Úgy tűnik, a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) a nagy mennyiségű antibiotikumot alkalmazó kórházi környezetben túlélése érdekében ügyesen alkalmazkodott.

Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok gyakoribban a természetben, mint eddig gondolták: kanadai kutatók négymillió éve elszigetelten élő baktériumok közt is találtak ilyeneket.

Bár a róluk készült kép olyan, mint egy sci-fiben ábrázolt holdraszállás, valójában azonban bakteriofágokról van szó, amelyek éppen a baktériumokat támadják – ez a jelenet rendszeresen lezajlik mindannyiunk szervezetében, hathatós segítséget nyújtva az immunrendszerünknek.

A vérbe kerülve életveszélyes, akár halállal végződő fertőzést okozhat az a baktérium, amely a szájüregben is megtalálható – idézte svájci kutatók megállapítását a ScienceCodex elnevezésű ismeretterjesztő portál.

A húgyúti fertőzések zömét a csirkékben lévő E. coli baktérium okozhatja, nem az érintett személy saját baktériumai – állapították meg kanadai kutatók.

Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával. A valóságban pedig az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok” világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget.

A tudósok kiderítették, miként nyújtanak védelmet a könnycseppben rejlő proteinek, hosszas kutatások során ugyanis kiderült, hogy ezek a lizozim nevű enzimek olyan fogsorszerű szerkezettel rendelkeznek, melyek segítségével úgy rágják át magukat a bakteriális sejtfalakon, mintha egy cső kukoricát falnának fel.