Paleolit táplálkozás

[vighkata]

Én a kórházi 4 napos CH mentes diétából tudom milyen a majdnem 0 CH diéta.
Ehettem husikát, sajtot, rágcsálhattam 4-5 karikányi répát, és pici káposztát, meg csalamádét.
A paleo szerint ehetnék több zőccséget, gyümölcsöt, de nem hinném hogy abszolút 0 C-peptiddel megúsznám az inzulinmentességet.

És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy inzulin nem csak étekhez kell, hanem az étkezések közötti időszakra, valamint éjszakára, amikor a máj glukozt bocsát a véráramba. Márpedig a cukorbetegeknél (jó esetben) minden élettani funkció működik, így a glukoz elválasztás is. Ahhoz pedig inzulin kell.

Ezért nem hiszem én azokat a nagy szavakat, hogy a valakinek a valakije, találkozott már olyan emberrel, akinek nagybátyjának a szomszédja elhagyhatta az inzulint.

Sokszor megfogalmazódik bennem, hogy emberek olyan energiával próbálnak megszabadulni az inzulintól, mintha az egy mérgező károsanyag lenne vagy egészségkárosító hatása lenne.

Mi a baj az inzulinnal? A nem diabos embernek is van inzulinja, mi miért akarunk megszabadulni tőle, akár még éhezés árán is?

[borka]

Azt olvastam,hogy az insulinra mindenkinek szüksége van.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Inzulin

[vighkata]

Azt olvastam,hogy az insulinra mindenkinek szüksége van.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Inzulin

Köszi Borka, remélem ezt minél többen olvassák.

[borka]

Köszi Borka, remélem ezt minél többen olvassák.

Nagyon remélem és nem dugják a fejüket a homokba.

[vighkata]

Ha kezdő diabos az illető teljesen érthető, hogy a kezdeti sokk után még bízik, keresi a lehetőséget. De megfelelő tájékoztatással segíteni lehet neki megérten ia folyamatot, és ezzel könnyebben elfogadhatóvá tenni a diab tényét.
Akkor áll fel a szőr a hátamon, ha több éve diabos valaki "találja" ki, hogy ő elhagyja az inzulint. Brrr. Aki pedig ilyen ígéretet tesz, arról ne is beszéljünk.

Itt a fórumon diabos társainktól tudjuk, hogy akinek van valamennyi saját inzulinja, az vigyáz rá, mint a szeme fényére, és a megfelelő dózisú inzulinnal támogatja a szervezetét, hogy ez minél tovább így is maradjon. Ha elhagyná az inzulin beadását, akkor azt a maradék inzulinelválasztást is megsemmisítené.

És hogy a topik címénél maradjunk, C-peptid vizsgálatot (ami megmutatja, hogy mennyi saját inzulinelválasztás van) nem csinálgatnak csak úgy a páciens kérésére.

[kmolli]

Mi a baj az inzulinnal? A nem diabos embernek is van inzulinja, mi miért akarunk megszabadulni tőle, akár még éhezés árán is?

Namost erre én válaszolok neked itten
Hát nem az inzulin a baj, hanem az, hogy a kívülről adagolt inzulinnal sosem tudunk olyan egyenletes vc értékeket elérni, amik nem vezetnek hipókhoz sosem és magas cukrokhoz sem (ja, tudom, BLaci tud ilyet, de ő túl ügyes!), minél kevesebb inzulint ad valaki, annál könnyebb kordában tartani a cukrát (a kevesebb is relatív, mert kg-ra is megy ugye a dolog, tehát egy 200kg-os embernek a 3 egység bolus marha kevés, nekem meg marha sok). Szóval, aki inzulin nélkül is megvan, annak egész valószínű, hogy nincsenek hipói és ezért kilengései sem, somogyijai sem (hm, a helyesírás ellenőrző simán elfogadta a somogyijai szót, ez vicces..., bezzeg a bolust nem ).
A lényeg, hogy nem maga az inzulin, ami probléma, az nem az, hanem az, hogy még pumpával sem lehet úgy adagolni, hogy kizárjuk a hipókat és a kilengéseket. Szóval az egyenletes vércukor sokkal valószínűbb, minél kevesebb inzulinnal működik valaki (nyilván vannak ellenpéldák, de általánosságban ez elmondható a cukorbetegekről).

[borka]

A szervezet sejtjei (az agysejtek kivételével) csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt. Tehát CH-ra mindenféle képpen szükségünk van,mert a sejtek ebből táplálkoznak az insulin segítségével.A teljes CH mentes életmód a szervezet teljes leépüléséhez vezet.

