Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.
A+ A A-

Fájdalom - Lexikon

A | B | C | D | E | F | G | H | I | K
L | M | N | O | P |S | SZ | T | V
A
Vissza a tetejére
  • Acetilezés


    Ecetsavval, illetve származékaival végzett kémiai reakció.
  • Acetilszalicilsav


    Fájdalom- és lázcsillapításra a XIX. század vége óta használt szer, az ilyen célra évszázadokon át használt fűzfakéreg kivonatából acetilezéssel hozták létre a Bayer vegyészei. Hatása elsősorban a prosztaglandin-szintézis gátlásán alapul. Többek között az Aspirin hatóanyaga.
  • Akut fájdalom


    A szervezet védelmi reakciója egy akut veszéllyel, például egy sérüléssel szemben. Az akut fájdalom oka legtöbbször egyértelműen felismerhető és célzott módon kezelhető.
  • Algodisztrófia


    A mozgásszervekben jelentkező, kevéssé ismert reumás tünetegyüttes, amely helyi fájdalommal, keringési zavarokkal, valamint bőr-, izom-, ízületi és csontelváltozásokkal társul.
  • Alternatív fájdalomcsillapító eljárások


    Az alternatív fájdalomcsillapítás már évtizedek óta része a fájdalomterápiának. Többféle eljárást is alkalmaz, amelyek egyike - másika sikeres kiegészítője a gyógyszeres kezelésnek. Ide sorolható például az akupunktúra, az akupresszúra, a csontkovácsolás, a különféle masszázstechnikák, a Jacobson-féle izomlazító tréning, a biofeedback eljárás és egyéb meditációs módszerek.
  • Analgézia


    A fájdalomérzés teljes hiánya.
  • Antiflogisztikus


    Jelentése: gyulladásgátló hatású, az antiinflammatorikus szinonimája.
  • Antiinflammatorikus


    Jelentése: gyulladásgátló hatású.
  • Antipiretikus


    Jelentése: lázcsillapító hatású.
  • Antitrombotikus


    Trombusok (vérrögök) képződését gátló.
  • Artrózis


    Gyulladás talaján kialakuló, alakváltozással járó ízületi elváltozás. A porc elhasználódhat, elkophat, de megjelenhetnek rajta csontkinövések vagy csonthiányok is. A legtöbb artrózisos elváltozás az öregedés számlájára írható; ezek az elváltozások nem járnak mindig fájdalommal. Az artrózisos fájdalom mechanikus fájdalom, általában akkor jelentkezik, amikor az ízületet pihenés utáni újra mozgatni kezdik.
  • Aszpirin


    Az acetilszalicilsav közismert neve. Hatékony lázcsillapító, gyulladás- és fájdalomcsökkentő, valamint vérhígító. A gyógyszernek számos mellékhatása is ismert. Ezek között szerepelnek csontvelő-károsodások, gyomor-bélrendszeri problémák (fekély, vérzések) és allergiás állapotok.
  • Ateroszklerotikus


    Az arterioszklerózissal (érelmeszesedéssel) kapcsolatos.
  • Atrófia


    Akkor beszélünk atrófiáról, ha valamely szerv tömege a szerkezetének lényeges átalakulása nélkül megfogyatkozik.
  • Aura; migrénnél


    A tulajdonképpeni fejfájásrohamot megelőző jelenség, pl. látáscsökkenés, villanások látása.
B
Vissza a tetejére
  • Blokád (Idegblokád)


    A terápiás idegblokád célja a fájdalomvezetés megszakítása, amely helyi érzéstelenítôk és/vagy neurolytikus szerek (alkohol, fenol) befecskendezésével érhető el. Onkológiai fájdalomcsillapításra fôleg a tartós (neurolytikus) idegblokádokat végezik a szomatikus idegeknél és a szimpatikus ganglionokban. A tartós blokádok közül leggyakrabban a sacralis fájdalom enyhítésére az intrathecalis neurolysist, a felsô hasi fájdalom enyhítésére a ggl. coeliacum blokádot alkalmazzák.
C
Vissza a tetejére
  • Celluláris kommunikáció


    A szervezet egymással kapcsolatban álló és egymásra utalt sejtjeinek együttműködése.
  • Cluster-fejfájás


