Alvászavar - Gyakori kérdések
Kategória: Alvászavar Készült: 2008. április 23. szerda, 10:02 Írta: Drinfo.hu
Az alváselégtelenségnek – inszomnia – diagnosztikus kritériumai vannak: ha valaki egy héten legalább háromszor nem tud elaludni, nem tudja átaludni az éjszakát, vagy túl korán felébred, és ez egy hónapon keresztül jellemzi, úgy, hogy másnap fáradtnak, álmosnak, rosszkedvűnek, ingerlékenynek érzi magát, akkor alváselégtelenségről beszélünk.
Pár napos alvászavar hátterében számtalan pszichés és testi panasz húzódhat meg – ezt úgynevezett tranziens, átmeneti alvászavarnak nevezzük. A pszichés tényezők közül leggyakrabban a stressz, túlterheltség, a testi problémák közül beteg például fertőző betegségek lappangási szakaszára lehet jellemző az alvászavar.
A napi alvásmennyiség általában 8 óra körül van, azonban vannak akiknek ennél lényegesen kevesebbre – például csupán 4-5 órányi alvásra - van szükségük, és vannak, akik napi 9-9.5, esetleg 10 órányi alvást igényelnek. Fontos, hogy pihentető legyen alvás, és legyen jó a másnapi közérzet.
Igen. Az éjszakai kialvatlanságnak másnapi tünetei vannak: a fáradékonyság, álmosság alapvető szokott lenni, de hangulati ingadozás, letörtségre való hajlam, türelmetlenség, ingerlékenység és koncentrációs nehézségek, rosszabb szellemi teljesítőképesség jelei is jelentkezhetnek. A baleseti hajlam is fokozott a kialvatlanság nyomán.
Ha alvászavar áll fenn, alapvető annak tisztázása, mi is okozza? Miután a kiváltó ok feltárásra került, ekkor lehet eldönteni, van-e szükség altató szedésére? Altatószert szedni önkényesen nem szabad. Ugyanakkor, ha szükség van rá, korszerű, hatásos készítmények érhetőek el -, de az altatók alkalmazása csak orvosi felügyelet mellett ajánlott!
Az altatószerek nem egyformák: összetételük különböző, így hatásuk időtartama, a szedésükkor tapasztalható hatások, és esetleges mellékhatások is eltérőek. Más készítmény javasolható abban az esetben, ha valaki nem tud elaludni,és más annak, aki el tud ugyan aludni, de az éjszaka folyamán többször felébred, szaggatott az alvása, vagy a hajnali óráktól már ébren van.
Semmiképpen nem ajánlatos altatót szedni önkényesen! Egyrészről az alvászavarok hátterében számtalan tényező meghúzódhat, kezdve a belgyógyászati betegségektől a pszichés problémákig, vagy akár egyéb betegségre szedett gyógyszerek mellékhatásáig, így az az első lépés, hogy szakorvos döntse el, mi okozza az alvászavart. Miután feltárásra került, hogy mi az alvászavar oka, milyen típusú ez az alvászavar, úgy lehetséges rá a megfelelő altató szedése, de mindig orvosi felügyelettel, a lehető legrövidebb ideig.
Ez egyáltalán nem azt jelenti. Az alvászavaroknak megvan az okuk, ez az ok kezelendő elsődlegesen -, altatószer szedésére csupán átmenetileg, kiegészítésként szokott szükség lenni. Ezért fontos részben az alvászavar kiváltó okának tisztázása, részben pedig az, hogy a terápia szakember irányításával folyjon.
A gyógyszerek – így az altatók is – forgalomba kerülésük előtt számtalan klinikai vizsgálaton esnek át, hogy biztonságosan alkalmazhatóak legyenek. Kémiailag igen tiszta vegyületek, pontosan ismert összetételük, pontosan meghatározott adagot tartalmaz egy-egy tabletta belőlük. Ezzel szemben a gyógynövények számtalan – olykor több ezer – alkotórészt tartalmazhatnak, ezek kölcsönhatásban is lehetnek egymással, melyekről azonban még keveset tudunk. Sőt, vannak olyan gyógynövénytartalmú készítmények, melyek alkalmazási előirata megtiltja, vagy csupán igen nagy körültekintéssel ajánlja egyéb gyógynövényekkel, vagy gyógyszerekkel való együttadásukat.
