Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz.
A+ A A-

Az alvászavar

Alvászavaroknak azokat a rendellenességeket nevezzük, melyek az elalvást, az átalvást vagy az ébren maradást érintik, valamint amelyek alvás alatti, normálistól eltérő viselkedéssel járnak, mint pl.: rémálmok vagy az alvajárás.

Az alvás az élethez és az egészséghez nélkülözhetetlen, de nem teljesen tisztázott, hogy miért is van rá szükség, illetve, hogy pontosan hogyan is fejti ki jótékony hatását. Az alvásigény jelentős egyéni különbségeket mutat: egészséges felnőttek között akadnak olyanok, akik napi 4 óra alvással is beérik, míg másoknak akár 10 órára is szükségük van. A legtöbben az éjszakát töltik alvással, azonban sokaknak a munkahelyi napirendnek eleget téve napközben kell aludniuk - ilyen helyzetek gyakran vezetnek alvászavarokhoz.

Az alvás időtartamát és a pihenés utáni közérzetet számos tényező befolyásolja, így az izgatottság, az érzelmi feszültség, az életkor, a táplálkozás és a gyógyszerhasználat. Néhány gyógyszer például álmossá tesz, míg mások megnehezítik az elalvást. Néhány élelmiszer alkotórész és adalékanyag, így a koffein, az erős fűszerek, a mononátriumglutamát zavarhatja az alvást. Idősek rendszerint korábban fekszenek le, korábban ébrednek, és kevésbé viselik jól a megszokott alvási rend megváltozását (például hajlamosabbak az időzóna átlépés okozta alvászavarra ["jet lag"]). Fiatal felnőttekhez és gyerekekhez képest, könnyebben ébreszthetőek, és gyakrabban ébrednek föl az éjszaka folyamán. Nem egyértelmű, hogy idősebbeknek kisebb lenne az alvásigénye. A nappali szunyókálás pótolhatja az éjszaka elmaradt alvást, azonban ez is hozzájárulhat az alvászavarhoz.

Az alvás nem egyenletes. Két fő stádiumát különböztetjük meg: a gyors szemmozgásokkal kísért (REM - rapid eye movement) és az anélküli (non-REM) alvást, ez utóbbi négy fázisból áll. Egy átlagos éjszaka folyamán az alvó ember 5-6 alkalommal megy át a 4 fázison és az azt rendszerint követő, rövid ideig tartó REM fázison.

Az alvás az első fázistól (nagyon felületes alvás, az alvó könnyen ébreszthető) egyre mélyül a negyedik fázisig (nagyon mély alvás, az alvó ember csak nehezen ébreszthető). Ez utóbbiban a vérnyomás, a szívfrekvencia és a légzésszám a minimumra csökken.

A REM alvás során az agy elektromos aktivitása szokatlanul élénk, valamelyest a ébrenlét állapotához hasonlít. A szemek gyorsan mozognak, és akaratlan izomrángások jelentkezhetnek. A légzésszám és a légvételek mélysége nő, azonban az izmok, eltekintve a rekeszizomtól, nagymértékben ellazultak - sokkal inkább, mint a non-REM alvás legmélyebb fázisában.

Leginkább a REM fázisban álmodunk. Az alvás alatti beszéd, a rémálmok és az alvajárás az esetek többségében a 3. és a 4. fázishoz kapcsolódnak.

Az alvászavarok rendszerint az aktuális panaszt magában foglaló kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálhatóak. Ha bizonytalan a diagnózis, alváslaborban végzett kivizsgálásra lehet szükség. Az alváslaborban az éjszakai alvás teljes ideje alatt poliszomnográfia készül, és a szokatlan mozgásokat is megfigyelik. A poliszomnográfia során követik és regisztrálják a légzést, a szívfrekvenciát és egyéb testműködéseket, továbbá elektroenkefalográfiával (EEG) rögzítik az agy elektromos tevékenységét, valamint elektro-okulográfiával a REM alvás alatt fellépő szemmozgásokat.

Kapcsolódó kifejezések: alvászavar 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!