    A cluster-fejfájás egy idegrendszeri betegség, melynek fő jellemzője a nagy intenzitású, féloldali kiterjedésű és rohamokban jelentkező fejfájás. A cluster kifejezés a betegség azon tulajdonságára utal, hogy a fájdalmak bizonyos periódusokban halmozottan jelennek meg, majd hónapokra, évekre eltűnnek.
  • Cox-aktivitás


    A ciklooxigenáz (COX), a prosztaglandin képződéséért felelős enzim aktivitása.
  • CT


    A CT vizsgálat (komputertomográfia) röntgensugarakkal végzett speciális felvételi eljárás. A kiértékelés számítástechnikai módszerekkel történik. A hagyományos röntgenképnél sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok valamint az izomrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásairól.
  • Csípőfájdalom


    1. A csípőre lokalizálódó fájdalom.
    2. A csípőcsont tuberkulózisa: A tuberkulotikus folyamat elpusztítja a csípőcsont velőüregét, a csontszövetet, végül a csonthártyát is, és átterjed a megtámadott csont környezetére is. A folyamat tályogképződéssel jár. A csonttuberkulózis következtében kialakuló híg váladékot tartalmazó tályogok a lágy részekbe jutva sipolyokon keresztül ürülnek ki. A sipolyok évekig váladékozhatnak, nehezen gyógyulnak; gyógyulásuk után torzító hegek maradnak. A csípőcsont tuberkulózisát röntgennel korán ki lehet mutatni, és a célzott kezelés teljes gyógyulást eredményezhet.
D
Vissza a tetejére
  • Diszpareunia


    A nő számára fájdalmas nemi közösülés. Számos esetben lelki okok húzódnak meg mögötte (pl. a szexualitásal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok, vagy ellenérzések, félelmek), gyakran azonban hüvelyi gyulladás áll a hátterében.
E
Vissza a tetejére
  • EEG (elektroencefalogram)


    Az agy bioelektromos tevékenység képét mutatja meg. Az érzékeny mérőberendezésekhez 8-15 pár ezüst elektróda vezeti az elektromos változásokat. Jól alkalmazható epilepszia, fejsérülés, agyvérzés, eszméletvesztés, agydaganat vizsgálatakor. EEG-készülék általában csak az ideggyógyászati szakintézményekben, ambulanciákon, osztályokon található. A vizsgált teljesen veszélytelen.
  • EKG (elektrokardiogram)


    Elektrokardiográffal készített görbe, vizsgálat. A vizsgálat során a szív elektromos tevékenységének detektálása céljából a testfelszín meghatározott pontjaira elektródákat helyeznek. Az elektródák által érzékelt elektromos jelekből az EKG-készülék segítségével a szakorvos meg tudja állapítani az eltéréseket, pl. a szívritmuszavar fajtáját. Végeznek EKG-t nyugalmi állapotban és terhelés után. A diagnózis szempontjából a mért áramerősség is fontos. A tartós EKG-t Holter-EKG-nek nevezik.
  • Encefalográfia (encephalografia)


    A központi idegrendszer elváltozásainak felismerésére szolgáló ultrahangos, visszaverődő vizsgálóeljárás. Ha a vizsgált területen állományváltozás tapasztalható, pl. daganat miatt, akkor a rezgések helye és nagyságok alapján következtetni lehet a koponyában lévő betegség jellemzőire.encefalográfia (encephalografia) A központi idegrendszer elváltozásainak felismerésére szolgáló ultrahangos, visszaverődő vizsgálóeljárás. Ha a vizsgált területen állományváltozás tapasztalható, pl. daganat miatt, akkor a rezgések helye és nagyságok alapján következtetni lehet a koponyában lévő betegség jellemzőire.
  • Epegörcs


    Az epevezeték túlzott feszülése okozta heves fájdalom, ami rohamszerűen jelentkezhet. Erős fájdalom jelenik meg elől, a jobb oldali bordák alatt, ami órákig is eltarthat. Émelygés, hányás, enyhe sárgaság gázosodás kísérheti. Az első rohamnál orvost kell hívni, a későbbiekben görcsoldót adhatunk a betegnek. Ha a görcs nem múlik, hidegrázásos láz kíséri azonnali orvosi segítségre van szükség.
F
Vissza a tetejére
  • Fantomfájdalom