[blaci]

...
Hát nem az inzulin a baj, hanem az, hogy a kívülről adagolt inzulinnal sosem tudunk olyan egyenletes vc értékeket elérni, amik nem vezetnek hipókhoz sosem és magas cukrokhoz sem (ja, tudom, BLaci tud ilyet, de ő túl ügyes!), minél kevesebb inzulint ad valaki, annál könnyebb kordában tartani a cukrát...
...

Szia Molli!
Ez igazán kedves volt tőled, köszi, de sajna én sem tudok ilyet, szoktam hipózi én is, igaz elég ritkán…

Én is gondolkodtam ezen az inzulin dolgon és magam is arra a következtetésre jutottam, hogy a cél igazából az lenne ebben az esetben, hogy ne kelljen kívülről inzulint adagolni. Az "inzulinmentes élet" valószínűleg ezt jelenti.
De ehhez az elmélethez mindenképpen kell lenni valamennyi saját inzulinnak, hogy működjön a gyakorlatban is a dolog…
Mivel viszont a szervezet már nem termel eleget belőle, a kevéske (még) megmaradt inzulinhoz csökkentik az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségét. Ezzel fenntartható az egyensúly…valameddig.

Nekem is volt olyan időszakom pár éve amikor simán el lettem volna a kívülről adott inzulin nélkül is, mert akkoriban az étkezési bólus és a bázis inzulinom is 1NE volt mindössze, vagyis napi össz. 3+1NE. A dokim azt mondta, hogy meg lehetne ezt próbálni de nem javasolja mert ezzel a csekélyke rásegítéssel is kitolható, meghosszabbítható ez az időszak…igaza volt!
Most is kevés a napi inzulin szükségletem, hogy ettől van-e vagy nem azt nem tudom, de ha nem volna szükségem a kívülről adott inzulinra és beadnám akkor folyton hipóznom kéne tőle, ez viszont nincs, szóval mégiscsak kell.
Azzal teljesen egyetértek és a tapasztalatom is az, hogy minél kevesebb az inzulinszükséglet annál egyenletesebb a cuki, vagyis kisebb mértékű az esetleges ingadozás de ehhez is nagyon fontos a "játékszabályok" pontos betartása...sőt!
Üdv.,
Laci …aki azért !

[somcsika]

De az mitől függ, hogy mennyi valakinek az inzulin szükséglete? Tudom, hogy a testalakttól, a fizikai aktivítástól, az életkortól stb. De arra gondolok, hogy ha rásegítünk külső inzulinnal, akkor mitől függ pl. hogy a meglévő sejtek meddig termelnek inzulint és hogy mennyit.
Itt arra gondolok, hogy olyan sok mindenkitől hallottam már, hogy pl. mennyi volt az éhgyomri vércukra és a Hba1c-je amikor kiderült a diabja. És mégis itt van pl. BLaci aki nagyon kevés inzulin pótlásra szorul, és itt van az én lányom akinek többszöröse már most. Nem Lacitól irigylem, mert tudom, hogy ő mindent megtesz azért, hogy ilyen legyen az eredménye. Csak egyszerűen nem értem.

[vighkata]

Én is gondolkodtam ezen az inzulin dolgon és magam is arra a következtetésre jutottam, hogy a cél igazából az lenne ebben az esetben, hogy ne kelljen kívülről inzulint adagolni. Az "inzulinmentes élet" valószínűleg ezt jelenti.

Laci, te jársz a legközelebb a valósághoz ezzel a gondolatmenettel. Én is agyaltam, hogy hogyan is fogalmazzam meg a sokak által áhított inzulinmentességet, ill. azt, hogy ő el akarja hagyni az inzulint, és erős a hite abban, hogy ezt meg is tudja tenni.

Szóval azt úgy gondolják, hogy valami praktika által elérik, hogy meggyógyuljanak, és ezáltal nem kell beadni az inzulint. Azt hagyják ki a számításból, hogy jelenleg nincs ilyen praktika, és nincs olyan szer, ami az inzulint helyettesítené.
A csökkentésre van praktika, de az is korlátozott. Ha viszont nem lehet teljes mértékben elhagyni, és szúrni kell naponta 4x, akkor az a kezelés fizikai részétől teljesen lényegtelen, hogy az egyszerre beadott mennyiség 2 egység, vagy 6 egység. A kezelés terápiás részénél már persze nem mindegy, de itt nem erről van szó, hanem hogy akinek feltett szándéka, hogy bebizonyítsa, hogy el tudja hagyni az inzulint, annak azzal a 2 egységgel is baja van, hogy be kell adni.
Ha az inzulin hiányzik, akkor azt pótolni kell, a gyógynövény főzetből és a csodapirulákból nem fog inzulin "születni".