Igen, más típusú altatót szoktunk javasolni el- és átalvási zavarok esetén. Fontos, hogy elsőként derüljön ki, mi okozza akár az elalvási zavar, akár az átalvási zavart. Ha feltárható kezelendő alapbetegség, elsőként ezt szükséges gyógykezelni, ezzel párhuzamosan pedig alkalmazandó az a készítmény, amely akár az elalvási zavarra (ún. rövid hatástartamú altatók), akár az átalvási zavarra (közepes hatástartamú altatók) a jó választás.
A korszerű, rövid hatástartamú altatók – ezeket szakmailag z-szereknek hívjuk,mert kémiai nevük z betűvel kezdődik - jellemzője a szervezetből való gyors kiürülés. Így tehát éjszakai alvást kitűnően javítják, nappali hatásukkal viszont általában nem kell számolni. A z szerek azok számára is ideális altatók, akik másnap akár vezetnek, akár komoly szellemi teljesítményt, komoly intellektuális munkát kell nyújtaniuk.
Altató alkalmazása szigorúan orvosi felügyelethez kötött -, melyet ha szükséges, testi és lelki vizsgálat előz meg. Általános szabály, hogy altatót minél rövidebb ideig szedjen a beteg : ez általában 2 vagy 4 hét szokott lenni. Amennyiben indokolt, úgy 8 hétig – orvosi felügyelet mellett – szedhető altatószer. Bár egyre korszerűbb készitmények vannak forgalomban, ezen új típusú altatók szedése sem ajánlott a fenti időtartamnál hosszabb ideig.
Az elalvási zavarok egy részében kezdődő magasvérnyomás tehető felelőssé az elalvási nehézségért. Vérnyomásellenőrzés javasolt, különös tekintettel az elalvást megelőző időszakra. Fontos, hogy az érték 140/80 Hgmm alatt legyen, sőt, cukorbetegség esetén még jobb, ha ez az érték 130/80 Hgmm-nél nem magasabb!
Igen. A pajzsmirigyproblémák számtalan pszichés panaszt okozhatnak – gyakran szorongásos tüneteket és depressziót –, és gyakori alvászavart okozó hatásuk is. Fontos, hogy a pajzsmirigyhormonok a kezelés nyomán a normál tartományba kerüljenek, mellyel párhuzamosan az aktuális pszichés probléma ( alvászavar, szorongás, depresszív hangulat) is megfelelően gyógykezelve legyen.
Úgy tűnik, Ön túlhajtja magát, többet vállal, vagy kénytelen vállalni, mint amilyen terheléssel szervezete meg tud birkózni, ez okozza alvászavarát. A „pörgő gondolatok” is a stressz jelei Önnél. Elsőként gondolja át, milyen változtatásokat tud eszközölni életvitelében – tudja-e a napi munka mennyiségét csökkenteni, szükséges-e kényelmesebbé tenni hálószobáját, vagy sportol-e –, amennyiben azonban a változtatások után is megmarad az alvászavar, javasolom, hogy forduljon szakemberhez!
Nagyon fontos, hogy a hálószoba az alvás (és a szexuális élet) célját szolgálja. Tv, elektromos berendezések ne legyenek benne, és ne legyen túlzsúfolt. Jó, ha színei pasztellszínek – világoskék, fiatalabbaknak inkább rózsaszínes –, csendes, hőmérséklete kellemes, inkább picit hűvösebb. Lefekvés előtt mindig szellőztessük át a szobát. Jó, ha a matrac, az ágynemű jó minőségű, és lehetőség szerint természetes alapanyagokból készült. Természetesen fontos, hogy ha jól berendezett hálószoba mellett sem alszik, alszanak jól, konzultáljanak szameberrel.
Természetesen! Egy deciliter energiaitalban 30 mg koffein van, vagyis egy doboznyi 2 dupla kávénak felel meg. Hatásuk koffeintartalmukon kívül azért „erősebb” a kávénál, mert egyéb adalékanyagok is vannak bennük. Mivel az alapanyagcserét is felpörgetik, így rendszeres fogyasztásuk nem csupán alvászavart, de szorongásos tüneteket, betegségeket is kiválthat. Aki például volt pánikbeteg, annak betegségét ismét előhozhatják.