    A fantom fájdalom egy amputált testrész - rendszerint végtag - helyén érzett fájdalom. Elkülönítendő a fantom fájdalom a jóval gyakoribb fantom végtag-érzés, ami az eltávolított testrész további meglétének érzetét jelenti. A fantom fájdalmat nem a végtag betegsége okozza, a zavart az amputáció szintje fölött az idegrendszerben kell keresnünk: az agy az érkező jeleket kórosan úgy értelmezi, mintha azok az amputált végtagból jönnének. Többnyire a fájdalom az amputált láb ujjaiban, a bokában vagy a lábfejben, míg kar esetén az ujjakban vagy a kézfejen jelentkezik. A fájdalom gyakorta szorító, égető, de sokszor nem hasonlít semmiféle korábban észlelt érzéshez. Idővel az esetek egy részében a fájdalom egyre ritkábban lép fel, azonban vannak olyan betegek is, akikben tartósan fennmarad. Masszázs segíthet, de időnként gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
  • Fájdalmas nemi közösülés


    A fájdalmas nemi közösülés (diszpareunia) főleg a nőket érinti. Számos esetben lelki okok húzódnak meg mögötte (pl. a szexualitásal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok, vagy ellenérzések, félelmek), gyakran azonban hüvelyi gyulladás áll a hátterében
  • Fájdalomcsillapítás


    Bizonyos orvosi kezelések (kis és nagy műtétek, foghúzás, és újabban az eszközös vizsgálatok valamely belső szerv üregében stb.) valamint bizonyos betegségek (daganatok, idegsérülések) a tűrhetőnél jóval nagyobb fájdalmakkal járnak. Ezek csillapítására az orvoslás kezdetei óta történtek kísérletek, ám igazi eredményt ebben is csak a XX. század hozott, amikor is az orvostudomány új ággal, az aneszteziológiával (érzéstelenítéssel és érzéstelenítő szerekkel foglalkozó tudományág) gyarapodott, amely legfőbb feladatának a fájdalomcsillapítást tekinti.
  • Fájdalomcsillapító szerek


    Olyan gyógyszercsoport, melyet a fájdalom csökkentésére fejlesztettek ki. E szerek közül soknak kábító hatása is van, mértéktelen szedésük a hozzászokás veszélyét rejti magában, ezért ezek kábítószernek minősülnek.
  • Fájdalomnapló


    A fájdalomérzékelés egyénileg meglehetősen változó. A fájdalom eredetének, jellegének és intenzitásának minél pontosabb meghatározása nagyban befolyásolja a terápia sajátosságait, típusát és menetét. Ebben segítséget nyújt a fájdalomnapló, mivel e dokumentáció által áttekintést nyerhet az érintett és orvosa a fájdalom-jelenség napi változásairól, jellegzetességeiről. A fájdalomnapló fontosabb pontjai: • Mióta áll fenn a fájdalom?
    • Hol érzékeli a fájdalmat?
    • Egytől tízig terjedő skálán hol helyezné el a fájdalom intenzitását? • A fájdalom folyamatos vagy bizonyos alkalmakhoz/történésekhez kötődik? Melyek ezek? • Miként jellemezné a fájdalmat? Szúró, nyomó, húzó, égő, görcsszerű? • Képes befolyásolni a fájdalomérzést? • A fájdalommal együtt egyéb panaszok is felmerülnek?
  • Fájdalomterápia


    A fájdalomterápia a betegség, sérülés következményeként kialakult tartós fájdalom kezelése, melynek célja a panaszok enyhítése, a beteg életének panaszmentessé, de legalább elviselhetővé tétele. A kezelés alapfeltétele a fájdalmat okozó betegség megállapítása és célzott oki kezelésének megkezdése. A fájdalomterápia része a gyógyszeres terápia, csakúgy, mint az alternatív terápiás eljárások (lazító technikák, viselkedésterápia)
  • Fizioterápia


    A fizikoterápia a legősibb terápiás ág, amely a megelőzésben, gyógyításban,- az utóbbi
    időben a rekreációban is -valamint a rehabilitációban egyaránt alkalmazható. Részei: -helioterápia(természetes napfénykezelés)
    -ultraviola
    -lézer
    -szolárium
    -bioptron
    balneoterápia:
    -fürdőkúra
    -ivókúra
    - klímaterápia
    - inhalációs kezelések
G
Vissza a tetejére
  • Gasztrointesztinális


