Túl vagyunk rajtuk és jól vannak viszonylag.
Tegnap délelött hazajöttünk, sajnos ott kellett egyet aludni, de mindegy. Volt Brúnó 4 órán keresztül intenzíven, de ott lehettem nála szerencsére, sőt ott voltak a legrendesebbek velünk. Csak az az intenzív olyan szörnyű hely... de csak megfigyelték, szerencsére nem lett kiugrása (remélem, nem is lesz!). Brúnónak kiderült, hogy mivel veleszületett sérve volt, már hozzánőttek a belek a hasfalhoz kívülről, ezért nagyon sokáig tartott, hogy szétválassza a doki ezeket és visszatuszkolja a helyükre a beleket, plussz le kellett húzni azon az oldalon a herét, mert a sérv tartotta vissza. Aztán kiderült, hogy a nem sérves oldalon sem OK a here, az ingahere volt, hol lent, hol fent, szóval ott is vágni kellett őt, ugyanúgy, mint a másik oldalon és azt is meg kellett operálni, hogy rendesen lent legyen. Valamiért sajnos túl kicsi az a here, nem biztos, hogy az rendesen el fogja tudni látni a feladatát, ezért most majd fog kapni valami hormont. Most van a hasán, a köldöke alatt jobbra is és balra is 1-1 két centis vágás plussz a herezacsin is 2 vágás. 4 vágás összesen... 2 óra altatással. Ezért szegényke, mivel ennyit kellett altatni, alig tudott felébredni, csak inni kelt felt, meg este szopizni, aztán hajnali 3kor ébredt meg rendesen, de akkor vidáman, kialudva magát Úgyhogy tegnap kb 2 órát aludtam. (itthon délután még másfelet, az nagyon jó volt) Szegény nagyon nehezen viseli, szinte folyton nyűgös, nem használ semmit a nurofen, de mást még nem kaphat, mert nincs 1 éves.
Nimródnak meg minden rendben ment, kivették azt a mirigyet onnan a farokcsontja végéből, csakhát jó hosszú a vágása, a végbélnyílás felett indul rögtön (kaki után a peluscsere nagyon gáz, mert kötést is kell cserélnem, amit elvileg nem kéne, de muszáj, mert belemegy a kaki a kötésbe - Nimó napi 3 kakit produkál, hígat), kb 5-6 centi a vágás. Nem tud ülni, meg fel-le guggolni sem, segíteni kell neki, de amúgy tökéletesen van, vidám és eszik is rendesen. A pelenkacsere brutál egyedül. Meg éjjel átjött hozzánk, de most majd adok neki nurofent éjjelre, hátha akkor nyugodtabban alszik.
Összességében nagyon jó, hogy egyszerre túlvagyunk ezen, ugyanígy csinálnám legközelebb is. Képtelen lennék most előlről kezdeni az egész macerát, összepakolni, vérvételre menni, bejelentkezni, elfoglalni az ágyat, várni a műtétre órákat, várni a műtét közben totál idegesen (így legalább nem volt időm idegeskedni és aggódni, mert a másik gyerek ott volt) és utána az első 24 óra...

Megkönnyebbültem, bár még sok hátravan, mert most nagyon fáj nekik a heg, de legalább az altatáson túl vagyunk (amúgy a hosszú altatás miatt Brúnót is intubálták).

Mindenkinek köszönöm, aki gondolt ránk!!!!!!!