára a megfelelő bólusvariációt, és mások tanácsára evés után, vagy evés közben adtam be a bólust. Mivel én addig ahhoz szoktam, hogy evés előtt bólus, így rendre elfelejtettem közben, vagy utána beadni. Ez az önszuggesztió jól működik, már nem fordul elő, hogy bármelyik variációnál elmaradna a bólus.

Egy próbát megér nálad is, tudatosítani magadban, hogy kajához bólust beadni. Nem kell fél napokat alfában töltened, és félhangosan varázsigéket mormolva járni-kelni a nagyvilágban, elég, ha bólusbeadáskor és evéskor tudatosítod magadban, hogy ennek a kettőnek párban kell lennie. Jó eséllyel az agyad tudni fogja, hogy mit "kérsz tőle", és eszedbe is juttatja, ha valami bibi adódna.

Szia Kata!
Köszi a biztatást. Ilyenkor kicsit fellélegzek, hogy nem csak velem fordulhat elő.
Az evés közben, ill. utáni bólusbeadás lenne jó nálam is, mivel (főleg amikor Humalog-ot kaptam) az inzulin felért egy lórúgással, aztán a következmény a jól ismert Somogyi-bácsi...
A Tiédnél jobb ötlet eddig nekem sem jutott eszembe, így a családomat is bevonva időnként megkérdezik.

Szia Gyuszi!
Ezek szerint te már nem Humalogot adsz magadnak. Én azzal kezdtem az ultragyorsat, és még mindig azt adom. Néha nekem is lórugásnak tűnik, sőt sokszor érzem, hogy "húz" az inzulin, de túljutok rajta.
Olyankor, ha alacsony a cukim (vagy hipora eszem, de rendes kaja is van CH számolással), és arra lenne szükség, hogy evés közben, vagy utána adjam be az inzulint, akkor szoktam még a kiterjesztett bólus variációt alkalmazni. Ezt 15 percre állítom be. Próbáltam a 30 perceset is, de akkor nincs harmóniában az inzulin és a CH felszívódási görbéje, vagyis nagyon megemelkedik a cukrom. Ennél a 15 perces kiterjesztett beadási módnál nincs lórugás, mivel nincs azonnali bólus, csak a 15 percre egyenletesen elosztott cucc. Így nincs is ami azonnal levágná a cukrot, ami után jöhet a Somogyi. Ugyanezt a beadási módot lehet alkalmazni ha csak nyámmogsz, vagy nagyon alacsony GI-jű tápot eszel, ami lassan szívódik fel.
Ha próbálkozol a különböző beadási módozatokkal, akkor óhatatlanul lesznek melléfogásaid, mert ami működik az egyiknél, az nem biztos, hogy jó megoldás másnál is. Az is lehet, hogy egyszer beválik, máskor pedig nem. Ezek a melléfogások ne vegyék el a kedvedet, mert neked magadnak kell megtalálnod a számodra megfelelőt. Innen-onnan ellesett taktikákból, és a magad által jónak vélt módozatokból jól ki fogod alakítani a magad technikáját. Az eszköz, a pumpa adott hozzá. Pennel nem lehet ennyi variációt megvalósítani, de ennyi elcseszési lehetőség sincs. Annak pedig nem sok értelme van, hogy egy méreg drága pumpával úgy add be az inzulint, mint a pennel. Akkor csak a szúrások számát redukálod le, de nem használod ki a pumpa adta lehetőséget. A tanulóidő pedig rejt nehézséget is, meg melléfogást is. Ez olyan tanulóidő, amit még pumpás orvos is inkább tőlünk tanul, nem pedig nekünk tanít. Viszont ahhoz, hogy a pumpát jól tudd (ki)használni, ahhoz a szervezet működéséből, az inzulin és a CH szervezetre gyakorolt hatásáról a doktor tudja a legtutibb okosságot adni.

Csak megnyugtatásul, amikor megkaptam a Spiritet, én kb 2 hónapig alig mertem bólus variációkhoz nyúlni (előtte a H-Tron plusz alkalmatlan volt a variációkra). Aztán amikor próbáltam ügyeskedni, akkor meg rendre káoszt csináltam. Lassacskán a magam kárán kiügyeskedtem a legjobb módozatokat. Nekem leginkább arra kell hajtanom, még most is, hogy ne csináljak hipot, ha pedig mégis becsúszik, mert becsúszik, akkor a lehető legjobban jöjjek ki belőle. A másik mumusom a korrekció volt, elég nehéz volt abba az okos fejembe beleverni, hogy hipert nem gyorsan, hanem biztonságosan kell lehozni. Inkább 5-10 óra alatt, mint egy újabb hipot generálni. 5-10 óráig tartó magasabb cuki nem terheli meg úgy a szervezetet, mint a 2 óránként hipoból hiperbe való hintázás. Azzal 1-2 napot is el lehet hintázgatni, szemben a néhány óra alatt rendeződő cukorszinttel.
Régen nekem rendszeres volt a heti 2-3 alkalmas 20-25 fölötti cuki, ma ha becsúszik egy hónapban a 14-16, akkor prüszkölök, hogy valamit nagyon elcsesztem. Persze a hipokat képtelen vagyok kivédeni, Gabibaba hiába mondja, hogy nem kéne, asszem nekem kell a hipo valamiért.