    A gyomrot és a vékonybelet illető.
H
Vissza a tetejére
  • Heveny fájdalom (lásd: akut fájdalom)


    Heveny fájdalomról beszélünk akkor, ha a fájdalom időben is szorosan kapcsolódik ahhoz az ártalomhoz, ami kiváltja.
  • Hospice-ellátás


    A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport segítségével. Az ellátás célja a betegek életminőségének javítása: testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. Az ellátásban orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok/mentálhigiénikusok, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt.
  • Hólyagfájdalom


    A húgyhólyag betegségei miatt kialakuló fájdalomérzés. Ilyen betegség lehet például a húgyhólyag felfázás vagy fertőzés miatti gyulladása, kő vagy daganat jelenléte stb.
I
Vissza a tetejére
  • Idegfájdalom


    Fájdalom, mely gyakran rohamokban lép fel egy érzőideg lefutásának megfelelően vagy annak ellátási területén. Az arcidegzsába olyan hatalmas intenzitású, hasogató, esetleg lüktető fájdalom, amely a háromosztatú (trigeminus) ideg valamelyik ága által beidegzett területen, vagyis az arcon jelentkezik.
  • Idült fájdalom


    Az idült fájdalom tovább tart, mint az ártalom és annak nociceptív ingere, és fennmarad, akkor is, amikor már nincs meg az a funkciója, hogy a szervezetet veszélyhelyzetre figyelmeztesse.
  • Indirekt tumorfájdalmak


    Az indirekt fájdalmak a tumoros megbetegedések során fennálló mellékkörülmények miatt jelentkeznek. Ilyenek lehetnek például a felfekvés (dekubitusz), székrekedés (obstipáció), vérellátási zavarok, izomfeszülés, trombózis, embólia: kialakulásuk összefügg az ágybanfekvéssel, a mozgásszegény életmóddal. A rákterápia miatt az immunrendszer gyengül Az egyre gyakoribb fertőzéses megbetegedések további fájdalmat okozhatnak.
  • Ischialgia


    ülőidegfájdalom, amely kisugározhat az alsó végtagokba is.
  • Ischias (isiász)


    Ülőidegzsába, amely kezdetben heves derékfájást okoz, majd utána átterjed a comb hátsó részébe, a lábszárba és a lábfejbe. További tünete az alsó végtag zsibbadása, érzészavar, mozgáskorlátozottság, mozgáskiesés. Heveny állapotban ágyban kell maradni. Az erős meleg nem javallott. Orvosi kezelése szükséges: a fájdalomcsillapításon túl az ischialgia kiváltó okait is meg kell szüntetni.
  • Izomgörcsök


    A görcs az egyes izmok vagy izomkötegek hirtelen összerándulását, összehúzódását jelenti. A begörcsölt izom csomós és kemény, s mozgatásra élesen, erősen fáj. Legtöbbször testmozgás, edzés vagy megfeszített munka közben jelentkezik, amikor is a görcs a túlerőltetés miatt alakul ki. Keletkezhet görcs a hőség, a láz, a kiszáradás vagy a sóveszteség miatt is. Ilyenkor megváltozik az izomműködést kiváltó elektromos egyensúly. Sürgős orvosi segítségre van szükség, ha folyamatosan fájdalom jelentkezik az izom mély részén, vagy a végtagban futó ér mentén. Hasonló a helyzet ha a végtag dagadt, vörös és forró, színe megváltozik kékesre vagy fehérre ill. azt hidegnek érezzük.
  • Ínhüvelygyulladás (tendinitis)


    Gyakori betegség a kézen, az alkaron, a lábfejen és a lábszáron. Többnyire tartós túlterhelés miatt alakul ki. Heveny állapotban nyomásra erősen érzékeny, a mozgatás éles fájdalmat okoz. Igénybevételkor ropogó hangot ad. Amennyiben a fájdalom 2-3 nap alatt nem mérséklődik, orvoshoz kell fordulni. Nem elég a gyógyszeres kezelés, hanem néhány hétre a teljes nyugalom érdekében rögzíteni célszerű. Javuláskor vagy idült esetben eredményes lehet a fürdő és az iszapkezelés. Elsősorban a kiváltó okot kell megszüntetni. Összefüggésben állhat fertőző betegséggel, gennyes góccal, része lehet sokízületi gyulladásnak.
  • Ízületi gyulladás (arthritis)


