<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-2"?>

<rss version="2.0" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
		<title>Dr.Info - Egészségfórum - Blog</title>
		<link>http://drinfo.hu/forum/blog/</link>
		<description>Cukorbetegségről - Nem csak cukorbetegeknek</description>
		<language>hu</language>
		<lastBuildDate>Tue, 07 Feb 2012 06:23:08 GMT</lastBuildDate>
		<generator>vBulletin</generator>
		<ttl>30</ttl>
		<image>
			<url>http://drinfo.hu/forum/images/misc/rss.jpg</url>
			<title>Dr.Info - Egészségfórum - Blog</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/</link>
		</image>
		<item>
			<title>Cukorbeteg kismamaságom negyedszer - foly. köv. 4.</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/385-cukorbeteg-kismamasagom-negyedszer-foly-kov-4.html</link>
			<pubDate>Wed, 18 Jan 2012 12:38:53 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[Hétfőn ismét Miskolc. Terv: 3 óra alatt 3 rendelésre bejutni. Álomnak  tűnt, de... 11-re értünk a belgyógy dokihoz. Nem kellett várni(!). Gyors  vizit. Vérnyomás: 120/80. Lábdagadás: előfordul. Cukrok: 
2012.01.12. (csüt.): reggeli 43,-6,1 ebéd: 3,8-9,0 vacsi: 3,0-6,1
2012.01.13. (péntek): hajnalban: 3,0 reggeli: 5,6-6,6 ebéd: 3,1-5,1 vacsi: 3,5-6,9
2012.01.14. (szombat): reggeli: 5,4-6,1 ebéd: 3,3-5,1 vacsi: 8,3-8,6 lefekvéskor: 7,8
2012.01.15. (vasárnap): reggeli: 6,4-8,5 ebéd: 5,8-8,2 vacsi: 4,7-7,4
2012.01.16. (hétfő): reggeli: 4,9-5,6 ebéd: 6,2-8,2 vacsi: 4,8-5,2 lefekvéskor:7,4
2012.01.17. (kedd): reggeli: 5,0-6,1 ebéd: 3,0-5,3-7,9 vacsi: 3,3-4,7 lefekvéskor: 6,0
Doki nyugtázta. A papírra bevezette, hogy a vércukor értékek elfogadhatóak. Esetleges emelésre a következőkben szükség lehet.

Gyorsan  átviharzottam a nőgyógyászatra, uh-ra. És láss csodát! Rögtön behívtak.  Az előzőek tudatában nagyon meglepődtem, mikoris 2 és fél órát ültem  ott. Az uh-s doki számomra nagyon szimpatikus volt. Ő volt ugyanis,  akinek talán leginkább köszönhetem, hogy előző csemetém egészségesen  született. (A 36. héten Ő volt az, aki felhívta a dokimat az uh  rendelőből vizsgálat után, hogy talán most kellene befejezni a  terhességet. Polyhydramnion, macrosomia gyanúja...) Szóval már eleve egy  kicsit nyugodtabban feküdtem fel az ágyra. Lelet: Egy élő magzat  fejvégű fekvésben. A lepény a hátsó falon tapad, jó helyen, I. fokban  érett. A magzatvíz mennyisége átlagos. Magzati fejlődési  rendellenességre utaló jel nem látható. BPD: 75 mm AC: 257 mm FL: 53 mm  Súlybecslés: 1472 g. A számított hétnek megfelelő terhességi kor (28 hét  2 nap) SC: 3,1 mm Flow: Aorta, KZS norm. *Jav.: 2 hét múlva co.  *
Ugye  az utolsó mondat meglepett. Mert a doki közölte, hogy azért ezt a  terhességet (mondván, hogy cukros kismama), 2 hetente figyelni kell. Na  tessék, megint Ő az, aki FIGYEL! Gyorsan rohantam,  hogy megkeresem a  dokimat. Hátha elcsípem benn az osztályon. Állítólag akkor jött ki a  műtőből. 10 perc és tényleg viharzott lefelé a lépcsőn. Útját álltam. De  Ő most siet... Nem ér rá... Mindjárt Pesten kell lennie... De Doktot  Úr! Csak egy pillantást az uh leletre, legyen kedves! És rápillantott.  Kérdés: mit mondott az uh-s orvos? Hát- mondom én- hogy minden rendben.  És 2 hét múlva kontrollt kér. Válasz: akkor jó. És már porzott is utána a  padló...  Ez gyors volt...

Irány a szemészet. 13 órára estem be.  De tudván, hogy 14-ig van rendelés, nem aggódtam. Persze, hogy  letoltak. Hogy miért ilyen későn mentem. Na, de kaptam szemcseppet. 20  perc pihi, várakozás. Aztán vizsgálat. Eredmény: Diabra utaló jel nem látható. És a dokinő kérte, hogy 2 hét múlva menjek vissza kontrollra...

Itthon:  haladunk. Nekiláttunk a festésnek. Egy szoba kipipálva. Mondjuk ez volt  a legkisebb. Itt volt a legkevesebb pakolni való. Mert ugye azt  leszögezhetjük, hogy maga a festés a legkevesebb. A pakolás!! Na, az  viszi a prímet... Most a nagyok szobáját dobozolgatom. Itt aztán van  minden... És minden fontos kincs, így szó sem lehet kidobásról. Már a  hajam tépem, mert az 5. doboz van tele "kacattal". És még a fele hátra  van...

