Fibromyalgia: a gyakori és kínzó kór - hogyan kezelhető?
Kategória: Fájdalom Készült: 2010. január 01. péntek, 11:15 Írta: Drinfo.hu
A fibromyalgia krónikus, a mindennapi életvitelt jelentősen megnehezítő betegség, amely testszerte jelentkező fájdalommal, izommerevséggel és izomgyengeséggel valamint az inak és ízületek működési zavarával jár. Leggyakrabban a 35–55 éves nők körében figyelhető meg.
A fibromyalgia egyike a leggyakoribb izomproblémáknak, oka mégis ismeretlen
Nem áll a hátterében gyulladás vagy ízületi károsodás, mint az arthritis esetében. Szintén nem fedezhető fel belső szervek károsodása, mint a lupusnál.
Fibromyalgiára gyanakodhatunk az alábbiak alapján:
- Krónikus izomfájdalom, izommerevség és -feszülés, végtaggyengeség, lábgyörcs
- Mérsékelt, vagy erősebb fáradtságérzés, enerváltság
- Alvási zavarok, álmatlanság (insomnia), fáradtan ébredés
- Hosszabb idejű állóhelyzet vagy más testhelyzet esetén jelentkező merevség
- Memória és koncentrációszavarok, egyszerűbb, gondolkodást igénylő feladatoknál előforduló nehézség
- Hasi fájdalom, felfúvódás, hányinger, székrekedés – hasmenés felváltva (IBS)
- Tenziós vagy migrénes fejfájás
- Fájdalom az állkapocsban és az arcban
- Érzékenység szagokra, zajra, erős fényre, gyógyszerekre, bizonyos ételekre és hidegre
- Depresszió, szorongás
- Zsibbadás- vagy csiklandozás érzés az arcon, karokon, kezeken, lábakon és lábfejeken
- Fokozott és gyakori vizelési inger (irritábilis hólyag)
- Csökkent izomterhelhetőség, fájdalom a testmozgást követően
- Dagadásérzés a kezekben és a lábakban (valójában szövetduzzanat nélkül)
- Fájdalmas menstruáció
- Szédülés
A fibromyalgia tünetei erősödhetnek a nap bizonyos szakaiban: reggel, késő délután, és esténként. A legkedvezőbb időszak rendszerint délelőtt 11 és délután 3 óra között figyelhető meg. A tünetek rosszabbodhatnak fáradtságra, feszültségre, inaktivitásra, időjárási változásokra, hidegre, szélre, valamint hormonális változások, stressz, depresszió és érzelmi hullámzások esetén.
A cikk a reklám után folytatódik
Kezelése
Általában a nem gyógyszeres kezelési módok a leghatékonyabbak. Enyhébb esetekben javulást hozhat az is, ha sikerül csökkenteni a stresszt. Általában hasznos a fokozatosan növelt nyújtó és kondicionáló torna, az alvás rendezése, a fájdalmas helyek hőkezelése, enyhe masszírozása és melegen tartása.
Az aszpirin vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek általában nem sokat segítenek. Ritkán eredményes lehet, ha fájdalomcsillapítót (például lidokaint önmagában vagy kortikoszteroiddal – pl. hidrokortizonnal – együtt) injekcióznak közvetlenül az érzékeny területbe vagy a kisugárzó fájdalom kiindulási pontjába, de ez rendszeresen nem alkalmazható. Az orvos kis adagban depresszió elleni gyógyszert (triciklikus antidepresszánst) írhat elő 1-2 órával lefekvés előtt bevéve, mely inkább az alvást hivatott elősegíteni, mint a depressziót megszüntetni.
Az arc- és állkapocsfájdalommal, fogcsikorgatással járó tünetcsoport kezelésére műanyag szájvédő használata ajánlott, mivel távoltartja egymástól a fogakat, ezzel megelőzi azok összeszorítását és csikorgatását. Az eszköz beszerzéséig valamilyen triciklikus antidepresszáns – lefekvéskor bevéve – enyhítheti a tüneteket. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők vagy az paracetamol is hatásos lehet. Mivel ez rendszerint tartós állapot, nem tanácsos az ópiátok alkalmazása, csak igen rövid időre.
A betegeket meg kell tanítani, hogy ne szorítsák össze állkapcsukat és ne csikorgassák a fogaikat. A nehezen megrágható ételeket és a rágógumit kerülni kell. Relaxációt elősegítő fizikoterápia, biofeedback és pszichológiai tanácsadás néhány esetben segíthet. Legtöbbször, még kezeletlenül is, a súlyos tünetek 2-3 éven belül megszűnnek.