    Sokféle formában zajlik le s e betegségnek sokféle oka is lehet. Az arthritis leggyakoribb kiváltó oka a reuma ill. a köszvény. Minden ízületi gyulladás közös jellemzője az előbb-utóbb jelentkező fájdalom, a megduzzadt ízület bemelegedése. Egy idő után a beteg mozgáskorlátozottá válik. De gyulladás kialakulhat sérülés során is, amikor az ízületi tok megnyílt és a kórokozók könnyen bejuthattak az ízületbe. A legáltalánosabb tünetek – fájdalom, az érintett ízület duzzanata, a bőrpír, az ízület mozgáskorlátozottsága, és a meleg tapintás – jelentkezése estén kivizsgálás szükséges. Az akut, gennyes arthritis különösen veszélyes.
K
Vissza a tetejére
  • Kardiovaszkuláris izomrost


    Károsodás lehetősége vizsgálatokkal kizárható, a problémát gyulladás is okozhatja.
L
Vissza a tetejére
  • Lézió (Laesio)


    a normális szövet integrációjának megbomlása, strukturális elváltozás, szerkezeti elváltozás.(seb, bőrelváltozás, májdaganat, stb.)
  • Lumbágó


    Lumbágón (derékzsába, németesen: hexensussz) és isiászon (ülőidegzsába) az alsó deréktájon a derékba, a keresztcsont tájékába nyilalló, hirtelen fellépő fájdalmat értjük. Az ágyéki gerincoszlop feletti vastag hátizom heves fájdalma, melyet egyetlen rossz mozdulat is kiválthat.
M
Vissza a tetejére
  • Myalgia


    Jelentése: izomfájdalom. Fizikai megerőltetés, sérülés és betegség is okozhatja.
N
Vissza a tetejére
  • Naproxén


    Viszonylag hosszú felezési idejű nem-szteroid gyulladásgátló szer. Ideális választás lehet hosszabban tartó akut fájdalmak (pl. ízületi gyulladás, menstruációs fájdalom, fogfájás) tüneti kezelésére.
  • Nem-szteroid antireumatikum/gyulladásgátló


    Olyan reumaellenes és gyulladásgátló szer, amely nem tartalmaz szteroidokat. Például az acetilszalicilsav, a diclofenac, az ibuprofen, a ketoprofen stb. tartozik ebbe a hatóanyagcsoportba.
  • Neuropátiás fájdalom


    A neuropátiás fájdalmat az idegek, a gerincvelő vagy az agy kóros folyamatai okozzák. A neuropátiás fájdalom rendszerint égető, bizsergő érzésként jelentkezik, de jellemző lehet rá az érintéssel és hideggel szembeni érzékenyég is. A fantom fájdalom, a herpeszt követő neuralgia, a szimpatikus reflex disztrófia és a kauzalgia tartoznak ide.
  • Non-invazív fájdalomcsillapító eljárások


    Ezek közül a daganatos fájdalom csillapítására leggyakrabban a TENS (transcutan elektromos idegstimuláció) használatos, fôleg a másodlagos myalgia, illetve a neuropathiás fájdalom enyhítésére.
  • Neurotranszmitterek


    Az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, a szinapszison "átúszva" üzenetet szállítsanak. Ilyen például az acetilkolin, dopamin, noradrenalin, szerotonin. Legtöbbjük az idegrendszerben termelődik, csak ott található meg és ott fejti ki hatását, de vannak, amelyek a vérben szétterjedve is fejtenek ki hatást (például adrenalin). Néhányuk a testben hormon, az agyban neurohormon szerepet tölt be.
  • Nociceptív fájdalom


    A nociceptív fájdalmat a test szöveteinek sérülése okozza. A sérülés lehet vágott seb, véraláfutás, csonttörés, nyomás okozta roncsolódás, égés, illetve bármi, ami szövetkárosodással jár. Ez a fájdalom jellegzetesen sajgó éles, esetenként lüktető. A fájdalmak többsége ebbe a kategóriába tartozik. A szövetkárosodást érzékelő receptorok (nociceptorok) zömében a bőrben és a belső szervekben helyezkednek el.
  • Nsaid