_*30-31. HÉT*_
Átléptük a 30. hetet. Minden betöltött hét után bújom a netet. Hol is tartunk? Vagyis Zselyke hogy áll a fejlődésben? Ugye egyik nagy parám a koraszülés. Azt írják, a 30. hét után már nagy eséllyel indulnak a kinti életben. Nagyjából "kész a mű". A tüdő, aminek még fejlődnie kell. Azért bízom, vagyis TUDOM, hogy még van hátra egy pár közös hetünk. Mondjuk 6-7. Megállapodás szerint...
Kedd: Miskolc. Szemészettel kezdtem. Na, ilyet se csinálok máskor. Amúgyilag is imádom ezt a cseppentős, pupillatágításos témát. Hát még ragyogó napsütésben... A lényeg: diabra utaló jel nem látható. Így megnyugodva, de szinte vakon indultam UH-ra. Ahol csak ketten vártunk. Gyanúsnak is tűnt a dolog. Papírt beszedték. Majd közölték, hoy várni kell a dokira. Na, akkor pihi. Jön egy kismama, rögtön hívják is be. Hallom a doki hangját. Aztán kismama ki és újra megáll az élet. Cirka másfél órára... Bekopogtam. Hogy mégis meddig még. Mert elméletileg már vége is van a rendelési időnek. Ja! Szól az asszisztens. És 10 másodperc múlva szólítanak. Hurrá!!!
Magzatvíz átlagos, fejlődési rendelleneségre utaló jel nem látható. BPD: 79 mm. AC: 267 mm. FL: 56 mm. Súlybecslés: 1707 gramm.  SC: 2 mm. Fetopathiára utaló jel nem látható.
Szóval Baba növöget, állítólag minden rendben. Kicsivel talán nagyobbacska, mint átlag. 
Belgyógy dokival nem tudtam beszélni. Meg nőgyógyásszal sem. Egyikük sem volt benn. 
Cukor:
2012.01.28. (szombat): reggeli: 6,9-8,8 ebéd: 6,9-7,3 vacsora: 7,8-11,9 lefekvéskor: 13,2 (ebben benne lehetett a pizza :)) 
2012.01.29. (vasárnap): reggeli: 6,1-8,4 ebéd: 3,4-9,1 vacsora: 8,6-9,4 lefekvékor: 7,2
2012.01.30. (hétfő): reggli: 6,9-8,0 ebéd: 3,0-8,8 vacsora: 4,4-5,8 lefekvéskor: 7,5
2012.01.31. (kedd): éjfélkor: 4,7 hajnalban: 6,7 reggeli: 7,3-5,6 ebéd: 4,1-9,0 vacsora: 4,1-7,3 lefekvéskor: 12,9
2012.02.01. (szerda): reggeli: 6,4-5,0 ebéd: 5,9-,67 vacsora 4,4-6,2 lefekvéskor: 5,6
Szóval mostanság elég 7-8 körül mozgok. Jövő hétre van betervezve egy vérvétel. Kíváncsi leszek a HgA1c-re. Mondjuk szokok ám bűnözni. Mert nem tudok ellenállni. A pizzának, kakaós csigának, sütinek. Persze, plusz inzulin... De mégis borul a dolog. Ilyenkor jut eszembe, hogy jó ez a pumpa. Mert szabadabb a kezed. De néha elszalad a ló. Mert azt hiszem, hogy mindent szabad. Azért pennel ez kicsit sarkosabb volt. Nem is mertem ennyit mellé-enni...
Gondolatok: olyan fura. Nem érzem, hogy közeleg az idő. Itthon folynak a munkálatok. Szobák, nappali kifestve. Nagyjából rendben. Most a konyha-étkező a soros. Lassa halad, de biztosan. Pakolok, festek... Persze egyre nehezebb. Ahogy telnek a hetek, érzem, hogy újból elnehezedek. Igaz, hogy a második trimeszter a legaktívabb. Érzem, hogy kezdek tunyulni. Nincs annyi energiám, dagad a bokám. Legszívesebben csak aludnék. Mert az elég nehezen megy éjjel. Minden fordulásnál ébredek, görcsöl a vádlim, pisilni járok, reggelre meg le akar szakadni a derekam. Tisztára kipihenten ébredek. Pláne, hogy kismanó is köztünk alszik. Vagyis nem köztünk, hanem a fejemnél. Keresztbe. Én meg ívben, a lábrésznél, mint a kutyák.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">Hétfőn ismét Miskolc. Terv: 3 óra alatt 3 rendelésre bejutni. Álomnak  tűnt, de... 11-re értünk a belgyógy dokihoz. Nem kellett várni(!). Gyors  vizit. Vérnyomás: 120/80. Lábdagadás: előfordul. Cukrok: <br />
2012.01.12. (csüt.): reggeli 43,-6,1 ebéd: 3,8-9,0 vacsi: 3,0-6,1<br />
2012.01.13. (péntek): hajnalban: 3,0 reggeli: 5,6-6,6 ebéd: 3,1-5,1 vacsi: 3,5-6,9<br />
2012.01.14. (szombat): reggeli: 5,4-6,1 ebéd: 3,3-5,1 vacsi: 8,3-8,6 lefekvéskor: 7,8<br />
2012.01.15. (vasárnap): reggeli: 6,4-8,5 ebéd: 5,8-8,2 vacsi: 4,7-7,4<br />
2012.01.16. (hétfő): reggeli: 4,9-5,6 ebéd: 6,2-8,2 vacsi: 4,8-5,2 lefekvéskor:7,4<br />
2012.01.17. (kedd): reggeli: 5,0-6,1 ebéd: 3,0-5,3-7,9 vacsi: 3,3-4,7 lefekvéskor: 6,0<br />
Doki nyugtázta. A papírra bevezette, hogy a vércukor értékek elfogadhatóak. Esetleges emelésre a következőkben szükség lehet.<br />
<br />
Gyorsan  átviharzottam a nőgyógyászatra, uh-ra. És láss csodát! Rögtön behívtak.  Az előzőek tudatában nagyon meglepődtem, mikoris 2 és fél órát ültem  ott. Az uh-s doki számomra nagyon szimpatikus volt. Ő volt ugyanis,  akinek talán leginkább köszönhetem, hogy előző csemetém egészségesen  született. (A 36. héten Ő volt az, aki felhívta a dokimat az uh  rendelőből vizsgálat után, hogy talán most kellene befejezni a  terhességet. Polyhydramnion, macrosomia gyanúja...) Szóval már eleve egy  kicsit nyugodtabban feküdtem fel az ágyra. Lelet: <i>Egy élő magzat  fejvégű fekvésben. A lepény a hátsó falon tapad, jó helyen, I. fokban  érett. A magzatvíz mennyisége átlagos. Magzati fejlődési  rendellenességre utaló jel nem látható. BPD: 75 mm AC: 257 mm FL: 53 mm  Súlybecslés: 1472 g. A számított hétnek megfelelő terhességi kor (28 hét  2 nap) SC: 3,1 mm Flow: Aorta, KZS norm. <b>Jav.: 2 hét múlva co.  </b><br />
</i>Ugye  az utolsó mondat meglepett. Mert a doki közölte, hogy azért ezt a  terhességet (mondván, hogy cukros kismama), 2 hetente figyelni kell. Na  tessék, megint Ő az, aki FIGYEL! Gyorsan rohantam,  hogy megkeresem a  dokimat. Hátha elcsípem benn az osztályon. Állítólag akkor jött ki a  műtőből. 10 perc és tényleg viharzott lefelé a lépcsőn. Útját álltam. De  Ő most siet... Nem ér rá... Mindjárt Pesten kell lennie... De Doktot  Úr! Csak egy pillantást az uh leletre, legyen kedves! És rápillantott.  Kérdés: mit mondott az uh-s orvos? Hát- mondom én- hogy minden rendben.  És 2 hét múlva kontrollt kér. Válasz: akkor jó. És már porzott is utána a  padló...  Ez gyors volt...<br />
<br />
Irány a szemészet. 13 órára estem be.  De tudván, hogy 14-ig van rendelés, nem aggódtam. Persze, hogy  letoltak. Hogy miért ilyen későn mentem. Na, de kaptam szemcseppet. 20  perc pihi, várakozás. Aztán vizsgálat. Eredmény: <i>Diabra utaló jel nem látható.</i> És a dokinő kérte, hogy 2 hét múlva menjek vissza kontrollra...<br />
<br />
Itthon:  haladunk. Nekiláttunk a festésnek. Egy szoba kipipálva. Mondjuk ez volt  a legkisebb. Itt volt a legkevesebb pakolni való. Mert ugye azt  leszögezhetjük, hogy maga a festés a legkevesebb. A pakolás!! Na, az  viszi a prímet... Most a nagyok szobáját dobozolgatom. Itt aztán van  minden... És minden fontos kincs, így szó sem lehet kidobásról. Már a  hajam tépem, mert az 5. doboz van tele "kacattal". És még a fele hátra  van...<br />
<br />
<u><b>30-31. HÉT</b></u><br />
Átléptük a 30. hetet. Minden betöltött hét után bújom a netet. Hol is tartunk? Vagyis Zselyke hogy áll a fejlődésben? Ugye egyik nagy parám a koraszülés. Azt írják, a 30. hét után már nagy eséllyel indulnak a kinti életben. Nagyjából "kész a mű". A tüdő, aminek még fejlődnie kell. Azért bízom, vagyis TUDOM, hogy még van hátra egy pár közös hetünk. Mondjuk 6-7. Megállapodás szerint...<br />
Kedd: Miskolc. Szemészettel kezdtem. Na, ilyet se csinálok máskor. Amúgyilag is imádom ezt a cseppentős, pupillatágításos témát. Hát még ragyogó napsütésben... A lényeg: diabra utaló jel nem látható. Így megnyugodva, de szinte vakon indultam UH-ra. Ahol csak ketten vártunk. Gyanúsnak is tűnt a dolog. Papírt beszedték. Majd közölték, hoy várni kell a dokira. Na, akkor pihi. Jön egy kismama, rögtön hívják is be. Hallom a doki hangját. Aztán kismama ki és újra megáll az élet. Cirka másfél órára... Bekopogtam. Hogy mégis meddig még. Mert elméletileg már vége is van a rendelési időnek. Ja! Szól az asszisztens. És 10 másodperc múlva szólítanak. Hurrá!!!<br />
<i>Magzatvíz átlagos, fejlődési rendelleneségre utaló jel nem látható. BPD: 79 mm. AC: 267 mm. FL: 56 mm. Súlybecslés: 1707 gramm.  SC: 2 mm. Fetopathiára utaló jel nem látható.</i><br />
Szóval Baba növöget, állítólag minden rendben. Kicsivel talán nagyobbacska, mint átlag. <br />
Belgyógy dokival nem tudtam beszélni. Meg nőgyógyásszal sem. Egyikük sem volt benn. <br />
Cukor:<br />
2012.01.28. (szombat): reggeli: 6,9-8,8 ebéd: 6,9-7,3 vacsora: 7,8-11,9 lefekvéskor: 13,2 (ebben benne lehetett a pizza :)) <br />
2012.01.29. (vasárnap): reggeli: 6,1-8,4 ebéd: 3,4-9,1 vacsora: 8,6-9,4 lefekvékor: 7,2<br />
2012.01.30. (hétfő): reggli: 6,9-8,0 ebéd: 3,0-8,8 vacsora: 4,4-5,8 lefekvéskor: 7,5<br />
2012.01.31. (kedd): éjfélkor: 4,7 hajnalban: 6,7 reggeli: 7,3-5,6 ebéd: 4,1-9,0 vacsora: 4,1-7,3 lefekvéskor: 12,9<br />
2012.02.01. (szerda): reggeli: 6,4-5,0 ebéd: 5,9-,67 vacsora 4,4-6,2 lefekvéskor: 5,6<br />
Szóval mostanság elég 7-8 körül mozgok. Jövő hétre van betervezve egy vérvétel. Kíváncsi leszek a HgA1c-re. Mondjuk szokok ám bűnözni. Mert nem tudok ellenállni. A pizzának, kakaós csigának, sütinek. Persze, plusz inzulin... De mégis borul a dolog. Ilyenkor jut eszembe, hogy jó ez a pumpa. Mert szabadabb a kezed. De néha elszalad a ló. Mert azt hiszem, hogy mindent szabad. Azért pennel ez kicsit sarkosabb volt. Nem is mertem ennyit mellé-enni...<br />
Gondolatok: olyan fura. Nem érzem, hogy közeleg az idő. Itthon folynak a munkálatok. Szobák, nappali kifestve. Nagyjából rendben. Most a konyha-étkező a soros. Lassa halad, de biztosan. Pakolok, festek... Persze egyre nehezebb. Ahogy telnek a hetek, érzem, hogy újból elnehezedek. Igaz, hogy a második trimeszter a legaktívabb. Érzem, hogy kezdek tunyulni. Nincs annyi energiám, dagad a bokám. Legszívesebben csak aludnék. Mert az elég nehezen megy éjjel. Minden fordulásnál ébredek, görcsöl a vádlim, pisilni járok, reggelre meg le akar szakadni a derekam. Tisztára kipihenten ébredek. Pláne, hogy kismanó is köztünk alszik. Vagyis nem köztünk, hanem a fejemnél. Keresztbe. Én meg ívben, a lábrésznél, mint a kutyák.</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>mantanya</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/385-cukorbeteg-kismamasagom-negyedszer-foly-kov-4.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Gyuri bácsi beszél a cukorbetegségről. Vegyük komolyan?</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/karesz57/384-gyuri-bacsi-beszel-cukorbetegsegrol-vegyuk-komolyan.html</link>
			<pubDate>Sun, 08 Jan 2012 20:47:00 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[Gyuri bácsival interjút készített az unokája. Az első kisfilmben a cukorbeteg világnap alkalmából a diabéteszről
 kérdezte. A további filmek olyan témákról szólnak, melyek sok embert érintenek, ilyen például a magas   vérnyomás.
Nagyon  sokan  vannak  cukorbetegek.Sokan  nem  is  gondolják,hogy  cukorbetegek.Nem  járnak  szűrésre,nem  hiszik el ,hogy  éket  is  sújtja  ez  a betegség.Az  egyik  idős  személy  ment  szem  vizsgálatra.Ott  mondták  meg  neki,hogy  cukorbeteg.Ő  kettes  tipusú.Szedi  a gyógyszert  és  nem  szédül,mint  régen 'Komolyan  kell  vegyük  Gyuri  bácsi  tanácsait '
Ez  a videó  is  segithet '
http://youtu.be/snqswQshDUY]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">Gyuri bácsival interjút készített az unokája. Az első kisfilmben a cukorbeteg világnap alkalmából a diabéteszről<br />
 kérdezte. A további filmek olyan témákról szólnak, melyek sok embert érintenek, ilyen például a magas   vérnyomás.<br />
Nagyon  sokan  vannak  cukorbetegek.Sokan  nem  is  gondolják,hogy  cukorbetegek.Nem  járnak  szűrésre,nem  hiszik el ,hogy  éket  is  sújtja  ez  a betegség.Az  egyik  idős  személy  ment  szem  vizsgálatra.Ott  mondták  meg  neki,hogy  cukorbeteg.Ő  kettes  tipusú.Szedi  a gyógyszert  és  nem  szédül,mint  régen 'Komolyan  kell  vegyük  Gyuri  bácsi  tanácsait '<br />
Ez  a videó  is  segithet '<br />
<a href="http://youtu.be/snqswQshDUY" target="_blank">http://youtu.be/snqswQshDUY</a></blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>karesz57</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/karesz57/384-gyuri-bacsi-beszel-cukorbetegsegrol-vegyuk-komolyan.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Kötelező az életmód változtatás ?</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/karesz57/383-kotelezo-az-eletmod-valtoztatas.html</link>
			<pubDate>Sun, 08 Jan 2012 20:30:43 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[Komoly   választás  előtt  állnak  a  magyarok. A  kormány  egyik  programja   tömegeket  érint. Elsősorban  a  betegek  vannak  komoly  választás   előtt.Mert,ha  kevesebbet  akarnak  fizetni  a  gyógyszertárba , akkor   életmódváltozást  kell  végrehajtaniuk. Ez  sokak  számára  nehéz   lesz.Vajon  meghozza  a  várt  eredményt ?Megváltozik  a  magyarok   életmód  szokásai ?A  mentalitásról  nem  is  beszélve .A  magyarok   szeretnek  jót  és  jól  enni  és  inni. Vajon  ez  a  program  hozzá   segíti  a magyarokat,hogy  egészségesebben  éljenek ? Valószínű,hogy   ez  a  törvény  csak  elindítja  azt  a  folyamatot,mely  a  magyarokat   az  egészségesebb  életmódra  vezeti.*Sok  sikert '*]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore"><i><font size="3"><span style="font-family: Arial">Komoly   választás  előtt  állnak  a  magyarok. A  kormány  egyik  programja   tömegeket  érint. Elsősorban  a  betegek  vannak  komoly  választás   előtt.Mert,ha  kevesebbet  akarnak  fizetni  a  gyógyszertárba , akkor   életmódváltozást  kell  végrehajtaniuk. Ez  sokak  számára  nehéz   lesz.Vajon  meghozza  a  várt  eredményt ?Megváltozik  a  magyarok   életmód  szokásai ?A  mentalitásról  nem  is  beszélve .A  magyarok   szeretnek  jót  és  jól  enni  és  inni. Vajon  ez  a  program  hozzá   segíti  a magyarokat,hogy  egészségesebben  éljenek ? Valószínű,hogy   ez  a  törvény  csak  elindítja  azt  a  folyamatot,mely  a  magyarokat   az  egészségesebb  életmódra  vezeti.</span></font></i><font size="3"><span style="font-family: Arial"><b>Sok  sikert '</b></span></font></blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>karesz57</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/karesz57/383-kotelezo-az-eletmod-valtoztatas.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Cukorbeteg kismamaságom negyedszer - foly. köv. 3.</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/382-cukorbeteg-kismamasagom-negyedszer-foly-kov-3.html</link>
			<pubDate>Sun, 01 Jan 2012 21:05:20 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[_*23-24. HÉT*_
Kicsit megcsúsztam, nem volt időm írni... Így most kicsit visszagondolva: igazából nem történt különös. Róttuk a kötelező köröket. Voltunk belgyógy dokinál, nőgyógyásznál... Viszont nem voltunk uh-on, ami már hiányzik. Nem is az, hogy lássam Zselykét... Persze, hülyeség... Az is... Csak az ellenőrzés hiányzik. A megerősítés, hogy minden oké odabenn. 19. héten voltunk utoljára, és a papír szerint 30 hetesen lesz a következő vizsgálat. Addig meg bízom, hogy minden tökéletesen műkszik... Voltam vérvételen 2x is. Először is fruktózamin céljából Miskolcon. Aztán meg általános vérkép itt, Egerben. Természetesen vércukor terhelést nem kértem. Pedig az asszisztensnő nagyon szeretett volna küldeni. Aztán megmagyaráztam, hogy talán nekem nem tenne jót...

_*25-26. HÉT*_
Itt tartunk most... 26. hét. Kellett volna mennem két ünnep közt is dokikhoz, de kibekkeltem... Ha összejön, akkor holnap után. Az véreredményeimet sem tudom még. DE! Akkora a hasam, hogy hűűűűűűűűűű... Nézegettem 26 hetes pocakfotókat, háááát.... Szerintem az ikres kismamák is megirigyelnék a méreteimet. Hízni igazán nem híztam. Talán 5-6 kg-nál járok összesen. De pocak, az van. 
_Cukrok:_ :rolleyes: Talán ez így a legkifejezőbb... Azt elmúlt 2 hétben szinte minden másnap állítgattam. Hol sok, hol kevés. Hol 3-at mérek, hol pedig 10-et, ugyanakkor, ugyanarra. Az biztos, hogy a következő HgA1c-m nem lesz 6 alatti... Mérget rá. Persze az ünnepek alatt volt bűnözés is. De ki az, aki ellent tud állni ennyi finomságnak és édességnek??? Igen, ettem.. Adtam rá a plusz inzulint. Néha hiába, mert órákba telt, mire levadásztam a cukrom 12-ről... És persze jött a lelkifurka... Aztán másnap az újabb kísértés... Nem könnyű így ünnepek alatt kismamaként kiállni a próbát. Úgy érzem, nem is sikerült... Utálom is magam, mikor mérek és látom, hogy megint meg van az eredménye a nasinak... 

