Gyerekek műtétei
2009-06-17 10:41, kmolli által
Túl vagyunk rajtuk és jól vannak viszonylag.
Tegnap délelött hazajöttünk, sajnos ott kellett egyet aludni, de mindegy. Volt Brúnó 4 órán keresztül intenzíven, de ott lehettem nála szerencsére, sőt ott voltak a legrendesebbek velünk. Csak az az intenzív olyan szörnyű hely... de csak megfigyelték, szerencsére nem lett kiugrása (remélem, nem is lesz!). Brúnónak kiderült, hogy mivel veleszületett sérve volt, már hozzánőttek a belek a hasfalhoz kívülről, ezért nagyon sokáig tartott, hogy szétválassza a doki ezeket és visszatuszkolja a helyükre a beleket, plussz le kellett húzni azon az oldalon a herét, mert a sérv tartotta vissza. Aztán kiderült, hogy a nem sérves oldalon sem OK a here, az ingahere volt, hol lent, hol fent, szóval ott is vágni kellett őt, ugyanúgy, mint a másik oldalon és azt is meg kellett operálni, hogy rendesen lent legyen. Valamiért sajnos túl kicsi az a here, nem biztos, hogy az rendesen el fogja tudni látni a feladatát, ezért most majd fog kapni valami hormont. Most van a hasán, a köldöke alatt jobbra is és balra is 1-1 két centis vágás plussz a herezacsin is 2 vágás. 4 vágás összesen... 2 óra altatással. Ezért szegényke, mivel ennyit kellett altatni, alig tudott felébredni, csak inni kelt felt, meg este szopizni, aztán hajnali 3kor ébredt meg rendesen, de akkor vidáman, kialudva magát
Úgyhogy tegnap kb 2 órát aludtam. (itthon délután még másfelet, az nagyon jó volt) Szegény nagyon nehezen viseli, szinte folyton nyűgös, nem használ semmit a nurofen, de mást még nem kaphat, mert nincs 1 éves.
Nimródnak meg minden rendben ment, kivették azt a mirigyet onnan a farokcsontja végéből, csakhát jó hosszú a vágása, a végbélnyílás felett indul rögtön (kaki után a peluscsere nagyon gáz, mert kötést is kell cserélnem, amit elvileg nem kéne, de muszáj, mert belemegy a kaki a kötésbe - Nimó napi 3 kakit produkál, hígat), kb 5-6 centi a vágás. Nem tud ülni, meg fel-le guggolni sem, segíteni kell neki, de amúgy tökéletesen van, vidám és eszik is rendesen. A pelenkacsere brutál egyedül. Meg éjjel átjött hozzánk, de most majd adok neki nurofent éjjelre, hátha akkor nyugodtabban alszik.
Összességében nagyon jó, hogy egyszerre túlvagyunk ezen, ugyanígy csinálnám legközelebb is. Képtelen lennék most előlről kezdeni az egész macerát, összepakolni, vérvételre menni, bejelentkezni, elfoglalni az ágyat, várni a műtétre órákat, várni a műtét közben totál idegesen (így legalább nem volt időm idegeskedni és aggódni, mert a másik gyerek ott volt) és utána az első 24 óra...
Megkönnyebbültem, bár még sok hátravan, mert most nagyon fáj nekik a heg, de legalább az altatáson túl vagyunk (amúgy a hosszú altatás miatt Brúnót is intubálták).
Mindenkinek köszönöm, aki gondolt ránk!!!!!!!
Tegnap délelött hazajöttünk, sajnos ott kellett egyet aludni, de mindegy. Volt Brúnó 4 órán keresztül intenzíven, de ott lehettem nála szerencsére, sőt ott voltak a legrendesebbek velünk. Csak az az intenzív olyan szörnyű hely... de csak megfigyelték, szerencsére nem lett kiugrása (remélem, nem is lesz!). Brúnónak kiderült, hogy mivel veleszületett sérve volt, már hozzánőttek a belek a hasfalhoz kívülről, ezért nagyon sokáig tartott, hogy szétválassza a doki ezeket és visszatuszkolja a helyükre a beleket, plussz le kellett húzni azon az oldalon a herét, mert a sérv tartotta vissza. Aztán kiderült, hogy a nem sérves oldalon sem OK a here, az ingahere volt, hol lent, hol fent, szóval ott is vágni kellett őt, ugyanúgy, mint a másik oldalon és azt is meg kellett operálni, hogy rendesen lent legyen. Valamiért sajnos túl kicsi az a here, nem biztos, hogy az rendesen el fogja tudni látni a feladatát, ezért most majd fog kapni valami hormont. Most van a hasán, a köldöke alatt jobbra is és balra is 1-1 két centis vágás plussz a herezacsin is 2 vágás. 4 vágás összesen... 2 óra altatással. Ezért szegényke, mivel ennyit kellett altatni, alig tudott felébredni, csak inni kelt felt, meg este szopizni, aztán hajnali 3kor ébredt meg rendesen, de akkor vidáman, kialudva magát
Úgyhogy tegnap kb 2 órát aludtam. (itthon délután még másfelet, az nagyon jó volt) Szegény nagyon nehezen viseli, szinte folyton nyűgös, nem használ semmit a nurofen, de mást még nem kaphat, mert nincs 1 éves.Nimródnak meg minden rendben ment, kivették azt a mirigyet onnan a farokcsontja végéből, csakhát jó hosszú a vágása, a végbélnyílás felett indul rögtön (kaki után a peluscsere nagyon gáz, mert kötést is kell cserélnem, amit elvileg nem kéne, de muszáj, mert belemegy a kaki a kötésbe - Nimó napi 3 kakit produkál, hígat), kb 5-6 centi a vágás. Nem tud ülni, meg fel-le guggolni sem, segíteni kell neki, de amúgy tökéletesen van, vidám és eszik is rendesen. A pelenkacsere brutál egyedül. Meg éjjel átjött hozzánk, de most majd adok neki nurofent éjjelre, hátha akkor nyugodtabban alszik.
