Cukorbetegség csecsemőkorban??!!

[umbra08]

Kedves Fórumozók!
Kisfiunk 6 hónaposan lett cukorbeteg, jelenleg 8,5 hónapos.
Még ott tartunk, hogy alig tudjuk feldolgozni a cukorbetegség tényét, hisz még olyan kicsike, alighogy megszületett.
Szeretnénk felvenni a kapcsolatot olyan szülőkkel, akiknek szintén csecsemőkorban (mostanában esetleg) lett diabeteses a gyermeke.
Nagyon várom a hozzászólásokat, minden apró segítségnek örülnénk!
Köszönettel:
D.

[dg]

Kedves Fórumozók!
Kisfiunk 6 hónaposan lett cukorbeteg, jelenleg 8,5 hónapos.
Még ott tartunk, hogy alig tudjuk feldolgozni a cukorbetegség tényét, hisz még olyan kicsike, alighogy megszületett.
Szeretnénk felvenni a kapcsolatot olyan szülőkkel, akiknek szintén csecsemőkorban (mostanában esetleg) lett diabeteses a gyermeke.
Nagyon várom a hozzászólásokat, minden apró segítségnek örülnénk!
Köszönettel:
D.

Szia!

Örülök, hogy rátaláltál a fórumra. Sokan vagyunk itt, akik segítséget kaptunk és erőt merítettünk egymástól, egymásból.
Szóval:
vagyunk itt néhányan, akiknek diabos a kis- vagy nagy gyerekük. Tímeácska az, akinek ördögfióka nagy kisfia csecsmőként lett diabos. Ő biztosan szívesen segít majd.

[vighkata]

Kedves Fórumozók!
Kisfiunk 6 hónaposan lett cukorbeteg, jelenleg 8,5 hónapos.
Még ott tartunk, hogy alig tudjuk feldolgozni a cukorbetegség tényét, hisz még olyan kicsike, alighogy megszületett.
Szeretnénk felvenni a kapcsolatot olyan szülőkkel, akiknek szintén csecsemőkorban (mostanában esetleg) lett diabeteses a gyermeke.
Nagyon várom a hozzászólásokat, minden apró segítségnek örülnénk!
Köszönettel:
D.

Szia Umbra08!
Üdvözöllek a fórumon!
Kezdeti segítségként meg tudlak nyugtatni, hogy a diab. diagnosztizálásakor szinte mindenkit sokk ér, a felnőttet is, és a gyerkőcééért aggódó szülőt is. Jó hír, hogy ez változni fog, minél többet tudsz meg a betegségről, és a kezelésről, annál könnyebben, és hamarabb sikerül feldolgozni az "élményt".
Ti még valóban nagyon az elején vagytok, ezért az ijesztő aggodalom. Itt látni fogod, hogy a napi teendőkkel együtt élve az aggodalom csak annyira lesz jelen, amennyire szükség van.

Kérlek írd le, hogy szoptatsz-e még, milyen inzulint kell a kisfiadnak adni, és napi hány alkalommal.

[kmolli]

Kedves Fórumozók!
Kisfiunk 6 hónaposan lett cukorbeteg, jelenleg 8,5 hónapos.
Még ott tartunk, hogy alig tudjuk feldolgozni a cukorbetegség tényét, hisz még olyan kicsike, alighogy megszületett.
Szeretnénk felvenni a kapcsolatot olyan szülőkkel, akiknek szintén csecsemőkorban (mostanában esetleg) lett diabeteses a gyermeke.
Nagyon várom a hozzászólásokat, minden apró segítségnek örülnénk!
Köszönettel:
D.

Kedves Umbra!