És jönnek a morfondírok... Hogy még 3 hónap... Papír szerint... Jesszusom, hogy fogom bírni??? Már most is nehéz. Fizikailag. Ekkora pocival... Nehezen hajolok, nehezen "szaladok"... Csak a 37. hétig... Lécci, lécci!!!! Meg persze kezdeni kéne a gondolatot lassan megemészteni, hogy megint itt lesz egy kis poronty. Mi lesz, hogy lesz??? A hétköznapok??? Az első nehéz hetek, hónapok??? Olyan nehéz belegondolni. Pedig lassan meg kell emészteni. Tudtam, tudtam, csak nem sejtettem... Hogy mi vár(hat) rám... 4 gyerek, 4 felé szakadni... És még Bulcsú is olyan kicsi. Persze a két nagy közt is majdnem ennyi a  korkülönbség. Nehéz volt, arra nagyon emlékszem...

Akkor kezdem előlről. Mert előző soraim, mikor a végéhez értem volna, eltűntek az éterben. Szóval: ma Miskolc. Először belgyógyászat. Nem is kellett sokat várni. 10 perc. Nem nagy idő. Tényleg. Megnézte a doki a cukraimat. Emeltünk a bázison. Most napi 24, 8 E -nél tartok.
Reggel 7 és hajnal 3 között: 1,0 E.
3-4 között: 1,2 E,
4-5 között 1,4 E,
5-6 között: 1,2 E.
Mégis. Annyira "nemtudommitállítsakmertolyanösszevissza" az egész. Valahogy nem érzem a stabilitást. A tendenciát. Nem érzem, hogy kordában tudom tartani. Az elmúlt napok értékei: 12.29. (csütörtök): hajnalban: 3,3 reggeli: 4,7-7,0 ebéd: 5,5-8,0 vacsi 3,2-8,2 lefekvéskor: 10,3 (plusz inzulin)
12.30. (péntek): hajnalban: 8,6 reggeli: 6,3-6,7 ebéd: 3,5-6,0 vacsi: 4,9-5,2 lefekvéskor: 5,4
12.31. (szombat): hajnalban: 3,3 reggeli: 5,1-5,4 ebéd: 3,1-7,6 vacsi: 6,3-9,1 lefekvéskor: 6,7
01.01. (vasárnap): reggeli: 6,9-8,5 ebéd: 6,3-5,5 vacsi: 5,2-7,9-10,9 lefekvéskor: 9,8 (plusz inzulin) éjjel: 7,7
01.02. (hétfő): reggeli: 3,9-5,7 ebéd: 4,3-6,1 vacsi: 5,2-5,7
01.03. (kedd) éjjel: 6,9 hajnalban: 6,7 reggeli: 6,0-6,9 ebéd: 5,6-9,9 vacsi: 9,1-13,2
A frukózamin erdményem 242. Általános vérkép: vannak csillagok, de semmi vészes. Kilók. Nahát, azok aztán.... Ráálltam a mérlegre és majd kiugrottak a szemeim. 79 kg. Az elmúlt alig 1 hónap alatt 5 kg plusz???? Vagy a mérleg csalt volna???? Van egy kis ödéma a lábamon, de nem vészes. Vérnyomás oké. Rákérdeztem a dokinál szemészet-ügyileg. Beszélt is a szemész dokival. Mert ugye 5 hetes terhesen látott utoljára. És közölte, hogy 2 hetente, de legalább havonta kellene kontroll. Éreztem én, hogy a a papíromon szereplő "1 év múlva kontroll" kissé távoli időpont.

Aztán nőgyógyász. Elsőként érkeztem a magánrendelőbe. Hurrá!! Már félsiker. Aztán persze a doki késett, majd egy órát. És most csak hárman voltak leleményesebbek nálam. És mentek be előttem. Bugyiból ki. Vizsgálat. Bugyiba vissza. Minden rendben. Szívhangot is hallgattunk. Habár Zselyke hamar odébb slisszant. Aztán a doktor megkérdezte, mit gondolok a sterilizálásról. MICSODA??? Közöltem vele: igaz, nem szeretnénk több babát. DE! Nem, köszönöm. Nem tudnám megtenni. Soha nem lehet tudni, mit hoz az élet... És én visszakérdeztem: miért, császárra számíthatok??? Hááát.... van rá esély. Mert ugye az előző is az volt. Meg ugye a cukor miatt. Aztán rátértem a pecsét témára. Hogy legyen kedves s kiskönyvemet megtisztelni egy kis tintapacával. De nem. Majd a végén ő kiállít egy igazolást. És ha addig történik valami a drága doktor úrral??? Ki igazolja le, hogy 3 hetente megjelentem nála??? És végül a lényeg. Megkérdezte, mikor voltam uh-on. Mondtam, hogy 7 hete. Akkor itt az ideje. 16-ára berendelt a kórházba uh-ra. Hurrá, legalább ez elintéződött... Szóval 16-án ismét belgyógyász, és uh és szemészet... Addig birkózok a "holfennhollenn" cukraimmal és próbálok nyugodt maradni.

_*27-28. HÉT*_
Fészekrakás. Ösztönök. Jönnek. Vagyis itt vannak. Legújabb ötletem: fessünk ki, még Zselyke érkezése előtt!!! Ki, mit szól??? Nem volt valami nagy öröm a párom arcán...Jó ötlet?? Nagy pocakkal... Télen... Arra gondoltam, hogy szépen lassan... Hétköznap napközben bedobozolok(van rá 5 napom)... Délutánonként a párommal lassan nákilátunk... Szekrény húzogatás, letakargatás... Aztán a hétvégén meg kifestünk. Aztán jönnek a hétköznapok, mikor lassan visszapakolgatok. Egy szoba kész!!! Aztán a többi, ugyanilyen tempóban...Lassan, de biztosan. Így eltart a lakás 5-6 hétig, biztos. Hülyeség??? A párom szerint nyomjam el a fészekrakási ösztöneimet!!! De most nagyon rajta vagyok. Nem azért, igazán nincs valami sok energiám. De talán még most több, mint majd egy 3 hós babóca mellett. Mert a párom szerint elég lenne ezt majd kora nyáron megcsinálni...
Másik nagy dilemma: munkahely... A főnököm - megérzésem szerint - játszik valamire... És megérzéseim sajnos gyakran bejönnek. Ma nem tudott/akart velem beszélni. Holnap sem biztos, hogy lesz rám 2 perce... Mintha húzná az időt... A védőnőm is rám ijesztett. Mely szerint most jan. 1-től nem vagyok "védett kismama". Vagyis: én boldogan tengetem itthon napjaimat, mint veszélyeztetett táppénzre kiírt kismama... és a legújabb törvény szerint bármikor kitehetik a szűrömet??? A szerződésem határozatlan időre szól... De a védőnő szerint már nincs védettség sem a táppénz, sem a tgyás/gyed/gyes alatt... Na, jók a kilátásaink!!! Bújnám a jogokat/törvényeket, de elveszek bennük... Pedig jó lenne felkészültem állni a "mumus" elé... ha esetleg lesz rám ideje. Nem tudom, mi lesz, ha tényleg van rá módja és kiteszi a szűröm... Így is vannak gondok... A párom kevesebbet kap, a törlesztő részletek nőnek és ha még ez is...

