Cukorbetegség csecsemőkorban??!!

[misamaci]

A mi diab gyerekorvosunk pont ugyanezt mondja mindig: inkább legyen egy kicsit magas, mint nagyon alacsony a cuki. Úgy két éve (3 éve?) azt is mesélte, hogy egy akkori konferencián elhangzott, hogy gyerekek esetében az a cél, hogy a Hba1c 8 alatt legyen, tehát ha lehet így mondani, valamivel "megengedőbb".

Csak éppen ott a gond, hogy ez elhangzott ugyan egy konferencián, esetleg aki ott volt az még el is fogadta és alkalmazza is a gyakorlatban, de az érvényes irányelvben viszont nyoma sincs ... és a legtöbb doki viszont ahhoz igazodik.

[zsuzsa]

Mi négy éve sdiab múlt után inzulinőumpával sem megyünk 7 alá, és nem azért mert rosnk valamit vagy nem jó a terápia, mert már ennyi idő alatt nem volt olyan doog amit ne tettünk volna, egyszerűen olyan ingadozó cukrai vannak, és olyan cukorbeteg mint KAta, álandóan agyalok, próbálok mindent akkor se lesz jobb. Nekem is azt modta a dr.-nénink hogy ne stresszeljem magam rajtam, ez a megállapítás csak azért van, met valamit bre kellett lőni.

[kmolli]

Nagy érdeklődéssel olvasom, amiket írtok, szeretnék erről a hipós témáról szólni pár szót.
Nem teljesen értek egyet azzal, hogy feltétlenül jobb a magasabb cukor a sok hipónál.

Az én esetem úgy alakult, hogy ugye 12 évesen lettem cukros, akkoriban is ezek voltak érvényben egyébként, inkább kerüljük el a hipókat és legyen picit magasabb az a cukor. De én olyan hipós fajta vagyok is és voltam is, nekem mindig becsúsztak a hipók. Ezért, ahogyan nőttem és lettem egyre inkább a magam ura (a betegségemben), én nem foglalkoztam irányelvekkel meg ilyesmikkel, hanem megpróbáltam normálisan élni. Ahogyan én a legjobban éreztem magam a bőrömben, tehát a lehető legegészségesebben. Megtanultam lekezelni a kisebb hipókat úgy, hogy kivédjem a somogyit (azaz lekezeljem azt is időben, hogy ne legyen belőle magasabb cukor) és tulajdonképpen nekem a hipók jelentették anno a "bűnözéseket", azok jelentették a szabadabb életet, mert így ehettem mindenféle édességet végülis. Ez nem azt jelenti, hogy ezért hipóztam, hogy ehessek ilyeneket, hanem azt, hogy ezért a hipóhoz való viszonyom baráti lett... Rájöttem, hogy hosszabb távon jobb a közérzetem és több az energiám, ha napi szinten vannak kisebb hipók (sosem a nagy hipókról írok ilyenkor!), mintha napokig 8-10 körüliek lennének a cukraim. Akkor nagyon sok bajom előjött, amikor napokig volt ilyen magasabb a cukrom. A mai napig így van. Én akkor tudok normálisan élni, akkor van energiám és akkor vagyok jól, ha engedem ezeket a hipókat. A hipók körüli órákban mindig 4-5 közöttiek a cukraim és ez biztosítja azt, hogy a lehető legtovább normál tartományban maradjak, ugyanis, ahogyan már többen írtátok, én is ahhoz a labilis fajta cukorbetegséghez tartozom, amit nem lehet egyensúlyban tartani. Sosincs olyan, hogy 5-6 között van a cukrom napokig, mégha megveszek, akkor sincs. Mindig jön egy kicsivel 4 alatti, 4-es cukrom, amire ennem kell, amit érzek már, mint hipót és ezért jön rá valami nasi, aztán minden nap (sokszor semmi köze a hipókhoz) jönnek a magasabb cukrok is, aminek a legtöbbször egyszerűen nincs oka vagy olyan sok oka van, amit ahogy misamaci írta a gyerekek esetében, már ember nem tud fejben tartani (front, hormon, idegi állapot, ülés vagy pakolás, stb stb). Ezek olyan 10-12 közötti cukrokat jelentenek. Amiket, ahogy jönnek, én leviszek egyből, nem hagyom, hogy 1-2 óránál tovább tartsanak.

