A

• Agar táptalaj

  
  Egy elterjedt szilárd, a mikrobiológiai laboratóriumokban használatos, a különböző típusú baktériumok tenyésztésére (növekedés) alkalmazott szubsztancia.

• Antibiotikum (antimikrobiális szer)

  
  A mikroorganizmusokat elpusztító vagy fejlődésüket gátló szer.

• Antitestek

  
  Vérben, vagy szövetben képződő anyagok (immunoglobulinok), amelyek kizárólag azokkal a a specifikus antigénekkel lépnek kölcsönhatásba, melyek szintézisüket indukálták (például: bakteriális fehérje) és elősegíti semlegesítésüket.

• Atípusos (patogén)

  
  Szokatlan mikroorganizmus, például egy baktérium, ami életben marad a gazdaszervezet sejtjén belül.

B

• Béta-laktám

  
  Kémiai struktúrájában négytagú béta-laktám gyűrűt tartalmazó vegyület (antibiotikum).

• Béta-laktamáz

  
  Anémely baktérium által termelt enzim, ami képes megsemmisíteni a béta-lactam antibiotikumokat, amilyen például a penicillin és a kefalosporin, a baktériumot ellenállóvá téve ezekkel a gyógyszerekkel szemben.

• Bináris osztódás

  
  Egy sejt két (típusosan hasonló, vagy ugyanolyan) sejtté osztódása. Baktériumoknál ez a leggyakoribb sejtosztódási forma. Amennyiben a leánysejt nem hasonló (méretében) a szülő sejthez, ezt a folyamatot aszimmetrikus bináris osztódásnak nevezik..

• Biohasznosulás

  
  A gyógyszer bizonyos módon történő alkalmazását követően a véráramba jutó gyógyszermennyiség.

• Bronchiectasia

  
  A levegő passage krónikus dilatatiojával jellemzett betegség.

• B-sejt

  
  Antitesteket termelő sejt, az un. humorális immunitásért felelős.

• B-sejtek

  
  A lymphocyták egyik fajtája, amely antitesteket termel.

C

• Cardiogén shock

  
  A szív pumpafunkciójának primér elégtelensége következtében kialakuló shock.

• Cerebrospinalis folyadék

  
  Az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék.

• Coagulase negatív staphylococcusok

  
  Olyan staphylococcusok, amelyek nem termelnek coagulase-t és csak egyszer-egyszer patogének.

• Coagulase pozitív staphylococcusok

  
  Típusos esetben erősen patogén hatású staphylococcusok, amelyek egy enzimet, úgynevezett coagulase-t termelnek, ami a gazdaszervezet vérében alvadékképződéshez vezet..

• COPD

  
  Krónikus obstruktív tüdőbetegség.

• Cytokin

  
  Specifikus antigénekkel történt kontaktus hatására az immunrendszer sejtjei által felszabadított és immunválaszt közvetítő, nem-antitest tulajdonságú fehérjékre használt elnevezés.

D

• DNS

  
  Az élőszervezetek genetikus anyaga; a dezoxiribonukleinsav rövidítése.

E

• Empirikus(an)

  
  A kezeléssel kapcsolatosan: az igazolt részletek hiányában tapasztalaton, vagy megfigyelésen alapuló kezelés, például a kórokozó baktérium, vagy más mikroorganizmus pontos beazonosítását megelőzően vagy hiányában.

• Endogén

  
  A szervezetben képződő. Az endogén baktériumok az emberi szervezetben (és annak felszínén) természetes módon megtalálható baktériumok.

• Enzim

  
  Aminosavakból álló speciális fehérje, amely a sejten belüli kémiai reakciókat felgyorsítja, vagy lelassítja és gyakran részt vesz összetett molekulák lebontásában.

• Epidermis

  
  A bőr külső rétege.

F

• Fakultatív patogének

  
  Olyan organizmusok amelyeket normál körülmények között elnyomnak a „jó” baktériumok, de ennek az egyensúlynak a felborulásakor betegséget okozva szaporodnak.

