Kategória: Cukorbetegség Készült: 2011. december 30. péntek, 12:56 Írta: drinfo.hu
A diabétesz mellitusz olyan kórkép, amelyben a vér glukózszintje (vércukor) kórosan magas, mert a szervezet nem termel elég inzulint.
Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődik, és feladata a vércukor szintjének szabályozása. Evést, ivást követően az elfogyasztott táplálék kisebb vegyületekre bomlik, köztük cukorra is, mely a szervezet működése szempontjából elengedhetetlen. A cukor felszívódik a véráramba, és serkenti a hasnyálmirigy inzulin termelését. Az inzulin teszi lehetővé, hogy a cukor a véráramból a sejtekbe kerüljön. Miután bekerült a sejtbe, a cukor energiává alakul, melyet a sejt vagy azonnal, vagy tárolva, a későbbiekben felhasználhat.
Normális körülmények között a vércukor szintje a nap folyamán változik. Étkezést követően megemelkedik, majd az étkezés után két órán belül visszatér a normális szintre. Ahogy a vércukor szintje eléri a normális értéket, az inzulin termelése lecsökken. A vércukor szintje általában szűk határok között ingadozik, kb. 3,9–6,1 mmol/l között. Nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztását követően magasabb értékek is előfordulhatnak. Hatvanöt éves életkor felett a vérszint kissé magasabb szokott lenni, főleg étkezés után.
Amennyiben a szervezet nem termel elegendő inzulint, a cukor nem jut a sejtekbe kellő mennyiségben, és a kialakuló tünetekért és szövődményekért mind a vér magas cukorszintje, mind a sejtek elégtelen cukortartalma felelőssé tehető.
A betegséget gyakran teljes nevén, diabétesz mellituszként és nem csak diabéteszként említik, hogy ezzel is elkülönítsék egy másik, aránylag ritka betegségtől, a diabétesz inszipidusztól, mely nem függ össze a vércukorszinttel.
A cikk a reklám után folytatódik
Azt, hogy a vércukor szintje megemelkedik. Normálisan ez a szint étkezések előtt 4,5–5,5 mmol/l között mozog és étkezések után sem emelkedik 7 mmol/l fölé. Cukorbetegségben viszont étkezések előtt általában meghaladja a 6 mmol/l-t, étkezések után pedig a 8–10 mmol/l-es szintet is. A cukorbetegség orvosi neve diabetes mellitus vagy hétköznapi helyesírással diabétesz.
A hasnyálmirigyben termelődő inzulin hiánya.
A hiány lehet teljes, ilyenkor beszélünk 1-es típusú cukorbetegségről, amelyet éppen ezért kizárólag inzulininjekciókkal lehet kezelni. Ma Magyarországon kb. 50.000 ilyen, 1-es típusú cukorbeteg él.
A hiány lehet részleges, amikor is a csökkent inzulinelválasztás, illetve a szervezet sejtjeinek inzulin iránti csökkent érzékenysége sok esetben hosszú éveken át vércukorcsökkentő tabletták szedésével korrigálható.
Utóbbi esetben 2-es típusú cukorbetegségről beszélünk. Ma Magyarországon 600.000-re tehető a 2-es típusú cukorbetegek száma.
Az 1-es típusú cukorbetegség néhány hét, néhány hónap alatt fejlődik ki látványos tünetek kíséretében. Minél fiatalabb valaki, annál rövidebb idő után lép fel a diabétesz. A 2-es típusú diabétesz többnyire 1–10 év alatt lassan és általában tünetmentesen fejlődik ki, ezért sok éven át felismeretlen maradhat. Előstádiuma, főként a csökkent glukóztolerancia akár 10–15 évig is fennállhat.
Kezdetben komoly tüneteket csupán az 1-es típusú cukorbetegség okoz. Ezek: szomjúságérzés, fokozott folyadékfelvétel, megnőtt mennyiségű vizelet, gyors fogyás, aceton szagú lehelet. Mindez a 2-es típusú cukorbetegségre nem jellemző, ezért azt idejekorán a tünetek nyomán nem lehet diagnosztizálni.
Mindenekelőtt azokat, akiknek családjában, szüleik, testvéreik között cukorbeteg van, akik súlyfelesleggel terheltek, akiknél valamilyen vérzsír-rendellenességet (alacsony HDL-koleszterin-, magas LDL-koleszterin-, magas trigliceridszintek) fedeztek fel, illetve akiknek magas a vérnyomásuk. Számos esetben ugyanis a kövérség, a vérzsíreltérések és a magas vérnyomás előre jelzi a cukorbetegséget. Más esetben pedig mindezek később társulhatnak a 2-es típusú cukorbajhoz. Ma már bizton állíthatjuk: a 2-es típusú diabétesz az esetek legalább 90%-ában egyúttal az ún. metabolikus szindróma része.