    A nem-szteroid antireumatikum/gyulladásgátló szer angol rövidítése.
  • Nyaki fájdalom


    A tarkó vagy a nyak környékére korlátozott fájdalom, melynek számos oka lehet, ilyen például - a többi között - a csigolyameszesedés, a porckorongsérv és a reuma.
O
Vissza a tetejére
  • Opiátok


    Az opioid (kábító) fájdalomcsillapítók a legerősebb analgetikumok. A fájdalom ellenes terápia alapkövét képezik súlyos, akut fájdalom és rák vagy egyéb súlyos betegség okozta krónikus fájdalom esetén. Különösen azért részesítik előnyben ezt a gyógyszercsoportot, mert igen hatékonyan csökkenti a fájdalmat. Alkalmazásuk a nem rákos eredetű krónikus fájdalom kezelésére, bár az utóbbi időben egyre inkább elfogadottá válik, még mindig nem mondható bevett gyakorlatnak. Opioidokat nem lehet mindenkinek adni. Mindegyik opioid vegyület a mákból nyerhető természetes anyaggal, a morfinnal mutat szerkezeti hasonlóságot, bár néhányat más növényekből vonnak ki, többet laboratóriumokban állítanak elő.
P
Vissza a tetejére
  • Paracetamol


    Láz- és fájdalomcsillapító szer, melynek gyulladásgátló hatása nem jelentős.
  • Plakk


    A vérből az artériák belső falára lerakódó mész és zsírnemű anyagok, amelyek az érfal megkeményedéséhez és az erek beszűküléséhez vezetnek.
  • Plazmakoncentráció


    Egy anyag (pl. hatóanyag) koncentrációja a vérplazmában.
  • Progresszív izomrelaxáció


    A progresszív izomrelaxáció a főbb izomcsoportok ellazításán alapuló lazító technika. A fájdalomcsillapítás legkülönbözőbb területein végeztek vizsgálatokat a progresszív izom-relaxáció alkalmazásával. A legkecsegtetőbb adatokat azok a kutatások hozták, amelyek az izomrelaxációnak a fejfájásra gyakorolt hatását vizsgálták. Több kutató szerint a progresszív izomrelaxáció az egyik leghatékonyabb módszer a krónikus, feszültség okozta (vagy tenziós) fejfájás kezelésére.
  • Prosztaglandinok


    Egy zsírsavból, az arachidonsavból keletkező, hormonszerű hatású vegyületek, amelyek az egész szervezetben előfordulnak. Többek között túlérzékenységi (allergiás) reakcióknál, gyulladásoknál válnak szabaddá, és szerepet játszanak (mint hírvivő anyagok) a fájdalmak és a láz kialakulásában. A nem-szteroid gyulladásgátlók hatása, többek között, a prosztaglandin-szintézis gátlásán alapul.
  • Pszichoszomatikus


    A „pszichoszomatikus” fogalom a latin psyche (lélek) és a soma (test) szavak összetételéből keletkezett, és a testi panasz lelki eredetére utal. A folyamat azonban kétoldalú: a testi kínok előbb-utóbb a lélek épségét is veszélyeztethetik. A vegetatív idegrendszer hidat képez a lélek és a test között. Ezért van, hogy félelemmel vagy stresszel telt szituációban gyorsabban ver a szívünk. Ha ez gyakran és tartósan fordul elő, pszichoszomatikus zavarok lépnek fel. A tartós fájdalmat stressz-szituációként éljük meg, ez újabb fájdalmat generál: az ördögi kör ezzel bezárult.
  • Pszichogén fájdalom


    A pszichogén fájdalmat teljesen vagy döntő részben pszichológiai rendellenességek váltják ki. Pszichogénnek azt a tartósan fennálló fájdalmat nevezik, amely pszichológiai rendellenességek következtében jön létre, és a fájdalmat magyarázó egyéb eltérés nem mutatható ki. A tisztán pszichés alapon kialakuló fájdalom ritka. Jóval gyakoribb, hogy a fájdalomnak megvan a testi oka, de az orvosi vizsgálat arra utal, hogy a megélt fájdalom és a munkaképesség-csökkenés mértéke aránytalanul nagy a hasonló kórképben szenvedőkéhez képest. Időnként ezt a fájdalomtípust krónikus fájdalom szindrómának nevezik. Pszichés tényezők gyakran rontják a munkaképességet, és a panaszok eltúlzásához is hozzájárulhatnak.
  • Pufferolás, pufferolni