• Fascia

  
  Az izmot takaró szövet tokja.

• Fehérje

  
  Bizonyos – a DNS-ben tárolt információ által determinált – sorrendben egymáshoz kötődő aminosavakból épül fel.

• Flóra

  
  Baktériumok és gombák, amelyek jelen vannak és patológiás körülmények között felszaporodhatnak a szervezetben.

G

• Germináció

  
  Az a folyamat, amely révén a spóra aktív baktériumsejtté válik, rendszerint amikor a (baktérium szempontjából) kedvező körülmények helyreállnak.

• Gram-festés

  
  Differenciális festési eljárás, amely segítségével a baktériumokat két csoportra lehet osztani: Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok, mégpedig annak alapján, hogy a baktériumok mennyire képesek visszatartani a vörös festéket (kristály ibolya), amikor szerves oldóanyaggal (pl. etanollal) színtelenítik ki őket.

I

• Immun-komprimált beteg

  
  Olyan személy, akinek az immunrendszere károsodott, vagy gátolt betegség (például daganat miatt), vagy bizonyos gyógyszerek (például szteroidok) szedése következtében.

• Immun-szupprimált beteg

  
  Olyan beteg, akinek a fertőzésekkel szembeni ellenállása csökkent, mivel immunrendszere szupresszió alatt áll.

• Immunszupressziós gyógyszer

  
  Az immunválasz csökkentésére adagolt gyógyszerek, például szervtranszplantáció után, ami csökkenti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét.

• Interferon

  
  A fertőzött sejtekből felszabaduló fehérje olyan típusa, amely antiviralis tulajdonságokkal rendelkezik és aktivitást mutathat egyéb pathogénekkel szemben is.

• Iv. - intravénás

  
  Közvetlenül a vénába beadott gyógyszerkészítmény.

K

• Katéter

  
  Hajlékony cső, amelyet egy testüregbe vezetnek be folyadék elvezetésére, vagy bejuttatására.

• Komplement

  
  Legalább 20 olyan vérfehérje csoportja, mely fontos szerepet játszik számos immunfolyamat alapját képező antitest-antigén reakcióban.

• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)

  
  Magában foglalja a dohányzással kapcsolatos tüdőbetegségeket, amilyen a krónikus bronchitis és az emphysema és néhány esetben a krónikus asthmát.

L

• Lymphocyta(k)

  
  A fehérvérsejt egy fajtája, amely fontos szerepet játszik az antitestek képzésében. A T-sejtek és a B-sejtek a lymphocyta típusai.

M

• Metabolizmus

  
  Az a természetes folyamat, amelynek során az élő szervezet –ideértve az embert is- a bevitt táplálékot energiává alakítja át és megszabadul a keletkezett bomlástermékektől. A folyamat nélkülözhetetlen az élet fenntartása céljából.

• MIC – minimális gátló koncentráció

  
  Az a legkisebb antibiotikum mennyiség, amely képes a baktériumok meghatározott csoportjának fejlődését meggátolni.

• Mutáció

  
  Egy organizmus DNS-ében bekövetkező spontán, vagy indukált változás, amely továbbvihető a következő generációkra.

N, NY

• Nasopharynx

  
  A torok felső, az orrüreg mögött elhelyezkedő része.

• Nekrotizáló

  
  Szöveti elhalást okozó.

• Neutropenia

  
  A fehérvérsejtek bizonyos típusának megfogyatkozása a keringésben.

• Nyák (mucus)

  
  A szervezet számos üreges szervét (például légző szervrendszer, húgyutak) bélelő nyálkahártyából származó nyálkás secretum elnevezése.

O

• Obligát

  
  Olyan organizmusok, amelyek minden esetben betegséget okoznak ha jelen vannak a gazdaszervezetben.