Cukraim: hát, alakul, de még mindig elég "ilyenekolyanok".
2012.01.06. (péntek): reggeli: 4,9-6,2 ebéd: 5,0-11,6 (szilvásgombóc-plusz inzulin) vacsi: 3,0-5,4 lefekvéskor: 6,1
2012.01.07. (szombat): hajnalban: 7,7 reggeli: 3,5-6,2 ebéd: 3,8-6,2 vacsi: 3,2-6,1
2012.01.08. (vasárnap): reggeli: 7,8-8,1 ebéd: 4,1-5,0 vacsi: 4,4-6,0 lefekvéskor: 7,1
2012.01.09. (hétfő): hajnalban: 5,5 reggeli: 5,2-6,9 ebéd: 6,1-7,8 vacsi: 5,9-9,4 lefekvéskor: 12,4 (plusz inzulin)
2012.01.10. (kedd): reggeli: 7,2-8,5 ebéd: 3,0-6,4 vacsi: 3,2-8,2]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore"><u><b>23-24. HÉT</b></u><br />
Kicsit megcsúsztam, nem volt időm írni... Így most kicsit visszagondolva: igazából nem történt különös. Róttuk a kötelező köröket. Voltunk belgyógy dokinál, nőgyógyásznál... Viszont nem voltunk uh-on, ami már hiányzik. Nem is az, hogy lássam Zselykét... Persze, hülyeség... Az is... Csak az ellenőrzés hiányzik. A megerősítés, hogy minden oké odabenn. 19. héten voltunk utoljára, és a papír szerint 30 hetesen lesz a következő vizsgálat. Addig meg bízom, hogy minden tökéletesen műkszik... Voltam vérvételen 2x is. Először is fruktózamin céljából Miskolcon. Aztán meg általános vérkép itt, Egerben. Természetesen vércukor terhelést nem kértem. Pedig az asszisztensnő nagyon szeretett volna küldeni. Aztán megmagyaráztam, hogy talán nekem nem tenne jót...<br />
<br />
<u><b>25-26. HÉT</b></u><br />
Itt tartunk most... 26. hét. Kellett volna mennem két ünnep közt is dokikhoz, de kibekkeltem... Ha összejön, akkor holnap után. Az véreredményeimet sem tudom még. DE! Akkora a hasam, hogy hűűűűűűűűűű... Nézegettem 26 hetes pocakfotókat, háááát.... Szerintem az ikres kismamák is megirigyelnék a méreteimet. Hízni igazán nem híztam. Talán 5-6 kg-nál járok összesen. De pocak, az van. <br />
<u>Cukrok:</u> :rolleyes: Talán ez így a legkifejezőbb... Azt elmúlt 2 hétben szinte minden másnap állítgattam. Hol sok, hol kevés. Hol 3-at mérek, hol pedig 10-et, ugyanakkor, ugyanarra. Az biztos, hogy a következő HgA1c-m nem lesz 6 alatti... Mérget rá. Persze az ünnepek alatt volt bűnözés is. De ki az, aki ellent tud állni ennyi finomságnak és édességnek??? Igen, ettem.. Adtam rá a plusz inzulint. Néha hiába, mert órákba telt, mire levadásztam a cukrom 12-ről... És persze jött a lelkifurka... Aztán másnap az újabb kísértés... Nem könnyű így ünnepek alatt kismamaként kiállni a próbát. Úgy érzem, nem is sikerült... Utálom is magam, mikor mérek és látom, hogy megint meg van az eredménye a nasinak... <br />
<br />
És jönnek a morfondírok... Hogy még 3 hónap... Papír szerint... Jesszusom, hogy fogom bírni??? Már most is nehéz. Fizikailag. Ekkora pocival... Nehezen hajolok, nehezen "szaladok"... Csak a 37. hétig... Lécci, lécci!!!! Meg persze kezdeni kéne a gondolatot lassan megemészteni, hogy megint itt lesz egy kis poronty. Mi lesz, hogy lesz??? A hétköznapok??? Az első nehéz hetek, hónapok??? Olyan nehéz belegondolni. Pedig lassan meg kell emészteni. Tudtam, tudtam, csak nem sejtettem... Hogy mi vár(hat) rám... 4 gyerek, 4 felé szakadni... És még Bulcsú is olyan kicsi. Persze a két nagy közt is majdnem ennyi a  korkülönbség. Nehéz volt, arra nagyon emlékszem...<br />
<br />
Akkor kezdem előlről. Mert előző soraim, mikor a végéhez értem volna, eltűntek az éterben. Szóval: ma Miskolc. Először belgyógyászat. Nem is kellett sokat várni. 10 perc. Nem nagy idő. Tényleg. Megnézte a doki a cukraimat. Emeltünk a bázison. Most napi 24, 8 E -nél tartok.<br />
Reggel 7 és hajnal 3 között: 1,0 E.<br />
3-4 között: 1,2 E,<br />
4-5 között 1,4 E,<br />
5-6 között: 1,2 E.<br />
Mégis. Annyira "nemtudommitállítsakmertolyanösszevissza" az egész. Valahogy nem érzem a stabilitást. A tendenciát. Nem érzem, hogy kordában tudom tartani. Az elmúlt napok értékei: 12.29. (csütörtök): hajnalban: 3,3 reggeli: 4,7-7,0 ebéd: 5,5-8,0 vacsi 3,2-8,2 lefekvéskor: 10,3 (plusz inzulin)<br />
12.30. (péntek): hajnalban: 8,6 reggeli: 6,3-6,7 ebéd: 3,5-6,0 vacsi: 4,9-5,2 lefekvéskor: 5,4<br />
12.31. (szombat): hajnalban: 3,3 reggeli: 5,1-5,4 ebéd: 3,1-7,6 vacsi: 6,3-9,1 lefekvéskor: 6,7<br />
01.01. (vasárnap): reggeli: 6,9-8,5 ebéd: 6,3-5,5 vacsi: 5,2-7,9-10,9 lefekvéskor: 9,8 (plusz inzulin) éjjel: 7,7<br />
01.02. (hétfő): reggeli: 3,9-5,7 ebéd: 4,3-6,1 vacsi: 5,2-5,7<br />
01.03. (kedd) éjjel: 6,9 hajnalban: 6,7 reggeli: 6,0-6,9 ebéd: 5,6-9,9 vacsi: 9,1-13,2<br />
A frukózamin erdményem 242. Általános vérkép: vannak csillagok, de semmi vészes. Kilók. Nahát, azok aztán.... Ráálltam a mérlegre és majd kiugrottak a szemeim. 79 kg. Az elmúlt alig 1 hónap alatt 5 kg plusz???? Vagy a mérleg csalt volna???? Van egy kis ödéma a lábamon, de nem vészes. Vérnyomás oké. Rákérdeztem a dokinál szemészet-ügyileg. Beszélt is a szemész dokival. Mert ugye 5 hetes terhesen látott utoljára. És közölte, hogy 2 hetente, de legalább havonta kellene kontroll. Éreztem én, hogy a a papíromon szereplő "1 év múlva kontroll" kissé távoli időpont.<br />
<br />
Aztán nőgyógyász. Elsőként érkeztem a magánrendelőbe. Hurrá!! Már félsiker. Aztán persze a doki késett, majd egy órát. És most csak hárman voltak leleményesebbek nálam. És mentek be előttem. Bugyiból ki. Vizsgálat. Bugyiba vissza. Minden rendben. Szívhangot is hallgattunk. Habár Zselyke hamar odébb slisszant. Aztán a doktor megkérdezte, mit gondolok a sterilizálásról. MICSODA??? Közöltem vele: igaz, nem szeretnénk több babát. DE! Nem, köszönöm. Nem tudnám megtenni. Soha nem lehet tudni, mit hoz az élet... És én visszakérdeztem: miért, császárra számíthatok??? Hááát.... van rá esély. Mert ugye az előző is az volt. Meg ugye a cukor miatt. Aztán rátértem a pecsét témára. Hogy legyen kedves s kiskönyvemet megtisztelni egy kis tintapacával. De nem. Majd a végén ő kiállít egy igazolást. És ha addig történik valami a drága doktor úrral??? Ki igazolja le, hogy 3 hetente megjelentem nála??? És végül a lényeg. Megkérdezte, mikor voltam uh-on. Mondtam, hogy 7 hete. Akkor itt az ideje. 16-ára berendelt a kórházba uh-ra. Hurrá, legalább ez elintéződött... Szóval 16-án ismét belgyógyász, és uh és szemészet... Addig birkózok a "holfennhollenn" cukraimmal és próbálok nyugodt maradni.<br />
<br />
<u><b>27-28. HÉT</b></u><br />
Fészekrakás. Ösztönök. Jönnek. Vagyis itt vannak. Legújabb ötletem: fessünk ki, még Zselyke érkezése előtt!!! Ki, mit szól??? Nem volt valami nagy öröm a párom arcán...Jó ötlet?? Nagy pocakkal... Télen... Arra gondoltam, hogy szépen lassan... Hétköznap napközben bedobozolok(van rá 5 napom)... Délutánonként a párommal lassan nákilátunk... Szekrény húzogatás, letakargatás... Aztán a hétvégén meg kifestünk. Aztán jönnek a hétköznapok, mikor lassan visszapakolgatok. Egy szoba kész!!! Aztán a többi, ugyanilyen tempóban...Lassan, de biztosan. Így eltart a lakás 5-6 hétig, biztos. Hülyeség??? A párom szerint nyomjam el a fészekrakási ösztöneimet!!! De most nagyon rajta vagyok. Nem azért, igazán nincs valami sok energiám. De talán még most több, mint majd egy 3 hós babóca mellett. Mert a párom szerint elég lenne ezt majd kora nyáron megcsinálni...<br />
Másik nagy dilemma: munkahely... A főnököm - megérzésem szerint - játszik valamire... És megérzéseim sajnos gyakran bejönnek. Ma nem tudott/akart velem beszélni. Holnap sem biztos, hogy lesz rám 2 perce... Mintha húzná az időt... A védőnőm is rám ijesztett. Mely szerint most jan. 1-től nem vagyok "védett kismama". Vagyis: én boldogan tengetem itthon napjaimat, mint veszélyeztetett táppénzre kiírt kismama... és a legújabb törvény szerint bármikor kitehetik a szűrömet??? A szerződésem határozatlan időre szól... De a védőnő szerint már nincs védettség sem a táppénz, sem a tgyás/gyed/gyes alatt... Na, jók a kilátásaink!!! Bújnám a jogokat/törvényeket, de elveszek bennük... Pedig jó lenne felkészültem állni a "mumus" elé... ha esetleg lesz rám ideje. Nem tudom, mi lesz, ha tényleg van rá módja és kiteszi a szűröm... Így is vannak gondok... A párom kevesebbet kap, a törlesztő részletek nőnek és ha még ez is...<br />
<br />
Cukraim: hát, alakul, de még mindig elég "ilyenekolyanok".<br />
2012.01.06. (péntek): reggeli: 4,9-6,2 ebéd: 5,0-11,6 (szilvásgombóc-plusz inzulin) vacsi: 3,0-5,4 lefekvéskor: 6,1<br />
2012.01.07. (szombat): hajnalban: 7,7 reggeli: 3,5-6,2 ebéd: 3,8-6,2 vacsi: 3,2-6,1<br />
2012.01.08. (vasárnap): reggeli: 7,8-8,1 ebéd: 4,1-5,0 vacsi: 4,4-6,0 lefekvéskor: 7,1<br />
2012.01.09. (hétfő): hajnalban: 5,5 reggeli: 5,2-6,9 ebéd: 6,1-7,8 vacsi: 5,9-9,4 lefekvéskor: 12,4 (plusz inzulin)<br />
2012.01.10. (kedd): reggeli: 7,2-8,5 ebéd: 3,0-6,4 vacsi: 3,2-8,2</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>mantanya</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/382-cukorbeteg-kismamasagom-negyedszer-foly-kov-3.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Miért hagyták abba?  Ellenünk????</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/cr1616/381-miert-hagytak-abba-ellenunk.html</link>
			<pubDate>Mon, 12 Dec 2011 21:55:27 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[Minden esetre az innovó az elemcsere után működik és jöhet a Novo Nordisk, hogy mit kellett volna másképp csináljanak, azért, hogy az ilyen magamfajta amatőr ezermesterek ne tudják benne kicserélni az elemet.
Van egy szakmai alapelv: Amit összeraktak, azt szét is lehet szedni.
Ami szétszerelhetetlen, ahhoz több idő kell! ( nekem egy innovo kellet, hogy kiismerjem a szerkezetet, Édesanyámét "beáldoztam"))
De: Ami működik, az el is fog romlani! Ez a Novo Nordisknak szól ( kb 3-4 évig bírták)
Biztos, hogy a legrosszabb időpontban ( Murphy törvénye)
Ilyen alapállásból fogtam neki, és sikerült. 
Kár, hogy mindenkitől begyűjtötték a régieket egy új Novopen ajándékkal, ( EZ NAGYRA BECSÜLENDŐ A CÉGTŐL) így nem tudok konzultálni egy magamfajta ezermesterrel, mert nincs miben elemet cserélni.
Ugyanakkor több embernek,- hogy finoman fogalmazzak - végzetesen ártottak a gyártás megszüntetésével.
Veszélyes hulladékként megsemmisítették az összeset, a feledékenyek, vagy elfoglaltak pedig írják a hűtőszekrény-mágnes noteszébe, hogy mikor mit adtak be, ha éppen túlélték az első, vagy második ismételt beadás kómáját, vagy az elalvások utáni insulin-hiányok okozta szövődmények kialakulását.
CR1616 M. Zoltán]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">Minden esetre az innovó az elemcsere után működik és jöhet a Novo Nordisk, hogy mit kellett volna másképp csináljanak, azért, hogy az ilyen magamfajta amatőr ezermesterek ne tudják benne kicserélni az elemet.<br />
Van egy szakmai alapelv: Amit összeraktak, azt szét is lehet szedni.<br />
Ami szétszerelhetetlen, ahhoz több idő kell! ( nekem egy innovo kellet, hogy kiismerjem a szerkezetet, Édesanyámét "beáldoztam"))<br />
De: Ami működik, az el is fog romlani! Ez a Novo Nordisknak szól ( kb 3-4 évig bírták)<br />
Biztos, hogy a legrosszabb időpontban ( Murphy törvénye)<br />
Ilyen alapállásból fogtam neki, és sikerült. <br />
Kár, hogy mindenkitől begyűjtötték a régieket egy új Novopen ajándékkal, ( EZ NAGYRA BECSÜLENDŐ A CÉGTŐL) így nem tudok konzultálni egy magamfajta ezermesterrel, mert nincs miben elemet cserélni.<br />
Ugyanakkor több embernek,- hogy finoman fogalmazzak - végzetesen ártottak a gyártás megszüntetésével.<br />
Veszélyes hulladékként megsemmisítették az összeset, a feledékenyek, vagy elfoglaltak pedig írják a hűtőszekrény-mágnes noteszébe, hogy mikor mit adtak be, ha éppen túlélték az első, vagy második ismételt beadás kómáját, vagy az elalvások utáni insulin-hiányok okozta szövődmények kialakulását.<br />
CR1616 M. Zoltán</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>CR1616</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/cr1616/381-miert-hagytak-abba-ellenunk.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Innovo nordisk elemcsere</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/cr1616/380-innovo-nordisk-elemcsere.html</link>
			<pubDate>Tue, 22 Nov 2011 09:13:22 GMT</pubDate>
			<description>Sikerült megoldanom a digitális innovo-ban az elemcserét, amire egy  RENATA CR1616FV-LF tipusú Svájcban beszerezhető elem lenne a legjobb, de bármely utólag forrfülezett CR1616 elem is megfelel.
Csak saját felelősségre használható, mert a gyártó valószínű azért készített Compact (nem szerelhető) készüléket, hogy kb 4-5 évig bírják a  mechanikus alkatrészek.
Édesanyámnak  életmentő lehet a készülék, mert így kizárható az insulin kétszeri beadása, vagy a beadás elmaradása.
Jelenleg is hibátlanul működik, ami nagy öröm számunkra.
M.Zoltán</description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">Sikerült megoldanom a digitális innovo-ban az elemcserét, amire egy  RENATA CR1616FV-LF tipusú Svájcban beszerezhető elem lenne a legjobb, de bármely utólag forrfülezett CR1616 elem is megfelel.<br />
Csak saját felelősségre használható, mert a gyártó valószínű azért készített Compact (nem szerelhető) készüléket, hogy kb 4-5 évig bírják a  mechanikus alkatrészek.<br />
Édesanyámnak  életmentő lehet a készülék, mert így kizárható az insulin kétszeri beadása, vagy a beadás elmaradása.<br />
Jelenleg is hibátlanul működik, ami nagy öröm számunkra.<br />
M.Zoltán</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>CR1616</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/cr1616/380-innovo-nordisk-elemcsere.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Különbség</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/379-kulonbseg.html</link>
			<pubDate>Wed, 09 Nov 2011 20:08:28 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA["Ha valaki jót vagy rosszat talál a gyermekeiben, úgy vélem, csak azt látja, amit maga ültetett el bennük, miután kiszakadtak az anyaméhből."