Nagyon sajnálom! Ismerek egy anyukát nem erről a fórumról, akinek a legnagyobb fia szintén nagyon korán lett cukros és most ovis a kisfiú, ő is tud neked segíteni, ha érdekel, kérlek, írj egy privit és elküldöm ennek az anyukának az email címét!
És még az is eszembe jutott, hogy az egyik szomszédunknak a kislányánál diagnosztizáltak csecsemőkorban cukorbetegséget, de az egy olyan fajta volt, amit kinőtt 1 éves korára vagy még előbb, valami olyasmi probléma volt, hogy rosszul adaptálódott a születés után és átmenetileg alakult ki nála vagy későn indult be az inzulintermelése, nem tudom pontosan. Nálatok biztsan nem ilyen van? Amúgy tényleg ritka, hogy ennyire pici korban legyen valaki cukros. De sajnos, ahogy ezt olvasni lehet, egyre gyakoribb az egyre korábbi kialakulása a cukorbetegségnek, egyre több csecsemő lesz cukros.
Engem is érdekelne, hogy szoptatsz-e?

[umbra08]

Kedves DG, vighkata, kmolli!
Nagyon köszönöm, hogy hárman is ilyen gyorsan válaszoltatok!!!
Kezdem az elején: Kisfiam 5,5 hónapos koráig kizárólag csak szopott, 6 hónapot betöltötte, amikor kiderült a cukorbetegség ténye. Sajnos ketoacidosis kómáma esett, 3 hétig voltunk kórházban, de hála a Bethesda intenzín osztályán dolgozó orvosoknak, nővéreknek, rendbe jöttünk. Ezután átkerültünk az I. sz. gyerekklinikára, ahonnan szintén csak pozitív tapasztalataim vannak. Hamarosan inzulinpumpát kaptunk, Humalog inzulint kap. Kisfiam jelenleg is szopik még, mellette próbálok hozzátáplálni, de elég bátortalanul, mivel nem tudom, hogy egyes ételekre hogyan fog reagálni, kísérletezni meg annyira nincs szívem, de muszáj lesz. Szopik, mellette kap bolti bébiételt (ami ellen voltam mindig, de most ez könnyíti az életünket), 1-2 gyümölcsöt, gabonapépet gyümölccsel. Szóval nem egy változatos étrend eddig még. Pár embertől azt a tanácsot kaptam, hogy ne hagyjam abba a szoptatást, de sajnos azzal az a baj, hogy mindig megdobja a cukrát. Már azon gondolkoztam, hogy áttérek tápszerre, az mégiscsak 3x annyi idő alatt szívódik fel a szervezetben, hátha könnyebb lenne. Hihetetlen, hogy más ember örülne, ha még 8,5 hónaposan szoptatni tudna, én meg itt vagyok ebben a nehéz helyzetben, hogy az anyatej jelen esetben nem a legjobb. Másik érdekesség, hogy mindenhol olvasni, hogy szoptassa az ember a gyermekét és akkor megelőzhető, kevésbé alakul ki a gyermeknél cukorbetegség. Na bumm!!! Ez az elmélet nálunk, az 5,5 hónaposan kizárólag szopós gyereknél megdőlt!!
Nagyon klassz, hogy rátok találtam ,ill. ti ránk. Próbáltam visszaolvasni a levelezéseteket, de sajna nincs rá időm, de azért próbálkozom.
Köszönöm a kedves szavakat, nagyon elkel az most nekünk.
Tímeácskával is mindenképp fel akarom venni a kapcsolatot, biztosan tud nekünk segíteni.
Kmolli! Nem tudnál esetleg azzal a szomszédoddal beszélni, akinél csecsemőkorban fedezték fel a betegséget és kinőtte 1 éves korára?? Annyira jó lenne, ha felkereshetném! Tudom, hogy ez csak egy ici-pici remény, de mint tudjuk "a remény hal meg utoljára". Ilyenről még nem is hallottam. Hihetelen. Olyan jó lenne velük beszélni!!
Még írok ma nektek!
Mindent előre köszönök!!!!
Üdv

[vighkata]

Umbra!
A kevés szabadidődet kitöltendő, meleg szívvel ajánlom, hogy a Babázhatok topikba olvass bele.
Az egyéb hasznos tanácsok mellett a pici babák táplálásáról nagyon sok okosságot el lehet lesni. Elképesztő "tudományt" felhalmoztunk ott. Még én is csak pislogok.
Természetesen jöhet minden egyedi kérdés, amire nincs kapásból válasz, azt összeszedjük akárhogyan is.