• Opportunista

  
  Azok a mikroorganizmusok, amelyek rendes körülmények között nem károsítják a szervezetet, azonban bizonyos feltételek fennállása esetén betegséget okoznak (pl. immunszuppresszív kezelést követően, vagy amikor ezek az organizmusok bejutnak a szervezetnek egy amúgy steril részébe, mint például a húgyhólyagba).

• Opsoninok

  
  A vérben jelenlévő anyagok, melyek a baktériumok fehérvérsejtek által történő elpusztításukat segítik elő.

P

• Patogén

  
  Betegséget képes okozni.

• Ph

  
  Az anyag savasságának, vagy lúgosságának mérésére szolgáló skála. A hidrogén ionok oldatban lévő koncentrációjának meghatározása a meghatározás alapja. A skála 0-14-ig terjed, amelyen a 0 a legsavasabb és a 14 a leglúgosabb érték. Az oldat mindkét végértéknél maró hatású. A citromlé pH-ja 2, vagyis erősen savas, míg az ammónia 11,6-os pH-ja erősen lúgos. A pH 7 semleges érték. A tiszta víz pH-ja 7-es.

• Phagocytosis

  
  Az a folyamat amely során a patogének elnyelődnek és elpusztulnak a gazdaszervezet immunrendszerének bizonyos sejtjei által.

• Profilaxis

  
  Az egészség megőrzése és a betegségek terjedésének megelőzése céljából hozott intézkedésekkel kapcsolatos.

• Prosztata

  
  Járulékos nemi mirigy a férfiakban. Körülveszi az urethrát ott, ahol az elhagyja a húgyhólyagot; az urethrába nyílik. Ejakuláció folyamán egy lúgos folyadékot választ el.

• Purulens

  
  Gennytartalmú.

R

• Reinfekció

  
  Ugyanazzal, vagy egy másik pathogénnel történt szekunder infekció.

• Relapsus

  
  Annak a betegségnek a visszatérése, amelyből a beteg látszólag felépült, vagy annak a betegségnek a rosszabbodása amelyből a beteg éppen gyógyulóban van. Infekció tekintetében a relapsus azt jelenti, hogy ugyanaz a kórokozó, amely a betegségért eredetileg felelős, ismét fertőzést okoz.

S

• Sejtosztódás

  
  Az a folyamat amelynek révén a sejtek sokszorozódnak, szekvenciálisan ketté, majd néggyé, nyolccá, stb. oszolva, minden élő organizmusnál megszokott módon.

• Spóraképződés

  
  Az a folyamat, amely révén a baktériumsejt nyugvó spórává alakul: így szunnyadó állapotban maradhat kedvezőtlen körülmények fennállása során.

• Subcutan

  
  A bőr alatti laza sejtes szövethez tartozó, arra vonatkozó.

SZ

• Szaprofita

  
  Olyan mikroorganizmusok, amelyek a testen, vagy a szervezetben élnek anélkül, hogy bármilyen módon károsítanák az egyént.

• Szeptikus shock

  
  Nagyon súlyos infekcióval járó shock, amely infekciót leggyakrabban Gram-negatív baktériumok okoznak.

• Szöveti törmelék eltávolítása

  
  Idegen anyagok és károsodott, tönkrement szövet sebészeti úton történő eltávolítása egy sebből.

T

• Topicalis

  
  Lokális; gyógyszerre, vagy egyéb kezelésre vonatkozóan, annak helyi alkalmazása.

• T-sejt

  
  A lymphocyta egyik fajtája, amely képes antigéneket, amilyen például a baktérium, közvetlenül megtámadni és megsemmisíteni, az un. szöveti immunitásért felelős.

V

• Vakcina, védőoltás

  
  A fertőzés megelőzését a szervezetet a beadott antigénnel szembeni ellenanyaglépződésre készteti.

• Vírus

  
  Extrém módon kicsi mikroorganizmus (sokkal kisebb mint a baktérium) egyszerű szerkezettel. A vírus élő gazdaszervezet sejttől függetlenül képtelen a túlélésre és a reprodukcióra.