Nem értem. Hogy hogyan tud különbséget tenni egy szülő a két gyermeke között. Én már megszoktam. Soha nem én voltam a kedvenc. Valahogy a húgom jobban tudott hízelegni. Vagy egyszerűen csak ők ketten jobban kijöttek egymással. Már megemésztettem, belenőttem, elfogadtam. De az, hogy az unokák között ekkora a különbség, az 100x jobban fáj. Nem, nem bántom emiatt a testvéremet. És nem haragszom rá. Hiszen Ő nem tehet róla. Magyarázhatnánk, hogy ők egy településen laknak. Szinte egymás mellett. Könnyebb segíteni. Igen, én elkerültem. Cirka 25 km-re. Nem nagy távolság. De az a szakadék, ami eddig is köztünk volt, így talán még nagyobb lett. Bizots hibás vagyok én is. Nem tudok hízelegni, nem tudok jó pofát vágni és belemosolyogni a szemébe,mintha mi sem történt volna. Nem ez a típus vagyok. Két dudás egy csárdában? Erre is foghatnánk. 
Segítség? Nem kaptam és nem kapok. De én büszke vagyok, hogy 3 gyermeket nevelek (nemsokára 4-en lesznek) és megoldom a mindennapokat. De jól jönne. Nem az ablakpucolásra gondolok. Csak mondjuk egy gyermekmentes szabad óra. Mikor elintézném a háztartást, főzést... Nem, nem a manikűrt és a szoláriumot. És nem is minden nap. Nem rendszeresen. Csak néha. Hébe-hóba. Talán én nem érdemlem meg. Pedig jöhetne. Ingyen busszal. Csak a szabadidejéből kellene rááldozni. Ami ugye van neki, nyugdíjasként. Ha néha benéz (ez alatt a féléves 1x-i látogatást értem), akkor kritizál. Miért így, hogy néz ki, ... És rosszul esik. Nagyon rosszul. Ha az elképzeléseinkről beszélünk, rögtön lehurrog. Mert az neki nem tetszik. Tolerancia. Nem ismeri. És hogy én nem tudok úgy viselkedni, ahogy kell. Lehet. Vannak szituációk, nem tagadom. Mikor nem tudom tartani a szám. Vagy mikor az arcomra van írva. Erre csak egyet tudok mondani: neki is lenne még mit tanulnia. Például mikor mi kimegyünk hozzá. És az unokáival egy mondatot sem vált. Tévét néz. Filmeket, kapcsolgat, alszik. Hozzám nem szól. Nem érdekes, ezt is zsebre tettem már. De legalább a gyerekekkel. Akiket 2-3 hetente lát egy fél napra. 
Nem értem. Ma is jöhetett volna. Ingyen, a hugomékkal, autóval. De Ő kijelentette, hogy ide nem jön. Hát jó... Ne jöjjön. Eddig is megvoltunk, eztán is elleszünk valahogy. Hogy a gyerekektől mit kap majd vissza, azt ne rajtam kérje számon. Mindenki csak annyit érdemel, amennyit adni tud...
És mégegy fontos dolog. Nem fog emiatt a testvérem és közém állni. Igen, rosszul esik, hogy ott tud segíteni. Hogy oda átjár. Hogy ott az unokák is többet kapnak. Rosszul esik, de zsebre teszem. Mert azt nem fogom elfelejteni soha, hogy a húgomtól rengeteget kapok. Segítséget, támaszt, lelki ápolást. Hogy segít, ha a gyerekekről van szó. Hogy Ő volt az egyetlen, aki szülés után eljött hozzánk a kórházba. Hogy az a napi átlag 5 telefon soknak tűnik, de kell. Köszi Hugi!
És köszi Papa!
Tanulok. Tőled éppen azt, hogy nem szeretnék ilyen lenni. Ennyire megosztó. Tanulom, hogy hogyan nem szabad különbséget tenni...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">"Ha valaki jót vagy rosszat talál a gyermekeiben, úgy vélem, csak azt látja, amit maga ültetett el bennük, miután kiszakadtak az anyaméhből."<br />
<br />
Nem értem. Hogy hogyan tud különbséget tenni egy szülő a két gyermeke között. Én már megszoktam. Soha nem én voltam a kedvenc. Valahogy a húgom jobban tudott hízelegni. Vagy egyszerűen csak ők ketten jobban kijöttek egymással. Már megemésztettem, belenőttem, elfogadtam. De az, hogy az unokák között ekkora a különbség, az 100x jobban fáj. Nem, nem bántom emiatt a testvéremet. És nem haragszom rá. Hiszen Ő nem tehet róla. Magyarázhatnánk, hogy ők egy településen laknak. Szinte egymás mellett. Könnyebb segíteni. Igen, én elkerültem. Cirka 25 km-re. Nem nagy távolság. De az a szakadék, ami eddig is köztünk volt, így talán még nagyobb lett. Bizots hibás vagyok én is. Nem tudok hízelegni, nem tudok jó pofát vágni és belemosolyogni a szemébe,mintha mi sem történt volna. Nem ez a típus vagyok. Két dudás egy csárdában? Erre is foghatnánk. <br />
Segítség? Nem kaptam és nem kapok. De én büszke vagyok, hogy 3 gyermeket nevelek (nemsokára 4-en lesznek) és megoldom a mindennapokat. De jól jönne. Nem az ablakpucolásra gondolok. Csak mondjuk egy gyermekmentes szabad óra. Mikor elintézném a háztartást, főzést... Nem, nem a manikűrt és a szoláriumot. És nem is minden nap. Nem rendszeresen. Csak néha. Hébe-hóba. Talán én nem érdemlem meg. Pedig jöhetne. Ingyen busszal. Csak a szabadidejéből kellene rááldozni. Ami ugye van neki, nyugdíjasként. Ha néha benéz (ez alatt a féléves 1x-i látogatást értem), akkor kritizál. Miért így, hogy néz ki, ... És rosszul esik. Nagyon rosszul. Ha az elképzeléseinkről beszélünk, rögtön lehurrog. Mert az neki nem tetszik. Tolerancia. Nem ismeri. És hogy én nem tudok úgy viselkedni, ahogy kell. Lehet. Vannak szituációk, nem tagadom. Mikor nem tudom tartani a szám. Vagy mikor az arcomra van írva. Erre csak egyet tudok mondani: neki is lenne még mit tanulnia. Például mikor mi kimegyünk hozzá. És az unokáival egy mondatot sem vált. Tévét néz. Filmeket, kapcsolgat, alszik. Hozzám nem szól. Nem érdekes, ezt is zsebre tettem már. De legalább a gyerekekkel. Akiket 2-3 hetente lát egy fél napra. <br />
Nem értem. Ma is jöhetett volna. Ingyen, a hugomékkal, autóval. De Ő kijelentette, hogy ide nem jön. Hát jó... Ne jöjjön. Eddig is megvoltunk, eztán is elleszünk valahogy. Hogy a gyerekektől mit kap majd vissza, azt ne rajtam kérje számon. Mindenki csak annyit érdemel, amennyit adni tud...<br />
És mégegy fontos dolog. Nem fog emiatt a testvérem és közém állni. Igen, rosszul esik, hogy ott tud segíteni. Hogy oda átjár. Hogy ott az unokák is többet kapnak. Rosszul esik, de zsebre teszem. Mert azt nem fogom elfelejteni soha, hogy a húgomtól rengeteget kapok. Segítséget, támaszt, lelki ápolást. Hogy segít, ha a gyerekekről van szó. Hogy Ő volt az egyetlen, aki szülés után eljött hozzánk a kórházba. Hogy az a napi átlag 5 telefon soknak tűnik, de kell. Köszi Hugi!<br />
És köszi Papa!<br />
Tanulok. Tőled éppen azt, hogy nem szeretnék ilyen lenni. Ennyire megosztó. Tanulom, hogy hogyan nem szabad különbséget tenni...</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>mantanya</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/379-kulonbseg.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Eltelt 1 év megint.....</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/pusimelu/377-eltelt-1-ev-megint.html</link>
			<pubDate>Sat, 29 Oct 2011 21:05:34 GMT</pubDate>
			<description>4 éve vagyok cukorbeteg sokat változtatott rajtam az elmúlt 4 év!
Jól vagyok ...tényleg...
Tavaly ilyenkor a válóperem előtt 2 héttel 7,9% eredménnyel 15 -ös cukrokkal elég kemény volt de én mondom nincs lehetetlen!
Ilyenkor már ismertem az új párom aki azóta is mellettem van!
Kemény csiszolódás volt mind a nekünk és a lányaimnak az elmúlt év!Egymás normáit bajait elfogadni kezelni hazudnék ha azt írnám minden szép és kerek volt ...nem is lesz de így jó..
Bettina nővé cseperedett kislány aki azóta is jól tanul kihúzza a szemét néha.. de még elbújik babázni...imádom!
Anna elkezdte a sulit..és beszél csak beszél és beszél...
Kemény év van mögötte talán neki a legnehezebb a helyzetet még most is kezelni mert annyira gyerek és ártatlan..Viszont már egyre jobban elfogadja Miklóst vannak közös napjaik amikor én a 3 munkahelyem egyikében húzom az ipart bár jelentem már csökkentettem a munkatempómon..
A munkahelyemen ami már több mint két éve tart örülni kell ma már..megbecsülnek elfogadnak befogadtak..
Mi hárman lányoknak  jó valakire felnézni szeretni nem hiába társas lény az ember!
Imádom a pumpámat a világ legjobb dolga ketyeg rajtam mert könnyebb és szabadabb életet élek!
Mindig bekukkantok olvasni örülök a sok babának jó olvasni titeket még mindig így 4 év után!
Egy csepp figyelem napon remélem minél többen találkozunk és kicsit beszélgetünk mert hiányzik..
Mi biztos hogy ott leszünk!</description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">4 éve vagyok cukorbeteg sokat változtatott rajtam az elmúlt 4 év!<br />
Jól vagyok ...tényleg...<br />
Tavaly ilyenkor a válóperem előtt 2 héttel 7,9% eredménnyel 15 -ös cukrokkal elég kemény volt de én mondom nincs lehetetlen!<br />
Ilyenkor már ismertem az új párom aki azóta is mellettem van!<br />
Kemény csiszolódás volt mind a nekünk és a lányaimnak az elmúlt év!Egymás normáit bajait elfogadni kezelni hazudnék ha azt írnám minden szép és kerek volt ...nem is lesz de így jó..<br />
Bettina nővé cseperedett kislány aki azóta is jól tanul kihúzza a szemét néha.. de még elbújik babázni...imádom!<br />
Anna elkezdte a sulit..és beszél csak beszél és beszél...<br />
Kemény év van mögötte talán neki a legnehezebb a helyzetet még most is kezelni mert annyira gyerek és ártatlan..Viszont már egyre jobban elfogadja Miklóst vannak közös napjaik amikor én a 3 munkahelyem egyikében húzom az ipart bár jelentem már csökkentettem a munkatempómon..<br />
A munkahelyemen ami már több mint két éve tart örülni kell ma már..megbecsülnek elfogadnak befogadtak..<br />
Mi hárman lányoknak  jó valakire felnézni szeretni nem hiába társas lény az ember!<br />
Imádom a pumpámat a világ legjobb dolga ketyeg rajtam mert könnyebb és szabadabb életet élek!<br />
Mindig bekukkantok olvasni örülök a sok babának jó olvasni titeket még mindig így 4 év után!<br />
Egy csepp figyelem napon remélem minél többen találkozunk és kicsit beszélgetünk mert hiányzik..<br />
Mi biztos hogy ott leszünk!</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>pusimelu</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/pusimelu/377-eltelt-1-ev-megint.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Cukorbeteg kismamaságom negyedszer - foly. köv. 2.</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/376-cukorbeteg-kismamasagom-negyedszer-foly-kov-2.html</link>
			<pubDate>Wed, 26 Oct 2011 11:48:48 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[_*
16-17. HÉT*_
Cukor: helyrebillent. Sőt, már megint 3 körül úszkálok... Tegnap voltam dokiknál. Először belgyógyász. Megnézte a 3 heti cukorjaimat. Látta, hogy megint vettem le belőle. De mivel még mindig ilyen alacsonyak (pláne ebéd előtti időszakban), még csökkentettük. Azt mondta, minden oké. Jövő héten kérek vérvételes papírt a házidokitól. HgA1c-re. Kíváncsi leszek. Nőgyógyász: kiakadtam. Előszöris 2 órát kellett várni. Eleve a plafonon voltam. Aztán miért kell 3 hetente kiugrani a bugyimból?? Legalábbis az első két gyerekkel nem vizsgáltak minden alkalommal. Ráadásul nem hiába nem a szívem csücske ez a doki. Olyan "durván" vizsgál, hogy után napokig érzem... De mindent rendbent talált és ez a lényeg. Megbeszéltük, hogy 3 hét múlva, 19 hetesen megyek oda uh-ra. Ja! És eljátszuk megint azt,mint 2 éve a fiamnál. Nem ír soha a kiskönyvembe. Mert állítólag nála nem szokás. Majd szülés után kiállít egy papírt, hogy megjelentem nála 4x. Persze a magánrendelés árát zokszó nélkül zsebre teszi.
Mai nap: ismét elszaladtam ama vérvételes papíromért, mely lelet 3 hete kallódik. Kivártam a sorom és közölték: még mindig nincs meg. Aztán telefonon megérdeklődték az eredményt. Hurrá! Lényeg: az eredmény jó. Kevesebb, mint 1:10000-hez minden rizikó faktor. Előnye ennek az egész herce-hurcának: mivel nincs papír alapon eredmény, ezért a doki beírt a kiskönyvbe! Lett egy pecsétem!!
Rémálmok: na, azok vannak. Hajnalonta nem tudok aludni. Gondolkodom. Vagyis inkább parázok. Felvillannak előttem babák, mindenféle komoly problémákkal. Mert ugye a terhesség első 3-4 hete a legmeghatározóbb. Na, nekem talán akkor voltak a magasabb értékeim (6-8, gyakran 10 felé is hajlott). És ha valami nem lesz oké? Hogy bocsátom meg magamnak?? Akkor majd megkapom. Hogy ugye megmondtam... Minek kisértjük a sorsot... Miért vagyunk telhetetlenek... De nem, és nem!!! Nem lehet baj!!! És a mostani alacsony vc-ok? Mi lesz, ha ez kavar be? Állítólag a nagykönyv szerint nincs hatással a babára. Állítólag...
A tegnapi nap fénypontja: bedöglött a cukormérőm. Hurrá! Este vc mérés, de a gépnél se kép, se hang. Gyorsan ugrasztottam apát. Rohanás elemért. Csere. Bekapcs. Semmi. Néma, mint a hal. Hurrá! Más sem hiányzott a négy napos ünnepre!! Ismerősnek telefon. Nem, nincs neki fölös. Akkor kocsiba be, és irány apumhoz. Neki van egy. Ha jól tudom, műkszik is... Siker. Vagyis félsiker. Mert ehhez meg tesztcsík alig. Sebaj, még egy napot kihúzok valahogy ennyivel...
Zsebi meg csak ugrál, vagyis ficánkol és bukfencezget a pocakban...