Igen, felnőtt vagyok, megtehetem. De azt akarom mondani ezzel, hogy mint ahogy ebben a betegségben semmiben, úgy ebben sem lehet általánosítani, hogy a "kívánatos céltartomány" mennyi legyen, akár gyerek, akár nem az illető. Ezt egyedül a csecsemőknél és a 3 év alattiaknál tartom jogosnak, mert náluk enélkül nem mehet semmi, mivel ők nem tudnak jelezni és szólni. De én arra bátorítok minden szülőt (és felnőttet is persze!), hogy látjátok, nálam az jött be, hogy engedem a kisebb hipókat, nekem egyértelműen ez tud csak működni és jobban működik, mint a magasabb értékek, ez másnál is lehet hasonlóan és aki ezt veszi észre magán vagy a gyerekén, próbálja meg hosszabb távon, lehet, hogy ezzel jár jobban! Ehhez több figyelemre van szükség, mint magasabban tartani. Mert vannak pontok, amiket azért muszáj betartani, ha ilyen életmódot követ valaki:
1. nem szabad nagyon alacsonyra engedni: következésképpen ezt csak az teheti meg, aki érzi rendesen a hipókat, mert ismerünk több olyat is, aki sajnos nem érzi.
Ez a pont azt jelenti, hogy amint érzi az ember a hipót, enni kell azonnal és keveset. Ha kell, fél-1 óránként is be lehet kapni valamit. Ilyenkor nincs olyan, hogy na akkor megvárom a megbeszélés végét vagy na majd, ha kicsengetnek az óráról, azonnal kell bekapni azt a néhány falatot.
Szóval a hipó dologban nagyon magabiztosnak kell lenni.
2. le kell tudni kezelni a somogyit és a hipót is úgy, hogy lehetőleg ne vagy csak a legkisebb somogyi legyen utána (kis hipókból amúgy sem szokott nagy somogyi lenni). Ehhez meg kell tanulni hatékonyan, ügyesen korrigálni.
3. nagyon sokszor kell vércukrot mérni.
4. ha átcsap a dolog 3-15-20 közötti ugrándozásokba, akkor nem megy és le kell állni, azaz csökkenteni a bázison és visszatérni a stabil magasabbakhoz.

[zsuzsa]

Nálunk pont ez a helyzet Tibike nagyon ingadozó, és nem érzi a hypokat, vagy nagyon sokára jelez, mire ő bármit is jelez, nyafi, éhes vagyok, fáradt vagyok, vagy óvonéni ésre veszi rajta, mert rá nem jellemző módon leül, már 2,6 nál járunk. Valamelyik nap csinált olyat és ez nem ritka most tavasz óta, hogy felkelés után 3,4 volt hívott a tesóm hogy mi legyen, egy óra múlva mennének fagyizni, mondtam igyon egy vitatigrist/13gr szh, tiszta gyümipüré/ és egy óra múlva hívtak a cukiból hogy 18 a cukra mi legyen. Akkor már muszáj volt fagyizni, 4gr diab fagyi 12gr szh, 18-as cukor, 1E inzulin, egy óra múlva hívtak a játszótérről hogy 3,4 a cukra mit egyen? Azt hittem rosszúl hallok. Van mégegy cukimérő a táskában, még a 18 nál kértem mérjenek azzal is a mérők jók voltak. Ez sajnos nem egyszeri eset nála.

[zsuzsa]

ennyire nem szokott ugrálni, de 2,6-14 ig simán. Tegnap 5,2 el ebédelt délután 16 os volt a cukra, amit az ebéd nem indokolt, kihagytuk az uzsit, vendégek jöttek, játszottak, majd fél hatkor már eszembe jutott hogy vacsizni kéne, úgy kellett bekönyörögnöm az udvarról, 2,6 volt a cukra. Vacsi, majd fél kienckor még 5,2 el utóvacsi 10 gr szh, és reggel jelentkezett a hypo 18 as cukorral. Kb. 1,5 hónapja megy a bázis nappal 120% on. Tavasszal beindult egy nyúlási szakasz, óriásra nőtt, sejtem hogy ez lehet az ingadozások mögött, de nem bírom összeszedni. Ráadásúl 117 cm éhez épp 20 kg. Olyan vékony hogy futnak a csontok. El vagyok kenődve kontrollr csak szept végén megyünk.

[zsuzsa]

Ez inkább a cukorbeteg gyermek topikba illene, de nem tudom átrakni, ha valaki megteszi megköszönöm, de ha nem zavaró, nem bánom ha itt marad.

[vighkata]

Ez inkább a cukorbeteg gyermek topikba illene, de nem tudom átrakni, ha valaki megteszi megköszönöm, de ha nem zavaró, nem bánom ha itt marad.

Én inkább itt hagynám, egyáltalán nem kalandoztunk messze.