    Tompítás, tompítani. Szabályozó mechanizmus a szervezetben, amely megakadályozza, hogy a testnedvek pH-értéke megváltozzék. Pufferrendszerek fogják fel a savak és lúgok (bázisok) hatását a pH-értékre.
S
Vissza a tetejére
  • Stressz


    A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.A stresszoldásnak kiemelt jelentősége van a fájdalom-managementben.
SZ
Vissza a tetejére
  • Szimpatikus idegrendszer


    Vegetatív idegrendszer, a környéki idegrendszer része, működése akaratunktól alapvetően független. Része a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer, melyek a belső szerveket – a szívet, a tápcsatornát, a légző-, a szaporító- és a kiválasztó szerveket ill. a véredényeket - idegezik be, de hatásuk egymással ellentétes. A tevékenységre serkent. Képes gyorsítani a szívműködést és az anyagcserét. Viszont gátolja a gyomor- és bélösszehúzódást és az erek összehúzódása révén, lassítja a vérkeringést.
T
Vissza a tetejére
  • Tenziós fejfájás


    Kiváltó oka nem ismert. Ez a leggyakoribb fejfájás-forma, előfordulása egyes statisztikák szerint 70-80%, nőkben gyakoribb, de férfiakat is szép számban érint. A migrénnek ellentétben ez nem rohamok formájában jelentkezik, gyakoribb a mindennapos, de legalábbis heti többszöri előfordulás. A fájdalom kevésbé erős, mint migrénben, inkább tompa vagy feszítő jellegű, gyakran olyan, mint egy abroncs vagy satu, ami az ember fejét szorítja. A betegeknek általában nem a fájdalom erőssége okoz igazán gondot, hanem az, hogy nehezen vagy egyáltalán nem múlik el. Hányinger, hányás, fény vagy hangok iránti túlérzékenység tenziós fejfájásban nem jellemző, de a két utóbbi enyhe formában előfordulhat. Leggyakrabban az összpontosítást, a munkához szükséges tartós odafigyelést akadályozza a fejfájás. Ezt sokan a szellemi leépülés, kezdődő Alzheimer betegség jelenként értékelik, de különösen fiatalabb életkorban ez szinte soha nem igazolódik.
  • Tomográfia (tomographia)


    Röntgenfelvétel a test valamelyik síkjáról. Rétegfelvétel, amin a kóros elváltozások homályain belül az összegeződés miatt eltakart részletek is megjelentek.
V
Vissza a tetejére
  • Vállfájdalom


    A vállra korlátozódó, spontán vagy valamilyen külső hatás következtében kialakuló fájdalom, mely akadályozhatja a vállízület mozgását. A fájdalom hátterében legtöbbször az izmok és/vagy az ízületi szalagok sérülése, reuma vagy az ízület kopása, sérülése áll.
  • Vegetatív idegrendszer (szimpatikus idegrendszer)


    A környéki idegrendszer része, működése akaratunktól nagymértékben független. A zsigereket, a mirigyeket, az ereket, a légzést, a szívverést az emésztést, és a szemet idegezi be. A központi idegrendszerrel az agygerincvelői idegeken keresztül függ össze, és a központi idegrendszerben vegetatív központok szabályozzák működését. Feladata a test legfontosabb szerveinek és rendszereinek az irányításában való részvétel. A szabályozás a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszeren keresztül történik. Azok kiegyenlített viszonya rendkívül fontos.
  • Viszcerális fájdalmak


    Amikor a belső szerveket rosszindulatú daganat roncsolja, ún. viszcerális fájdalomról beszélünk. A belső szervek mélyebben fekvő szövetei nem rendelkeznek fájdalomérzékelő receptorokkal, ezért nem érzékelhető a tüdő- vagy bélrákos elfajulás. A szerveket borító szövetréteg vagy burok felületén találhatunk fájdalomreceptorokat, ezek reagálnak a húzódásra vagy feszülésre.
Kapcsolódó kifejezések: fájdalomcsillapítás 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!