Végre elérkezett a várva várt pillanat, mióta újra dolgozom, az első alkalommal voltam éjszakás a héten.
Hosszasan "kidolgoztam" a menetrendet előre, hogy ne érjen meglepetés. Kiválogattam olyan ételeket, ami nem, vagy csak alig tartalmaz szénhidrátot, de ad egy kis kalóriát a munkához.
Bár sokan azt mondták, hogy nem fog menni, még orvos is, én úgy döntöttem, megmutatom, hogy erős vagyok, és meg tudom csinálni.
Szóval első nap minden nagyon flott volt, 2 óránként mértem a cukrom ...

Amikor idekeveredtem természetesen senkit sem ismertem. Most pedig már készülünk együtt nyaralni.
Hogy hogy jutottam el idáig?
Hát.. olvastam, olvasgattam, aztán néhány félénk megjegyzést is fűztem különböző témákhoz.
És nem harapták le a fejem, hogy ismeretlenül beleszólok mindenbe. Sőt ajánlottak egy-két oldalt, amit el kéne olvasnom, meg kéne néznem.
Csodálkoztam, hogy azonnal meghívtak egy találkozóra. Kicsit félve mentem el. Mit fognak gondolni rólam? Hogy fognak fogadni, ...

Csak hetente akartam írni, de annyi gondolat lett a fejemben, hogy nem bírtam ki, "tollat ragadtam" ezen a szeles, esős délutánon.
Szóval új életem kezdetén, legnagyobb "rémületemre" felfedeztem, hogy másként is lehet látni a dolgokat. Hogy hogyan gondolom?
Amikor hazaértem a kórházból, szinte elvártam, hogy MINDENKI kíméljen, keresse a kegyeimet, sajnáljon, hisz én is nagyon sajnáltam magam. Ez egy darabig ment is, aztán T. családom halkan fellázadt, és kezdtek nem tudomást venni "szenvedéseimről". ...

Szóval blogolok. Ez az első kísérletem ebben a műfajban, bár gyerekkoromban volt naplóm.
Ez év április 06.-án gyökeresen megváltozott az életem, inzulinos cukorbeteg lettem.
Amíg tablettákat szedtem, nem vettem komolyan a betegségemet. Szerintem ez is hozzájárult, hogy elértem a következő szintet, az inzulint. Mert ugye olyan, hogy diéta, cukormérés nem szerepelt az "előző életemben". Persze néha gondoltam rá, de aztán sutty, el is felejtettem.
Aztán a fent említett napon, miután ...