[kmolli]

Kedves DG, vighkata, kmolli!
Nagyon köszönöm, hogy hárman is ilyen gyorsan válaszoltatok!!!
Kezdem az elején: Kisfiam 5,5 hónapos koráig kizárólag csak szopott, 6 hónapot betöltötte, amikor kiderült a cukorbetegség ténye. Sajnos ketoacidosis kómáma esett, 3 hétig voltunk kórházban, de hála a Bethesda intenzín osztályán dolgozó orvosoknak, nővéreknek, rendbe jöttünk. Ezután átkerültünk az I. sz. gyerekklinikára, ahonnan szintén csak pozitív tapasztalataim vannak. Hamarosan inzulinpumpát kaptunk, Humalog inzulint kap. Kisfiam jelenleg is szopik még, mellette próbálok hozzátáplálni, de elég bátortalanul, mivel nem tudom, hogy egyes ételekre hogyan fog reagálni, kísérletezni meg annyira nincs szívem, de muszáj lesz. Szopik, mellette kap bolti bébiételt (ami ellen voltam mindig, de most ez könnyíti az életünket), 1-2 gyümölcsöt, gabonapépet gyümölccsel. Szóval nem egy változatos étrend eddig még. Pár embertől azt a tanácsot kaptam, hogy ne hagyjam abba a szoptatást, de sajnos azzal az a baj, hogy mindig megdobja a cukrát. Már azon gondolkoztam, hogy áttérek tápszerre, az mégiscsak 3x annyi idő alatt szívódik fel a szervezetben, hátha könnyebb lenne. Hihetetlen, hogy más ember örülne, ha még 8,5 hónaposan szoptatni tudna, én meg itt vagyok ebben a nehéz helyzetben, hogy az anyatej jelen esetben nem a legjobb. Másik érdekesség, hogy mindenhol olvasni, hogy szoptassa az ember a gyermekét és akkor megelőzhető, kevésbé alakul ki a gyermeknél cukorbetegség. Na bumm!!! Ez az elmélet nálunk, az 5,5 hónaposan kizárólag szopós gyereknél megdőlt!!
Nagyon klassz, hogy rátok találtam ,ill. ti ránk. Próbáltam visszaolvasni a levelezéseteket, de sajna nincs rá időm, de azért próbálkozom.
Köszönöm a kedves szavakat, nagyon elkel az most nekünk.
Tímeácskával is mindenképp fel akarom venni a kapcsolatot, biztosan tud nekünk segíteni.
Kmolli! Nem tudnál esetleg azzal a szomszédoddal beszélni, akinél csecsemőkorban fedezték fel a betegséget és kinőtte 1 éves korára?? Annyira jó lenne, ha felkereshetném! Tudom, hogy ez csak egy ici-pici remény, de mint tudjuk "a remény hal meg utoljára". Ilyenről még nem is hallottam. Hihetelen. Olyan jó lenne velük beszélni!!
Még írok ma nektek!
Mindent előre köszönök!!!!
Üdv

Régi szomszédaink voltak, de most utánanézek a telefonszámának, mert megvan. Viszont megkérdeztem apukámat (ő ismerte őket jobban) és náluk úgy volt, hogy újszülöttként már azonnal a kórházban inzulint kapott és 6 hónapos volt, mire kinőtte - egy speciális anyagcserezavarral született, ez valami adaptációs probléma volt, tehát ha jól sejtem, nálatok nem ez áll fenn (az adaptációs zavarok azonnal születés után jönnek elő), de mindenképpen megírom neked priviben a számát, amint megtaláltuk.