Önnél az alvászavart valószínűleg stressz okozza, így a sörözés a stressz-szintet csökkenti, és javítja az elalvást. Ugyanakkor úgynevezett visszacsapási – rebound – effektusánál fogva, amikor az éjszaka közepén kiürül szervezetéből, ez ébresztő hatású. Alvászavarra nem ez a megoldást javasolt, inkább lazítson kikapcsolódással, sporttal, ha pedig az alvászavar megmarad, forduljon szakemberhez.
Elsőként fontos tisztázni, mi az oka az éjszakai wc-re járásnak? Nemritkán testi betegség – például szívbetegség, magasvérnyomás, vagy idősebb férfiaknál prosztatagondok – húzódhatnak meg hátterében, ezek gyógykezelése alapvető a probléma megszüntetésében. Előfordulhat az is, hogy bizonyos gyógyszerek – elsősorban vízhajtó hatású készítmények – vezetnek éjszakai gondokhoz, így ügyelni kell, hogy ezek bevétele lehetőség szerint ne lefekvés előtt történjék. Az is előfordulhat, ha a vizsgálatok eredménye teljesen negatív, hogy a problémának pszichés háttere van, ekkor szakember tud rajta segíteni.
Bár a napi alvás-szükséglet különböző, a 10–12 órányi alvás kissé soknak tűnik, és különösen, hogy másnapi fáradtság is társul hozzá, arra utalhat, hogy gond van az alvással. Lehetséges, hogy az alvás minősége nem megfelelő (ezt okozhatja például depresszió, pajzsmirigybetegség), de előfordulhat az is, különösen idősebbeknél, akik túlsúllyal,magasvérnyomással küzdenek, hogy az éjszaka folyamán gond van légzésükkel, esetleg horkolnak, vagy légzésük időnként kimarad. Ezt az állapotot szaknyelven hypopnoénak, apnoénak nevezzük. Fontos kivizsgáltatni, mi okozza a hosszú éjszakai alvást és a másnapi fáradtságot!
Ez a típusú alvászavar a krónikus stressz és a depresszió velejárója szokott lenni, sokszor megelőzve ezen utóbbi tüneteinek megjelenését. Ha az alvászavarhoz nappali kedvetlenség, a lendületesség, a célok hiánya, „leeresztettség”, örömtelenség is társul, úgy gyanú lehet depresszió fennállására. Elsőként az életmód átgondolása, lehetőség szerint apróbb változtatások eszközlése ( például sportolás megkezdése) ajánlott, másodsorban pedig tanácsolható, hogy a problémát beszéljék át szakemberrel.
Tüdőbetegségben szenvedőknél az éjszakai felébredések a tüdőbetegséggel függhetnek össze.
A leírtak alapján elsősorban éjszakai pánikrohamok jelentkezéséről lehet szó. Elsőként fontos egy belgyógyászati kivizsgálás –elsősorban vérnyomásellenőrzés, kardiológiai vizsgálat és pajzsmirigyhormonszint ellenőrzés. Ha a vizsgálatok bárminemű eltérést igazolnak, úgy ezek kezelésbe vétele indokolt, ha pedig nem, úgy a pánikbetegség pszichés terápiáját indokolt megkezdeni. Ha netán testi betegség is igazolódik, úgy ezzel párhuzamosan szorongásoldásra, hangulatjavításra, alvásrendezésre is szükség van.
A váltott műszak – ún. shift-work – nagyon megterhelő a szervezetre. Legnyilvánvalóbb, hogy alvászavart okoz, de a szív-érrendszer és a gyomor-bélrendszer működésére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Ha muszáj váltott műszakban dolgozni, akkor a rövid hatású elaltató készítmények (pl. zolpidem) és életmódbeli megoldások (az alváshoz a legnyugodtabb környezet biztosítása, csend, sötétség) lehet a megoldás.
A tartósan fennálló, nehéz élethelyzet krónikus stressz okoz, depresszióhoz vezet – az alvászavaroknak az a típusa, mely az elalvás után pár órával éjszakai felébredéshez, forgolódáshoz és álmatlansághoz vezet, ún. átalvási zavar –, típusos jele a depresszióknak. Elsőként a depressziós tünetek kezelésbe vétele szükséges, mellyel párhuzamosan, a terápia kezdeti szakaszában az alvászavar is kezelendő.
Igen. A változókorban – 50 év körül – megváltozik a női nemi hormonok szintje, határozott csökkenés következik be náluk, mely hangulat- és alvászavarokhoz vezethet. A depresszió és az átalvási zavarok előfordulása ebben az életkorban különösen megnő. Elalvási zavart azonban magas vérnyomásértékek is okozhatnak, így fontos, hogy vérnyomása a normál értékre beálljon. Ha esetleg túlsúly is fennáll, ajánlott a fogyás, testmozgás, rendszeres sportolás beiktatása is.