_*
18-19. HÉT*_
Mostanság: Tegnap előtt vérvétel, HgA1c. A napokban megkapom az eredményt. Véleményem szerint nem lesz/lehet magasabb 6-nál.
Cukraim: összevissza. Már megint ott tartok, hogy szinte minden napra beszalad egy 8+-os. Magyarázat: jó lenne, ha lenne. De nincs. Próbálok összefüggéseket keresni, tendenciákat. De nem igazán sikerül.
Okt. 6. (vasárnap): 3,5-8,2---10,6-10,4---5,9---3,5-5,9---5,7
Okt. 7. (hétfő): 7,0-9,1---5,2---3,8-7,7---10,3---8,9---6,2
Okt. 8. (kedd): 4,1-6,1---2,8-4,8---3,5-5,3---3,0
Okt. 9. (szerda): 4,6-7,1
Eredmények: Afp 0,92. Egyéb eredmények is tök jók, de gőzöm sincs, mik ezek. És a hét fénypontja: ultrahangon voltunk. 18 hét+4 naposan, 4d-n. Megjegyezte a néni, hogy talán korán jöttünk. Mert még nem annyira "cukik" a baba vonásai. Aztán felhomályosítottam, hogy mi nem a pisze orrára vagyunk leginkább kíváncsiak. Csak tessék őt leleltározni. Hogy megvan-e mindene. Szóval végignéztük, a feje búbjától a sarkáig. Koponya, szája (kiszűrve a nyúlajak), nyelőcső, szív, gyomor, vese, gerinc, ujjacskák, keringés, stb. Minden rendben lévőnek tűnik. Akkora kő esett le... És meg is mutatta magát az én KISLÁNYOM. Merthogy kiderült, puncis lesz! Most annyira örülök ezeknek az eredményeknek, hogy madarat lehetne velem fogatni. Láttam ahogy mocorog, hogy jól érzi magát és megvan mindene!!
A nagyoknak is elmondtuk, hogy huguk lesz. A lányom majd kiugrott a bőréből, mert így véleménye szerint legalább nem 3 fiú fogja őt szekálni. A nagyfiam kicsit kétkedve fogadta, de persze örült. 
Jövő héten megyek Miskolcra belgyógyászhoz és ott is lesz genetikai uh. Addig is örülök a tegnapi híreknek.
Ma sem csalódtam az eü-ben. Miskolc, uh. Cirka 2 és fél óra kellett, hogy bejussak. És a doki sem volt túl hízelgő. Miért ma és miért hozzá mentem. Hát, mert ekkor és ide küldött az orvosom.
Uh eredmények: Egy élő magzat fejvégű fekvésben. A lepény a hátsó falon tapad, jó helyen. A magzatvíz mennyisége átlagos. Magzati fejlődési rendellenességre utaló jel nem látható. BPD: 48 mm AC: 138 mm. FL: 30mm Súlybecslés: 321 gr. A számítottnak megfelelő terhességi kor (19hét 3 nap) KZS 3 eres. Négy üregű szív, norm. áramlási viszonyok. Arc szabályos.
Aztán kerestem volna a nőgyógyászom. Senki nem látta benn a kórházban. Megcsörgettem. Már zöldbe volt öltözve, mert műtétre készült. Meg tudom várni? Mennyi idő is? Másfél óra. Hát, nem. 
Irány a belgyógyász. Itt már csupán fél órát kellett várni. Semmiség. Véreredmény: HgA1c 4,6. Vizelet fehérje: negatív. Elég össze-visszák mostanság a cukraim. Pl.:
Okt. 13. (vasárnap): 6,2-8,5---7,2-10,0---7,1---3,0-5,7---7,0
Okt. 14 (hétfő): hajnal 3 kor: 2,9---5,9-9,0---4,6-4,8---4,4-5,8---5,5
Vérnyomás jó és nem híztam, tartom a 74 kg-ot. Két hét múlva kontroll.