Összességében nagyon jó, hogy egyszerre túlvagyunk ezen, ugyanígy csinálnám legközelebb is. Képtelen lennék most előlről kezdeni az egész macerát, összepakolni, vérvételre menni, bejelentkezni, elfoglalni az ágyat, várni a műtétre órákat, várni a műtét közben totál idegesen (így legalább nem volt időm idegeskedni és aggódni, mert a másik gyerek ott volt) és utána az első 24 óra...
Megkönnyebbültem, bár még sok hátravan, mert most nagyon fáj nekik a heg, de legalább az altatáson túl vagyunk (amúgy a hosszú altatás miatt Brúnót is intubálták).
Mindenkinek köszönöm, aki gondolt ránk!!!!!!!
Hozzászólások száma 18
Hozzászólás
-
Szia Molli!
Hát nekem is összeszorult a gyomrom mikor olvastam. Nagyon sokat gondoltam ám rátok!!!!! Nagyon örülök, hogy túl vagytok a nehezén, végig tudtad csinálni... További kitartást, és erőt kívánok nektek, és mihamarabbi gyógyulást! Én is úgy érzem, mint Kata, hogy nem bírnám végig csinálni!!!! Mondtam hogy erős vagy! Bízz magadban!
puszi nektek!2009-06-18 12:13, kismadar76 által
-
Nagyon köszönöm mindenkinek, sok erőt ad ám nekem, ha érzem, hogy törődnek mások is velünk, hogy bíztok bennünk!!
Most már egész jól vannak a gyerekek, tegnap volt egy kis "frász", mert elkezdett feketedni Brúnó heréje a kötés fölött és be kellett vinnem este 9kor a kórházba, de ott amikor levették a kötést, akkor lehetett csak látni, hogy a kötés alatt nem volt lila sem, teljesen rendben van vele minden, ma voltunk konrtollon is (jövő héten lesz csak varratszedés, addig fürdés sincsen), kicsit bevérzett neki, de amúgy rendben minden.
Köszönöm még egyszer mindenkinek, hogy gondoltatok ránk, én hiszek benne, hogy ez számít és ezért is vannak jól a gyerekek
2009-06-18 01:07, kmolli által 
-
Még akartam írni, hogy szerintem mindegy anya meg tudja oldani az ilyen helyzeteket, ehhez nem kell erősnek vagy nem erősnek lenni, muszáj és kész. Biztosan akárki végig tudta volna ezt csinálni a helyemben! Azt elismerem, hogy a cukrom miatt picit nehezebb, mint annak az anyának, akinek ez nincs, de már elég öreg róka vagyok ebben Egyébként nem volt nagy változás a cukraimban, ilyenkor nagyon figyelek, hogy nagyjából időben egyek, ha tudok és ilyenkor úgyis csak kenyérfélét tudok enni, mert nincs ott más, azt meg jól lehet számolni. Volt egy 15-ös értékem, mert nagyon hipóztam a sok fel-le rohanásban az intenzív és az osztály között és annak lett somogyija, de amúgy sikerült majdnem végig 10 alatt tartani (max 1-2 10-es értékem volt még), ez nálam már jó eredmény A nővérke meg is kérdezte, hogy csak nem cukros az anyuka? Mondtam, hogy de, aztán rendesek voltak, mert pl dupla adag vacsit adtak nekem, szóval segítettek ők is.2009-06-18 07:49, kmolli által
-
Jó érzés olvasni, hogy a nehezén túl vagytok. Vigyázzatok magatokra, éjszakára pedig ha lehet, szép álmokat.2009-06-18 08:21, rgyörgy által
-
Molli!
Nagyon örülök, hogy mindez a múlté lett! Biztos vagyok benne, hogy napról-napra sokkal jobban lesznek a gyerekek és testük, lelkük tökéletesen regenerálódik!
Ami pedig Téged illet: minden tiszteletem és elismerésem a Tiéd, mert rendkívüli, amit véghez vittél, s teszed ezt most is!2009-06-20 10:21, DG által
-
Kedves Molli!
