Vashiány: Fókuszban a vér és a táplálkozás néhány összefüggése
Kategória: Vashiány Készült: 2011. január 28. péntek, 12:55 Írta: MDOSZ
Tudta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben? Hogy a vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ebben a hónapban egyes hematológiai betegségeket és az azzal összefüggő étrendi, életviteli tanácsokat tárgyalja. Megtudhatjuk: milyen élelmiszerekben található meg a vas és milyen étrendet javasolnak vashiány esetén a táplálkozás szakértői.
A hematológia szó görög eredetű („vértan, a vér tudománya”), a vér alakos elemeivel foglalkozó tudomány, az orvostudomány specializálódásával jött létre, mely a köznyelvben is egyre elterjedtebb kifejezés. Korábban kevesebbeket érdekelt a hematológia szó és jelentése, azonban rögtön meghatványozódik ez az érdeklődés, ha valaki közvetlen kapcsolatba kerül e bonyolult, de annál érdekesebb szakterülettel. Ha a hematológia szót meghalljuk, azonnal a vashiányos anémia betegségre gondolunk, de ezek mellett számos más vérképzőszervi betegség létezik, mint például a hemokromatózis, a különféle leukémiák, az aplasztikus anémia, és ide tartoznak a véralvadási zavarok is.
Tudta-e?
- A fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, ennek kb. 10%-a szívódik fel! Férfiaknak és a változó koron túl lévő nőknek 10–12 mg elegendő.
- A növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól!
- Az élelmi rostok gátolják a vas felszívódását.
- A vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti!
- A véralvadásban szerepet játszó K-vitamin szükségletét embernél 50%-ban a táplálék K-vitaminja, 50 %-ban a bélbaktériumok által előállított K-vitamin fedezi.
- Az embernek átlagosan 80 ml/kg vére van, ami a testtömeg 8%-a. Tehát például egy 70 kg-os embernek 5600 ml vére van.
A vér alkotórészeit két csoportba soroljuk: vérplazma és alakos elemek. A vérképzés a csontvelőben folyik, de egyes fehérvérsejtek (limfociták) a lépben, nyirokcsomókban, sőt a bélfalban is képződnek. Az alakos elemek három csoportra oszthatók: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezek.
A mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30%-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.
A vas felszívódását különböző anyagok segíthetik, illetve gátolhatják. Az alábbiakban foglaljuk össze a gátló és segítő tényezőket.
|
Vas felszívódást gátolják |
Vas felszívódását elősegítik |
|
Túlzott rostbevitel |
Folsav |
|
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje |
Állati fehérje (húsok, húskészítmények) |
|
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak) |
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin |
|
Polifenolok |
|
|
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium |
|
|
Foszfátok, oxalátok |
Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok.
Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatej-táplálás fontosságát támasztják alá.