[vighkata]

Molli, amit írtál, hogy gyenge hipo, azt én is szoktam tapasztalni. Az érzés meg csak éppen hogy csak utal a hipora. Olyankor nekem sincs szükségem sok kajára, tényleg elég egy szem keksz, vagy egy kiflicsücsök. Ezeknél a gyenge hipoknál jóformán nem is mutatkozik meg a somogyi.
Csakhogy ez a szerencsés helyzet nekem elég ritkán van, és itt most inkább a szülőkre gondolok, akik nem érzik a gyerekük hipoját. De a nagyobb gond, hogy sok gyerkőc sem érzi, és nem is jelzi. A szülő inkább már csak a gyerkőce egyéb reakciójából sejti, hogy itt valami nincs rendben. Akkor pedig már tényleg nem gyenge az a hipo.

Azonban a gyenge, vagy időben megérzett hipo nálam ritka, akkor pedig én is mérek 1,2-1,6 közötti cukikat. Sőt, volt nem egyszer, hogy nem éreztem egyáltalán az alacsony cukit, csak a mérés derített rá fényt, hogy 2,0 alatt van a cukim. Aztán persze kajálás közben már jött a hipo érzet, na az mindig hirtelen és erősen jött. Az ilyen hipok után pedig a somogyi is kifejezettebb, persze ilyenkor nem is egy kiflicsücsköt eszem.
Olyan is van bőven, hogy a 2,0-es hipot nem "szenvedem" meg annyira, mint 4,0-est. A hipo alatti és utáni érzésből már nagyjából sejtem, hogy mennyire lesz erős a somogyi.
Ezeket az érzéseket, és tapasztalatokat gyerkőcnél, aki nem kommunikál vagy tud kommunikálni, de nem érez semmit, és ezért nem jelez, nehéz követni, de még nehezebb megelőzni.

[kmolli]

Ezeket az érzéseket, és tapasztalatokat gyerkőcnél, aki nem kommunikál vagy tud kommunikálni, de nem érez semmit, és ezért nem jelez, nehéz követni, de még nehezebb megelőzni.

Igen, ezért írtam, hogy csecsemőknél és kicsi gyerekeknél ezt az engedjük a kisebb hipókat nem lehet, náluk tényleg magasabban kell picit tartani. És nem is mindenki ilyen, hogy vannak kisebb hipói naponta.
Én 12 évesen már éreztem teljesen egyértelműen, azt gondolom, hogy ez előbb is ment volna. Nálam az volt a baj, hogy leszúrtak folyton a diabrendelésen, hogy miért eszem egy 4-es cukorra.... mondom, mert hipózom De nem, az nem hipó, azt nem lehet érezni. Ohhh, dehogynem lehet, persze, nem mindenki érzi sajnos (pedig milyen jó lenne!). Még a stabil 4-nél is van egy fajta "alacsony" érzésem, nem is kell hozzá feltétlenül, hogy lefelé menjen. Ha én egy 2.0-ás cukit mérek (kb évente egyszer), akkor én nagyon ki vagyok ütve, azt alig bírom elviselni. De tisztában vagyok vele, hogy ebben különbözünk a legjobban, a hipó érzetében. Ha van valami, ami biztosan minden cukrosnál teljesen másképp működik, az a hipóérzet...

[kmolli]

ennyire nem szokott ugrálni, de 2,6-14 ig simán. Tegnap 5,2 el ebédelt délután 16 os volt a cukra, amit az ebéd nem indokolt, kihagytuk az uzsit, vendégek jöttek, játszottak, majd fél hatkor már eszembe jutott hogy vacsizni kéne, úgy kellett bekönyörögnöm az udvarról, 2,6 volt a cukra. Vacsi, majd fél kienckor még 5,2 el utóvacsi 10 gr szh, és reggel jelentkezett a hypo 18 as cukorral. Kb. 1,5 hónapja megy a bázis nappal 120% on. Tavasszal beindult egy nyúlási szakasz, óriásra nőtt, sejtem hogy ez lehet az ingadozások mögött, de nem bírom összeszedni. Ráadásúl 117 cm éhez épp 20 kg. Olyan vékony hogy futnak a csontok. El vagyok kenődve kontrollr csak szept végén megyünk.

Nem is olyan vékony Az én fiam 110centi és 17kg. Örülj neki, hogy nem duci És ne légy elkenődve, mindig, minden cukrosnak vannak ilyen fázisai. Nemsokára sikerülni fog a nagy fejlődési ugrást is követni, mindenkinek eltart egy ideig! Nem gondolkodtál egy folyamatos vc mérőn, csak 1 szenzoron, ami kb 1-2 hétig tart? Abból sokmindent megtudhatnál.