Igen, ez lehetséges. Bizonyos gyógyszerek, különösen a vérnyomáscsökkentők, és a szívre ható készítmények okozhatnak alvászavart, és hangulati nyomottságot is. Ha bebizonyosodik, hogy valóban egy adott belgyógyászati készítmény mellékhatása az alvászavar, úgy terápiás módosítás, az adott szer cseréje indokolt.
A sajnálatos tragédia 10 évvel ezelőtt Édesapjánál valószínűleg depressziót váltott ki, melynek az alvászavar az egyik vezető tünete. Nem zárható ki, hogy Édesapjánál ezek a depressziós tünetek a mai napig fennállnak, ezért állhat fenn az alvászavar is. Javasolom, hogy Édesapja forduljon szakemberhez (pszichiáter), aki el tudja dönteni, hogy fennáll-e bármilyen, kezelendő pszichés probléma, valamint történjék általános belgyógyászati kivizsgálás is, egy esetlegesen fennálló belgyógyászati betegség kizárása céljából, mely ugyancsak okozhat alvászavart. A megfelelő terápia nyomán az altató szedése valószínűleg mellőzhető lesz.
Bár léteznek úgynevezett krónikusan fennálló alvászavarok, nem valószínű, hogy erről van szó. Elsőként mindenképpen javasolt volna egy teljeskörű belgyógyászati átvizsgálás, és az esetlegesen fennálló betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatásainak áttekintése, mivel lehetséges, hogy erre vezethető vissza az alvászavar. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy már kialakult az Eunoctinhoz egy hozzászokás. A következő lépés az, hogy megítélésre kerüljön, csakugyan feltétlenül szükség van-e altató szedésére? Legszerencsésebb volna, ha mellőzhető lenne, ha azonban mégis szedni szükséges, akkor ennél a régi típusú szernél a korszerűbb, ún. új típusú altató szedését (pl. zolpidem) lehet ajánlani, melynek melléhatás-profilja jóval kedvezőbb.
Ezt az állapotot szülés utáni depressziónak nevezzük. A szülést követően – a hormonális és a családi változások nyomán is – az első két hétben természetesnek mondható egyfajta fáradékonyság, aggodalmaskodás, ez azonban a későbbiekben megszűnik. Ha állandósul, a tünetek intenzitása fokozódik, önértékelési zavarral, kifejezett rossz hangulattal jár, és súlyos alvászavar társul hozzá, úgy feltétlenül orvosi segítséget igényel. Pszichiáterhez kell a panaszokkal fordulni, ő tud segíteni a problémán.
Igen, lehetséges. Az „agyi történéseket” az esetek jelentős részében követi ún. poszt-sztrók depresszió, melyre a fenti tünet-együttes jellemzi. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az agy sérül, károsodnak az idegsejtek, mely a memória-problémákhoz hozzájárul. A panaszok jól kezelhetőek, hangulat- és keringés-javító terápia bevezetése, alvásjavítás a megoldás.
A leírtak alapján úgy tűnik, az alvajárást Önnél a stressz provokálja, vagyis pszichés terhelés nyomán jelentkezik. Az alvajárás leggyakrabban ártatlan jelenség, mégsem mellőzhető egy neurológiai vizsgálat, valamint ajánlatos volna szakember segítségével a nappali stressz-oldás, az éjszakai következmények elkerülése érdekében.
Kétségtelenül vannak, akik veleszületetten kevésbé jó alvók, azonban azt javasolom, ha szeretné alvásminőségét javíttatni, elsőként konzultáljon szakemberrel, aki pontosan fel tudja tárni az alvászavar okát. Internetes gyógyszerrendelést semmiképp nem javasolok -, bizonytalan összetételű, minőségű, hatóanyag-tartalmú készítmények vannak internetes forgalomban, bizonytalan és ellenőrizhetetlen eredettel, melyből akár még komoly egészségkárosodása is származhat!