_*20-22. HÉT
*_Régen írtam. Csupán a lustaság. Meg egy kicsit az ünnepek előtti elfoglaltság. Múlt héten ismét jártunk Miskolcon. Vártam a belgyógy dokit a megbeszélt helyen és időben. Cirka fél óra múlva kiderült, hogy éjszakai ügyeletes volt és már nincs benn... Hurrá! Ismér adtunk a sz..nak egy pofont. Vigasztalásul irány a Meki... Egy kis sültkrumpli meg egy kis hambi... Gyilkos... De néha muszáj. A cukromat jól felnyomja. Nem egy óra múlva. Nálam 6-7 óra elteltével "hat a méreg". De akkor hat...
Pedig jó lett volna találkozni a dokival, mert olyan érthetlenek a cukraim.
Dec. 1. (csüt): 4,7-5,1---3,2-7,0---3,0-8,1---lefekvés előtt 13,1
Dec. 3. (péntek): hajnal 3-kor 9,5---reggeli 6,3-8,7---ebéd 7,0-8,9---vacsi 5,4-4,4---lefekvéskor 9,8--éjfélkor 13,2
Dec.3.(szombat): reggeli 7,9-10,8---ebéd 7,0-10,4---vacsi 3,0-5,3--- lefekvéskor 2,9
Dec. 4. (vasárnap): éjjel 1-kor 3,7 hajnal 3-kor 3,8---reggeli 4,2-4,9--- ebéd 3,0-6,7--- vacsi 5,8-6,9--- lefekvéskor7,3
Dec.5.(hétfő): éjjel 1-kor 6,2--- reggeli 7,7-9,0--- ebéd 4,5-9,0--- vacsi 4,4-7,5
Szóval biztos, hogy elindult felfelé az inzulinigényem. Most ott tartok, hogy emeltem a bázison éjjel (22-04 között) és nappal. Ennek következményei a fenti vc-ok. 
Meglátogattuk a nőgyogyit is. Persze, hogy másfél óra kellett, mire bejutottam. Pedig a 2. voltam a sorban a magánrendelésen. Természetesen megint megvizsgált. És közölte, hogy minden oké odabenn. Na, legalább ennyi örömöm volt ezen a napon. Kb. 3 percet voltam benn vetkőzéssel és öltözéssel együtt... Semmi plusz, nincs felesleges duma. Pedig lassan jönnek a kérdések. Azok az idióta kismama kérdések. Hogy pl szülhetek spontán? Be kell feküdnöm előtte?? 
A lelkem: néha vagy nem is olyan néha, de igen, eléggé kivan. Úgy általában. Mindentől. Hogy tudom, nem szabad magamra húzni a vizes lepedőt. És csak a pozitív gondolatok... De mégis vannak negatívak is... Azt mondják, nem szabad kimondani sem ezeket. Mert azzal is magamra húzom a dolgokat. De akkor most ide figyelj KISÖRDÖG!!! Azért is leírom, mi az amitől leginkább félek! És kend a hajadra, mert nem így lesz!!! Ez pedig: a koraszülés... Már most akkora hasam van, hogy mindenki azt kérdezi, mikor szülök. Pedig még csak a 22. hét. Mekkorára tudok nőni?? Minden gyerkőccel nagy pocim volt, a 3.-nál meg pláne... Nem is nagyon bírtam már a 34. hét után... És tartok attól, hogy megint korábban érkezik a kismanó. Hogy megint a korára kerül. Hogy megint ott fekszünk napokig/hetekig. Hogy megint csak 3 óránként láthatom/szoptathatom. Hogy közben itthon kell hagynom a többieket. Ez az, amitől a leginkább félek!!! DE!!! És most figyelj kisördög!!! Megpróbállak kicselezni. És arra gondolni, hogy bevárjuk a 37-38. hetet. Hogy baba-mamára kerülünk. Hogy együtt leszünk. Hogy csak a kötelező napokat töltjük benn. Hogy nem kell a többieket sokáig magukra hagyni... És így lesz, mert így kell lennie...
Már kitaláltuk a nevét is a mi legkisebb hercegnőnknek. Vagyis nem kellett sokat gondolkodni, mert már az előző babának is ez lett volna a neve. Ha nem nőtt volna kukaca. ZSELYKE. Így fogják hívni. És már most is így beszélgetünk róla/vele. VELE. Hát, nem sokat. Kevés idő marad rá. Van is lelkifurda emiatt. Hogy szinte csak akkor figyelek rá, mikor oldalba rúg, hogy "én is itt vagyok"... De imádom ezt az érzést. Mikor motoszkál, rugkapál, úszkál... És már a tesók is érezték...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore"><u><b><br />
16-17. HÉT</b></u><br />
Cukor: helyrebillent. Sőt, már megint 3 körül úszkálok... Tegnap voltam dokiknál. Először belgyógyász. Megnézte a 3 heti cukorjaimat. Látta, hogy megint vettem le belőle. De mivel még mindig ilyen alacsonyak (pláne ebéd előtti időszakban), még csökkentettük. Azt mondta, minden oké. Jövő héten kérek vérvételes papírt a házidokitól. HgA1c-re. Kíváncsi leszek. Nőgyógyász: kiakadtam. Előszöris 2 órát kellett várni. Eleve a plafonon voltam. Aztán miért kell 3 hetente kiugrani a bugyimból?? Legalábbis az első két gyerekkel nem vizsgáltak minden alkalommal. Ráadásul nem hiába nem a szívem csücske ez a doki. Olyan "durván" vizsgál, hogy után napokig érzem... De mindent rendbent talált és ez a lényeg. Megbeszéltük, hogy 3 hét múlva, 19 hetesen megyek oda uh-ra. Ja! És eljátszuk megint azt,mint 2 éve a fiamnál. Nem ír soha a kiskönyvembe. Mert állítólag nála nem szokás. Majd szülés után kiállít egy papírt, hogy megjelentem nála 4x. Persze a magánrendelés árát zokszó nélkül zsebre teszi.<br />
Mai nap: ismét elszaladtam ama vérvételes papíromért, mely lelet 3 hete kallódik. Kivártam a sorom és közölték: még mindig nincs meg. Aztán telefonon megérdeklődték az eredményt. Hurrá! Lényeg: az eredmény jó. Kevesebb, mint 1:10000-hez minden rizikó faktor. Előnye ennek az egész herce-hurcának: mivel nincs papír alapon eredmény, ezért a doki beírt a kiskönyvbe! Lett egy pecsétem!!<br />
Rémálmok: na, azok vannak. Hajnalonta nem tudok aludni. Gondolkodom. Vagyis inkább parázok. Felvillannak előttem babák, mindenféle komoly problémákkal. Mert ugye a terhesség első 3-4 hete a legmeghatározóbb. Na, nekem talán akkor voltak a magasabb értékeim (6-8, gyakran 10 felé is hajlott). És ha valami nem lesz oké? Hogy bocsátom meg magamnak?? Akkor majd megkapom. Hogy ugye megmondtam... Minek kisértjük a sorsot... Miért vagyunk telhetetlenek... De nem, és nem!!! Nem lehet baj!!! És a mostani alacsony vc-ok? Mi lesz, ha ez kavar be? Állítólag a nagykönyv szerint nincs hatással a babára. Állítólag...<br />
A tegnapi nap fénypontja: bedöglött a cukormérőm. Hurrá! Este vc mérés, de a gépnél se kép, se hang. Gyorsan ugrasztottam apát. Rohanás elemért. Csere. Bekapcs. Semmi. Néma, mint a hal. Hurrá! Más sem hiányzott a négy napos ünnepre!! Ismerősnek telefon. Nem, nincs neki fölös. Akkor kocsiba be, és irány apumhoz. Neki van egy. Ha jól tudom, műkszik is... Siker. Vagyis félsiker. Mert ehhez meg tesztcsík alig. Sebaj, még egy napot kihúzok valahogy ennyivel...<br />
Zsebi meg csak ugrál, vagyis ficánkol és bukfencezget a pocakban...<br />
<br />
<u><b><br />
18-19. HÉT</b></u><br />
Mostanság: Tegnap előtt vérvétel, HgA1c. A napokban megkapom az eredményt. Véleményem szerint nem lesz/lehet magasabb 6-nál.<br />
Cukraim: összevissza. Már megint ott tartok, hogy szinte minden napra beszalad egy 8+-os. Magyarázat: jó lenne, ha lenne. De nincs. Próbálok összefüggéseket keresni, tendenciákat. De nem igazán sikerül.<br />
Okt. 6. (vasárnap): 3,5-8,2---10,6-10,4---5,9---3,5-5,9---5,7<br />
Okt. 7. (hétfő): 7,0-9,1---5,2---3,8-7,7---10,3---8,9---6,2<br />
Okt. 8. (kedd): 4,1-6,1---2,8-4,8---3,5-5,3---3,0<br />
Okt. 9. (szerda): 4,6-7,1<br />
Eredmények: Afp 0,92. Egyéb eredmények is tök jók, de gőzöm sincs, mik ezek. És a hét fénypontja: ultrahangon voltunk. 18 hét+4 naposan, 4d-n. Megjegyezte a néni, hogy talán korán jöttünk. Mert még nem annyira "cukik" a baba vonásai. Aztán felhomályosítottam, hogy mi nem a pisze orrára vagyunk leginkább kíváncsiak. Csak tessék őt leleltározni. Hogy megvan-e mindene. Szóval végignéztük, a feje búbjától a sarkáig. Koponya, szája (kiszűrve a nyúlajak), nyelőcső, szív, gyomor, vese, gerinc, ujjacskák, keringés, stb. Minden rendben lévőnek tűnik. Akkora kő esett le... És meg is mutatta magát az én KISLÁNYOM. Merthogy kiderült, puncis lesz! Most annyira örülök ezeknek az eredményeknek, hogy madarat lehetne velem fogatni. Láttam ahogy mocorog, hogy jól érzi magát és megvan mindene!!<br />
A nagyoknak is elmondtuk, hogy huguk lesz. A lányom majd kiugrott a bőréből, mert így véleménye szerint legalább nem 3 fiú fogja őt szekálni. A nagyfiam kicsit kétkedve fogadta, de persze örült. <br />
Jövő héten megyek Miskolcra belgyógyászhoz és ott is lesz genetikai uh. Addig is örülök a tegnapi híreknek.<br />
Ma sem csalódtam az eü-ben. Miskolc, uh. Cirka 2 és fél óra kellett, hogy bejussak. És a doki sem volt túl hízelgő. Miért ma és miért hozzá mentem. Hát, mert ekkor és ide küldött az orvosom.<br />
Uh eredmények: <i>Egy élő magzat fejvégű fekvésben. A lepény a hátsó falon tapad, jó helyen. A magzatvíz mennyisége átlagos. Magzati fejlődési rendellenességre utaló jel nem látható. BPD: 48 mm AC: 138 mm. FL: 30mm Súlybecslés: 321 gr. A számítottnak megfelelő terhességi kor (19hét 3 nap) KZS 3 eres. Négy üregű szív, norm. áramlási viszonyok. Arc szabályos.</i><br />
Aztán kerestem volna a nőgyógyászom. Senki nem látta benn a kórházban. Megcsörgettem. Már zöldbe volt öltözve, mert műtétre készült. Meg tudom várni? Mennyi idő is? Másfél óra. Hát, nem. <br />
Irány a belgyógyász. Itt már csupán fél órát kellett várni. Semmiség. Véreredmény: HgA1c 4,6. Vizelet fehérje: negatív. Elég össze-visszák mostanság a cukraim. Pl.:<br />
Okt. 13. (vasárnap): 6,2-8,5---7,2-10,0---7,1---3,0-5,7---7,0<br />
Okt. 14 (hétfő): hajnal 3 kor: 2,9---5,9-9,0---4,6-4,8---4,4-5,8---5,5<br />
Vérnyomás jó és nem híztam, tartom a 74 kg-ot. Két hét múlva kontroll.<br />
<br />
<u><b>20-22. HÉT<br />
</b></u>Régen írtam. Csupán a lustaság. Meg egy kicsit az ünnepek előtti elfoglaltság. Múlt héten ismét jártunk Miskolcon. Vártam a belgyógy dokit a megbeszélt helyen és időben. Cirka fél óra múlva kiderült, hogy éjszakai ügyeletes volt és már nincs benn... Hurrá! Ismér adtunk a sz..nak egy pofont. Vigasztalásul irány a Meki... Egy kis sültkrumpli meg egy kis hambi... Gyilkos... De néha muszáj. A cukromat jól felnyomja. Nem egy óra múlva. Nálam 6-7 óra elteltével "hat a méreg". De akkor hat...<br />
Pedig jó lett volna találkozni a dokival, mert olyan érthetlenek a cukraim.<br />
Dec. 1. (csüt): 4,7-5,1---3,2-7,0---3,0-8,1---lefekvés előtt 13,1<br />
Dec. 3. (péntek): hajnal 3-kor 9,5---reggeli 6,3-8,7---ebéd 7,0-8,9---vacsi 5,4-4,4---lefekvéskor 9,8--éjfélkor 13,2<br />
Dec.3.(szombat): reggeli 7,9-10,8---ebéd 7,0-10,4---vacsi 3,0-5,3--- lefekvéskor 2,9<br />
Dec. 4. (vasárnap): éjjel 1-kor 3,7 hajnal 3-kor 3,8---reggeli 4,2-4,9--- ebéd 3,0-6,7--- vacsi 5,8-6,9--- lefekvéskor7,3<br />
Dec.5.(hétfő): éjjel 1-kor 6,2--- reggeli 7,7-9,0--- ebéd 4,5-9,0--- vacsi 4,4-7,5<br />
Szóval biztos, hogy elindult felfelé az inzulinigényem. Most ott tartok, hogy emeltem a bázison éjjel (22-04 között) és nappal. Ennek következményei a fenti vc-ok. <br />
Meglátogattuk a nőgyogyit is. Persze, hogy másfél óra kellett, mire bejutottam. Pedig a 2. voltam a sorban a magánrendelésen. Természetesen megint megvizsgált. És közölte, hogy minden oké odabenn. Na, legalább ennyi örömöm volt ezen a napon. Kb. 3 percet voltam benn vetkőzéssel és öltözéssel együtt... Semmi plusz, nincs felesleges duma. Pedig lassan jönnek a kérdések. Azok az idióta kismama kérdések. Hogy pl szülhetek spontán? Be kell feküdnöm előtte?? <br />
A lelkem: néha vagy nem is olyan néha, de igen, eléggé kivan. Úgy általában. Mindentől. Hogy tudom, nem szabad magamra húzni a vizes lepedőt. És csak a pozitív gondolatok... De mégis vannak negatívak is... Azt mondják, nem szabad kimondani sem ezeket. Mert azzal is magamra húzom a dolgokat. De akkor most ide figyelj KISÖRDÖG!!! Azért is leírom, mi az amitől leginkább félek! És kend a hajadra, mert nem így lesz!!! Ez pedig: a koraszülés... Már most akkora hasam van, hogy mindenki azt kérdezi, mikor szülök. Pedig még csak a 22. hét. Mekkorára tudok nőni?? Minden gyerkőccel nagy pocim volt, a 3.-nál meg pláne... Nem is nagyon bírtam már a 34. hét után... És tartok attól, hogy megint korábban érkezik a kismanó. Hogy megint a korára kerül. Hogy megint ott fekszünk napokig/hetekig. Hogy megint csak 3 óránként láthatom/szoptathatom. Hogy közben itthon kell hagynom a többieket. Ez az, amitől a leginkább félek!!! DE!!! És most figyelj kisördög!!! Megpróbállak kicselezni. És arra gondolni, hogy bevárjuk a 37-38. hetet. Hogy baba-mamára kerülünk. Hogy együtt leszünk. Hogy csak a kötelező napokat töltjük benn. Hogy nem kell a többieket sokáig magukra hagyni... És így lesz, mert így kell lennie...<br />
Már kitaláltuk a nevét is a mi legkisebb hercegnőnknek. Vagyis nem kellett sokat gondolkodni, mert már az előző babának is ez lett volna a neve. Ha nem nőtt volna kukaca. ZSELYKE. Így fogják hívni. És már most is így beszélgetünk róla/vele. VELE. Hát, nem sokat. Kevés idő marad rá. Van is lelkifurda emiatt. Hogy szinte csak akkor figyelek rá, mikor oldalba rúg, hogy "én is itt vagyok"... De imádom ezt az érzést. Mikor motoszkál, rugkapál, úszkál... És már a tesók is érezték...</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>mantanya</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/376-cukorbeteg-kismamasagom-negyedszer-foly-kov-2.html</guid>
		</item>
		<item>
			<title>Cukorbeteg kismamságom negyedszer - folyt. köv.</title>
			<link>http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/371-cukorbeteg-kismamsagom-negyedszer-folyt-kov.html</link>
			<pubDate>Wed, 28 Sep 2011 11:49:58 GMT</pubDate>
			<description><![CDATA[Csak így tudom folytatni, mert az előző bejegyzésben nincs több helyem. 

*12. HÉT*
Bocsi, hogy kicsit elmaradtam. De le vagyok merülve. Annyira fáradt vagyok. Nincs kedvem és energiám semmihez. Pedig lenne mit tenni itthon. 
_Család:_ elmondtuk a nagy hírt a nagyszülőknek. Mint számítottunk is rá, nem volt örömteli fogadtatás. Megkaptuk a minek és miért kérdéseket. Hogy nem vagyunk normálisak, hogy mi lesz velünk, stb. Hogy tőlük ne várjunk segítséget, stb. Na, mindegy. Nem esett jól, de zsebre tettük. Azóta eltelt két hét, de szó sem esik erről a dologról. Szinte kerülve van a téma. Senki rá nem kérdez, hogy vagyunk. Mi van velünk. Nem gond. Az előző hármat is magunknak vállaltuk, Őt is. Segítséget eddig sem nagyon kaptunk, eztán sem nagyon számítunk rá. Csak most lelki állapotom kissé instabil, aztán jobban megviselnek a dolgok! KÖSZÖNJÜK!
_Cukor:_ még mindig a béka feneke alatt. Gyakori a 3 körüli, sőt akad 2,5-ös cukor is. Eddig már 6 egységgel kevesebb bazális inzulin megy. És még mindig soknak bizonyul. De nem merek nagyon belenyúlni, nehogy átcsapjak a másik irányba. Inkább nasizok, meg ráeszek. Ennek az a hátulütője, hogy néha elszalad a ló. Olyankor mérek kaja után 8-at, 9-et. A legutóbbi véreredményem jó lett. Fruktózamin: 207. Tehát elvileg nincs ok aggódalomara.  
_Zsebi:_ hétfőn voltunk UH-on. Mindent rendben találtak. Én meg csak néztem a képernyőt. Kezecskék, lábacskák. Úszkálás. Meg sem állt. Olyan fura, hogy ebből még semmit nem lehet érezni. Bpd: 21 mm, Fl: 9 mm, Crl: 68 mm. Voltam vérvételen is. Down szűrés. Ez nálunk kötelező. Eredmény: 3 hét múlva. Most azon gondolkodom, hogy érdemes lenne-e elmenni 4d-s UH-ra. Még nem döntöttem. Most, hogy átléptük a bűvös 12 hetet, remélem már nem lesz gond. Persze, nem is lehet!!