Sajnos nem a ti esetetek az egyetlen, amikor nem az anyatej a legjobb. De, ha ez nyugtat, 8 hónaposan már az anyatejnek a pozitív hatása 2 dologban nyilvánul meg, az egyik az immunanyagok, a másik a cukotbetegség megelőzése. De mivel nálatok már sajnos ez értelmetlen, az immunanyagokkal kapcsolatban meg annyit tudok mondani, hogy 8 hósan már szinte semmit nem véd az anyatej. Persze, valamilyen minimálisan segít egy-egy betegség lekűzdésében vagy az ellenállásban, de tapasztalatból mondom, hogy 6 hós kor fölött már az a mennyiségű immunanyag, ami átjuk a babához, már nem számít. Ami nagyon számít az az első 6 hónap, nektek ez megvan, szuper! Én biztosan átállnék tápra, mert az valóban jóval lassabban szívódik fel, nemcsak cukor van benne, ha nem lassan felszívódó CH is. Nagyon sok allergiás csecsemőnek (meg refluxosnak) kell átállnia tápra, sokaknak még 6 hós koruk előtt is, szóval egyáltalán nem vagytok egyedül! Igazából mostmár nem az anyatej maga, ami annyira jó ilyenkor már, hanem a szoptatás, de attól nem lesz pszichopata senki, mert 8 hósan le kellett állnia a ciciről A legtöbb nőnek már nincs is teje ilyenkor. Azt is megteheted, hogy fejed a tejet és elviszed gyűjtőbe, így legalább segíthetsz olyan babákon, ahol anyukának nincs teje.
Mellesleg sok előnye van a tápnak is

Amit a Babázós topikban írtunk, az szerintem neked már nem számít (bocs, Kata ), mert ott a megelőzés trükkejiről hoztunk össze egy kisebb disszertációt De ott is írtuk többen is, hogy sajnos a szoptatás nem véd meg, mint ahogyan az a gyerek sem lesz mindig cukros, aki korán kapott tejterméket és nem szoptatták. Ti is azon csoportot gazdagítjátok, ahol a baba szoptatás ellenére is cukros lett, ebből is látszik, hogy mennyire fogalma sincs még mindig senkinek, hogy pontosan, mi is hozza ki a cukorbetegséget valakiben és másban miért nem...

És a pumpát hogy viseli? Nem akarja kihúzni folyton?

[vighkata]

Amit a Babázós topikban írtunk, az szerintem neked már nem számít (bocs, Kata ), mert ott a megelőzés trükkejiről hoztunk össze egy kisebb disszertációt

Nincs miért bocs, teljesen igazad. Főleg, hogy ott diabos anyukák nem diabos gyerkőceiről van szó, itt pedig diabos gyerkőcről.

[kmolli]

Meg még valami. A bébiételek - a HIPP, Humana, Kecskeméti, Babylove - sokkal jobb alapanyagokból vannak, mint amiket mi a zöldségesnél megveszünk, meg amilyen húst a hentesnél veszünk. A többségük bio amúgy is, még a hús is és nincs bennük cukor sem (a gyümölcsökben sem, talán a sárgabarackban van, de másban nics). Semmilyen E nincs bennük, semmi mesterséges dolog, szerintem jobbak, amint otthon el tudunk készíteni. A Nestlé meg a többiek, amiket nem soroltam fent fel, sokszor tartalmaznak mesterséges adalékanyagot, cukrot, nem tudni, hogy az alapanyagok mennyire tiszták, ezért én azokat nem ajánlom.

[dg]

Szerintem sincs semmi baj a bébiételekkel. Mi is használtuk ezeket: praktikus, tiszta, segít a mamának. Utazáskor, jövés-menés közben is nagy segítség!
Tudom, hogy leírtuk már sokszor, de itt is helye van, s talán Timi elnézi nekem, hogy helyette nyilatkozom:
Timi fia, Máté, szoptatás mellett lett diabos szintén. Biztos tud majd mesélni arról, hogy mennyire megfoghatatalan tényező, hogy az anyatejnek mennyi is a CH tartalma valójában?
Én is 18 hónapos koráig szoptattam a lányomat, Hannát, mégis diabos. Jómagam pedig szinte sosem élveztem az anyatejet, mégsem vagyok diabos, holott, ugyebár 50%-os a lehetősége annak, hogy a hibás gén/gének bennem vannak. Mindegy is ez! Nem kell sok időt vesztegetni arra, hogy az okokat kutatjuk, bár természetes igény ez. Inkább arra kell koncentrálni, hogy lesz szép és jó az élet így! Anno én is romokban voltam, mikor kiderült, hogy a lányom doabos. Szülés előtt is álltam, s inkább nem írom le azokat a fizikai tüneteket, amit a lelki kínok okoztak, nehogy felforduljon a gyomrotok. Most viszont már kerek a világ!