Ezt az állapotot „anticipátoros szorongásnak” nevezzük: vagyis éppen amiatt fokozódik elalvás előtt a feszültség, hogy vajon sikerül-e elaludni? A megemelkedett stressz-szint pedig ellene van a sikeres elalvásnak. Javasolható, hogy csak akkor bújjunk ágyba, ha már elálmosodtunk, előtte pedig teremtsük meg a megfelelő, nyugodt alvókörnyezetet. Relaxációs technikák – zenehallgatás, mérsékelt sport, jóga – hasznos lehet, kinek-kinek érdeklődési köre szerint. Ha nem sikerül saját magunknak leküzdeni a problémát, javasolt szakemberhez fordulni,és átmeneti segítséget igénybe venni a jó alvás biztosítása érdekében.
A korszerű altatókra kevéssé jellemző a hozzászokás. Szedésük – szakorvosi szempontból – általában 2-4 hét, maximum 8 hetes időtartamra ajánlott. Az alvászavarok gyógykezelésének általános irányelve, hogy kerüljön feltárásra az alvászavar kiváltó oka, történjék meg ennek megfelelő gyógykezelésbe vétele -, és altatók alkalmazása csupán a terápia kezdeti időszakában, csupán átmenetileg történjék.
Az alvászavaroknak számtalan oka lehetséges: akár testi (magasvérnyomás, pajzsmirigybetegség), akár lelki okok (akut vagy krónikus stressz, tartós rossz hangulat) vezethetnek el- és átalvási zavarhoz, vagy lerövidíthetik az alvásidőt. Amennyiben a panaszok tartósak, orvosi kivizsgálást javasolok. Így kideríthető, mi okozza az alvásproblémát, és elindítható a megfelelő terápia. Még az is előfordulhat, hogy nem altató adása a megoldás, hanem például a vérnyomás csökkentése.
Igen. Előfordulhat, hogy a Parkinzon-kórhoz alvászavar társul, de azon gyóygszerek,melyek a Parkinzon-kór kezelésében használatosak, maguk is okozhatnak alvászavart, mint gyógyszermellékhatás. A problémát vissza kell jelezni a kezelőorvosnak, aki lehetséges, hogy módosít a Parkinzon-kór elleni terápián. Ezzel párhuzamosan az alvászavart is kezelésbe kell venni.
Az első lépés az volna, hogy pontosan felderítésre kerüljön, mi okozza Önnél az alvászavart? Lehetséges, hogy nem is altatószer használat volna a megoldás, hanem egyéb gyógymódra volna szükség. Az mindenképpen helytelen, hogy az éjszaka folyamán többször is altatóhoz folyamodik, mert így részben gyógyszer-túlaldagolásról van szó, részben pedig felborul a napi, ún. diurnális ritmus, ami további alvászavarok forrása.
Mivel alvászavara már hosszú hónapok óta fennáll, mindenképpen orvosi kivizsgálást és az életmód felülbírálatát javasolom. Amennyiben belgyógyászati kiváltó ok nem kerül felszínre az alvászavar hátterében, úgy szóba jöhet az életvitel módosítása. A krónikus stressz hosszú távon olyan elváltozásokhoz vezet, mint a depresszió, így ezen problémának az alvászavar is része lehet. Ennek megoldása szakorvos feladata. Homeopátiás szer szedését addig semmiképpen nem javasolok, amíg ki nem derül, mi okozza alvászavarát.
Az Alzheimer kórra jellemző, hogy az idegsejtek károsodnak, mind a memória, mind az alvászavar ezzel hozható összefüggésbe. Egyrészről léteznek olyan gyógyszerek, melyek az idegsejtek működését kedvezően befolyásolva javítják a fenti tüneteket, másrészről pedig ún. szociális ritmus terápia alkalmazandó. Ez utóbbi azt jelenti, hogy gondoskodni kell nappali aktivitásról, meg kell akadályozni, hogy a beteg ne aludjon, így estére elálmosodik, és javul éjszakai alvása. Továbbá altató adásával is lehet az éjszakai jó alvást biztosítani.
Elsőként az javasolható, hogy gondolja át, munkahelyi terhelését hogyan tudná csökkenteni, vagy mi módon volna módja többet pihenni, regenerálódni. A szabad levegőn való séta, sportolás, olvasgatás, meleg fürdő, egészséges, vitamindús étkezés, sok zöld-féle fogyasztása mind ajánlott. Másodsorban – amennyiben a fentiek nem eredményeznének érdemi javulást – úgy javasolom, hogy forduljon szakorvoshoz, aki hatékony módszereket tud ajánlani problémája megszüntetésére.