*13. HÉT*
Tegnap voltam belgyógyásznál illetve nőgyógyásznál. Minden rendben lévőnek tűnik. A cukraim továbbra is alacsonyak. Még mindig visszább kell venni a bázist. 
A múlt héten kissé bakiztam. Már eleve gyanús volt, hogy ebéd előtt 6 fölött mértem. Mikor általában 3 körül jellemző. Kaja után 1 órával 10,6. Gyors korrekció, plusz inzulin. Rá 1 órára 11,7. Nemhogy lejjebb nem mozdult, még felfelé igyekezett. Újabb adag pluszba. Akkor látom, hogy a kanül mellett ázik, vagyis folyik kifelé valahol. Akkor gyors szerelék csere. Okos fejjel újabb korrekció. Mert hát ugye az előző "félre ment". Mérek rá egy órára: 2,6. Akkor most korrekció, csak ch formájában. Alma, keksz. Éreztem, hogy valami nem okés. Fél óra eltelik mérek: 1,9. Húúúú, az anyját. Gyors zaba, zaba, zaba... Ilyen még nem volt. 
Részben köszönhető ez annak, hogy amit most kaptam szereléket (kanült), alig bírja 3 napig. Észrevehető, hogy 1-2 nap után mellé folyik. Na, ebből is kispóroltak most valamit...
Nőgyógyásznál: gyors vizsgálat, minden rendben. Írt fel pluszba vasat a Gravida mellé. Meg hüvelykúpot. Mert a citológia negatív, de valami gyulladást mutattak ki... Hurrá!!!

*14-15. HÉT*
Na, ellátogattam a megadott időpontban a genetikati tanácsadóba, a Down szűréses vérvétel eredményéért. Szerencsére nem voltak sokan, nem kellet várakoznom. DE! Nem találták a leletemet! Állítólag ők is interneten keresztül kapják meg az eredményt. És nem látják, nem érkezett meg. Majd menjek vissza 1 hét múlva. Talán. A vicc az egészben, hogy előző terhességemnél a 16. heti afp-s eredmény kutyulódott el. Nem is lett meg. Hurrá!
Jól vagyunk. Habár már régen láttam Zsebit. Érzem-e már? A fene sem tudja. Talán, olyan mintha. Vagy csak a bélmozgások? Még nem mondanám egyértelműen, hogy Ő az. 
_Cukor: _Még mindig visszább vettem a bázist. Most 16, 6 E megy 24 óra alatt. Tegnap és ma méregettem 8-9-eket. Ráfogtam a hidegfrontra. Remélem, nincs más oka.

Október 14-e! Betöltöttük a 15. hetet. Zsebi rúgásai pedig érezhetővé váltak. Olyan édes kis motoszkálás. Imádom. 
És hogy valami történjen: összeszedtünk valami víruskát. Először a gyerekeken ment végig. Aztán én következtem, most apa fekszik. Csak egy nap, da akkor minden, ami a csövön kifér. Alul-felül. Hányinger, hasmenés, szédülés, fejfájás. Egy napig, mint a zombi. Se enni, inni is alig. Csak feküdtem, félholtan. 
És a ráadás: hüvelykúp. Ilyen vacak valamit!!! A citológián valami gyulladást találtak. Erre kaptam, a nőgyógyász írta fel. Este egy kúp. Na, aztán másnap reggel, meg egész nap ömlik belőled a fehér trutyi. Marha gusztustalan és kellemetlen. Utááálom... Azt hiszem, tegnap volt az utolsó, hogy alkalmaztam...
_Cukor: _megbolondult. Teljesen nem értem dolog. Eddig stabil 3-6 között, szinte mindig alacsonyan. Most, kb. 4-5 napja, mint akire rájött valami... Este felszalad 10-re, csak úgy... Ma is 6,2-t mértem ebéd előtt, holott ilyenkor szokott a legalacsonyabb lenni (gyakran 3 alatt). Nem tudom. Még várok pár napot, hátha csak a hideg zavart be. Ha nem rendeződik, muszáj leszek hozzányúlni. Csak fogalmam sincs még, hogyan...
Elmúlt napok cukrai: 
okt. 17 (hétfő): 5,6-6,0---3,2-5,6---3,9-6,5---lefekvés előtt: 7,6
okt. 18(kedd): hajnal 3-kor: 3,7 ---3,4---2,9-3,8---5,3-6,5---lefekvés előtt: 7
okt. 19 (szerda): hajnal 3-kor: 6,7---6,1----2,8-3,9---11,5 (???)(persze korrekció)---4,6-7,4
okt. 20 (csüt): 4,8---3,3---2,9 (ez volt az az ominózus hányós/fosós nap)
okt. 21 (péntek): 4,2-5,2---5,2-6,9---4,3-10,6(???)(persze korrekció)---8,3---4,5
okt. 22 (szombat): 3,0-5,5---6,2]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote class="blogcontent restore">Csak így tudom folytatni, mert az előző bejegyzésben nincs több helyem. <br />
<br />
<b>12. HÉT</b><br />
Bocsi, hogy kicsit elmaradtam. De le vagyok merülve. Annyira fáradt vagyok. Nincs kedvem és energiám semmihez. Pedig lenne mit tenni itthon. <br />
<u><i>Család:</i></u> elmondtuk a nagy hírt a nagyszülőknek. Mint számítottunk is rá, nem volt örömteli fogadtatás. Megkaptuk a minek és miért kérdéseket. Hogy nem vagyunk normálisak, hogy mi lesz velünk, stb. Hogy tőlük ne várjunk segítséget, stb. Na, mindegy. Nem esett jól, de zsebre tettük. Azóta eltelt két hét, de szó sem esik erről a dologról. Szinte kerülve van a téma. Senki rá nem kérdez, hogy vagyunk. Mi van velünk. Nem gond. Az előző hármat is magunknak vállaltuk, Őt is. Segítséget eddig sem nagyon kaptunk, eztán sem nagyon számítunk rá. Csak most lelki állapotom kissé instabil, aztán jobban megviselnek a dolgok! KÖSZÖNJÜK!<br />
<u><i>Cukor:</i></u> még mindig a béka feneke alatt. Gyakori a 3 körüli, sőt akad 2,5-ös cukor is. Eddig már 6 egységgel kevesebb bazális inzulin megy. És még mindig soknak bizonyul. De nem merek nagyon belenyúlni, nehogy átcsapjak a másik irányba. Inkább nasizok, meg ráeszek. Ennek az a hátulütője, hogy néha elszalad a ló. Olyankor mérek kaja után 8-at, 9-et. A legutóbbi véreredményem jó lett. Fruktózamin: 207. Tehát elvileg nincs ok aggódalomara.  <br />
<u><i>Zsebi:</i></u> hétfőn voltunk UH-on. Mindent rendben találtak. Én meg csak néztem a képernyőt. Kezecskék, lábacskák. Úszkálás. Meg sem állt. Olyan fura, hogy ebből még semmit nem lehet érezni. Bpd: 21 mm, Fl: 9 mm, Crl: 68 mm. Voltam vérvételen is. Down szűrés. Ez nálunk kötelező. Eredmény: 3 hét múlva. Most azon gondolkodom, hogy érdemes lenne-e elmenni 4d-s UH-ra. Még nem döntöttem. Most, hogy átléptük a bűvös 12 hetet, remélem már nem lesz gond. Persze, nem is lehet!!<br />
<br />
<b>13. HÉT</b><br />
Tegnap voltam belgyógyásznál illetve nőgyógyásznál. Minden rendben lévőnek tűnik. A cukraim továbbra is alacsonyak. Még mindig visszább kell venni a bázist. <br />
A múlt héten kissé bakiztam. Már eleve gyanús volt, hogy ebéd előtt 6 fölött mértem. Mikor általában 3 körül jellemző. Kaja után 1 órával 10,6. Gyors korrekció, plusz inzulin. Rá 1 órára 11,7. Nemhogy lejjebb nem mozdult, még felfelé igyekezett. Újabb adag pluszba. Akkor látom, hogy a kanül mellett ázik, vagyis folyik kifelé valahol. Akkor gyors szerelék csere. Okos fejjel újabb korrekció. Mert hát ugye az előző "félre ment". Mérek rá egy órára: 2,6. Akkor most korrekció, csak ch formájában. Alma, keksz. Éreztem, hogy valami nem okés. Fél óra eltelik mérek: 1,9. Húúúú, az anyját. Gyors zaba, zaba, zaba... Ilyen még nem volt. <br />
Részben köszönhető ez annak, hogy amit most kaptam szereléket (kanült), alig bírja 3 napig. Észrevehető, hogy 1-2 nap után mellé folyik. Na, ebből is kispóroltak most valamit...<br />
Nőgyógyásznál: gyors vizsgálat, minden rendben. Írt fel pluszba vasat a Gravida mellé. Meg hüvelykúpot. Mert a citológia negatív, de valami gyulladást mutattak ki... Hurrá!!!<br />
<br />
<b>14-15. HÉT</b><br />
Na, ellátogattam a megadott időpontban a genetikati tanácsadóba, a Down szűréses vérvétel eredményéért. Szerencsére nem voltak sokan, nem kellet várakoznom. DE! Nem találták a leletemet! Állítólag ők is interneten keresztül kapják meg az eredményt. És nem látják, nem érkezett meg. Majd menjek vissza 1 hét múlva. Talán. A vicc az egészben, hogy előző terhességemnél a 16. heti afp-s eredmény kutyulódott el. Nem is lett meg. Hurrá!<br />
Jól vagyunk. Habár már régen láttam Zsebit. Érzem-e már? A fene sem tudja. Talán, olyan mintha. Vagy csak a bélmozgások? Még nem mondanám egyértelműen, hogy Ő az. <br />
<u><i>Cukor: </i></u>Még mindig visszább vettem a bázist. Most 16, 6 E megy 24 óra alatt. Tegnap és ma méregettem 8-9-eket. Ráfogtam a hidegfrontra. Remélem, nincs más oka.<br />
<br />
Október 14-e! Betöltöttük a 15. hetet. Zsebi rúgásai pedig érezhetővé váltak. Olyan édes kis motoszkálás. Imádom. <br />
És hogy valami történjen: összeszedtünk valami víruskát. Először a gyerekeken ment végig. Aztán én következtem, most apa fekszik. Csak egy nap, da akkor minden, ami a csövön kifér. Alul-felül. Hányinger, hasmenés, szédülés, fejfájás. Egy napig, mint a zombi. Se enni, inni is alig. Csak feküdtem, félholtan. <br />
És a ráadás: hüvelykúp. Ilyen vacak valamit!!! A citológián valami gyulladást találtak. Erre kaptam, a nőgyógyász írta fel. Este egy kúp. Na, aztán másnap reggel, meg egész nap ömlik belőled a fehér trutyi. Marha gusztustalan és kellemetlen. Utááálom... Azt hiszem, tegnap volt az utolsó, hogy alkalmaztam...<br />
<u><i>Cukor: </i></u>megbolondult. Teljesen nem értem dolog. Eddig stabil 3-6 között, szinte mindig alacsonyan. Most, kb. 4-5 napja, mint akire rájött valami... Este felszalad 10-re, csak úgy... Ma is 6,2-t mértem ebéd előtt, holott ilyenkor szokott a legalacsonyabb lenni (gyakran 3 alatt). Nem tudom. Még várok pár napot, hátha csak a hideg zavart be. Ha nem rendeződik, muszáj leszek hozzányúlni. Csak fogalmam sincs még, hogyan...<br />
Elmúlt napok cukrai: <br />
okt. 17 (hétfő): 5,6-6,0---3,2-5,6---3,9-6,5---lefekvés előtt: 7,6<br />
okt. 18(kedd): hajnal 3-kor: 3,7 ---3,4---2,9-3,8---5,3-6,5---lefekvés előtt: 7<br />
okt. 19 (szerda): hajnal 3-kor: 6,7---6,1----2,8-3,9---11,5 (???)(persze korrekció)---4,6-7,4<br />
okt. 20 (csüt): 4,8---3,3---2,9 (ez volt az az ominózus hányós/fosós nap)<br />
okt. 21 (péntek): 4,2-5,2---5,2-6,9---4,3-10,6(???)(persze korrekció)---8,3---4,5<br />
okt. 22 (szombat): 3,0-5,5---6,2</blockquote>

]]></content:encoded>
			<dc:creator>mantanya</dc:creator>
			<guid isPermaLink="true">http://drinfo.hu/forum/blog/mantanya/371-cukorbeteg-kismamsagom-negyedszer-folyt-kov.html</guid>
		</item>
	</channel>
</rss>