Kérlek, írj arról, hogy javulnak napról-napra a gyerkőcök? Ugye, jól vagytok?2009-06-25 03:19, DG által
-
Grácia, nagyon kedves, hogy érdeklődsz irántunk, köszönöm!
Nimród összeszedett valamit a kórházban, 3 napig lázas volt, majd egy szilványi nyirokcsomót növesztett a nyakára, amit megmutattunk orvosnak, de egyelőre figyelni kell csak, ha nőne, akkor kivizsgálják. Brúnónak sajnos volt egy tachycardiája, rohama, nem úsztuk meg, de nem a műtétnek van köze hozzá. A szomorú az, hogy ez azt jelenti, hogy nem nőtte ki 1 éves koráig (11 nap múlva lesz 1 éves), így nem is biztos, hogy kinövi. Ez sok problémát vet fel, a bölcsitől kezdve az ovin át, de azért még van esély, hogy kinövi, csak nagyon kell imádkozni... Az elmúlt néhány hétben ez borított ki a legjobban, itt egy picit elfogyott a cérnám. Aztán nem tudták kivenni Nimród varratait, mert nem nőtt még eléggé össze a heg, kedden majd kiveszik. Nem tud ülni még mindig, de ezt leszámítva mind a ketten jól vannak, már nagyon kevés mozdulat van, ami fáj nekik. A férjem meg lebetegedett, lázas és fáj a torka, csak ő sosem volt még lázas, amióta ismerem, úgyhogy kicsit aggódunk. Apukám segít most, amikor csak tud, ez sokat jelent, meg rendelem a kaját folyamatosan, így nem főzök semmit sem, nem megy el rá az időm. A cukrom igen pocsék mostmár...2009-06-26 03:49, kmolli által
-
Kedves Molli!
Köszönöm, hogy írtál!
Őszintén szólva, bíztam benne, hogy kicsit felhőtlenebb híreket olvashatok, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan valóban így lesz!
Annak nagyon örülök, hogy a műtétek sikeresek voltak, s hogy már egyre kevésbé fáj a kicsiknek a műtét utáni heg.
A kórházban fertőzést összeszedni elég könnyű, nagyon nehéz lehetett tudomásul venni, hogy újabb problémák merültek fel. Mielőbbi gyógyulást Nimródnak! (Egyébként ez a fertőzés valami náthaféle volt?)
Brúnó rohama, ha már megtörtént, még szerencse, hogy nem a műtét közben, vagy akörüli időben volt! Tudom jól, hogy akarva-akaratlanul reménykedünk, és ha nem jön össze, akarva-akaratlanul letaglóz minket, anyukákat a csalódás, s ezt nagyon nehéz tudatosan befolyásolni. Én mégis azt gondolom, azzal együttvéve, hogy reménykedünk, nem szabad hiú ábrándokba menekülni és nem szabad végképp elkeseredni sem. Mint minden téren, itt is meg kell keresni az arany középutat! Tudatban végig kell gondolni, hogy mi lesz, ha Brúnó kinövi ezt a problémát, és mi lesz, ha nem -- s ezt nagyon sokszor végig kell csinálni, hogy a léleknek és az észnek is minél ismerősebb legyen mindkét út. És mindehhez, nem kell gondolkodni a távoli jövőn, hanem jobb rövidtávú terveket készíteni, s a jelenben ragaszkodni a tényekhez. Szerintem ma még tény, hogy Brúnó továbbra is kinőheti ezt a zavart, mert hiába a nagy átlagos tapasztalat, minek alapján 1 éves korra mondták az orvosok a kinövés lehetőségét, biztosan vannak nagy egyéni különbségek. Lehet az másfél, két vagy talán több év is. Úgyhogy az első szülinapi tortáról nehogy ez jusson eszedbe! Inkább azon törd a fejed, hogy milyen figura kerüljön a tortára! És egyébként is: ezekben a nehéz időkben keress magadnak minél több jó és szép gondolatot, érzést, hagy adjanak erőt! Biztos rengeteg van körülötted! Nem gondolok nagy dolgokra, csak hatalmas apróságokra: egy mosoly, a gyerekek puha haja, a bőrük selymessége, egy vicc, valami kedves malőr tőlük... akármi.
A férjed miatt se aggódj! Néha ő is lehet beteg. A legrosszabbkor lett az, de a sok idegeskedés biztos aláásta az Ő immunrendszerét is, úgyhogy nem csodálkozom. A cukik meg jobbak lesznek, ha mennek a felhők! Biztos mindnyájan kimerültek vagytok, nem csak szellemileg, de testileg is, úgyhogy idényzöldségek, gyümölcsök ide vagy oda, vitaminpótlást mindenkinek! Apróság, tudom, de figyeljetek oda magatokra, mert a baj megelőzése innen kezdődik: az alapoktól. Nem szabad hagyni, hogy a végsőkig kiszipolyozzátok a szervezeteteket! (Megtanultam ezt édesanyám, és egyik bátyám példáján is. ld: vírusos agyhártyagyulladás topik)
Úgyhogy, további kitartást kívánok, s épüljetek fel mielőbb!!!2009-06-28 11:32, DG által
