Alváslexikon

Kategória: Alvászavar Készült: 2008. augusztus 10. vasárnap, 15:00 Írta: Drinfo.hu

Alfa-hullámok

8-12 Hz-es agyhullám, amelyet az EEG-készülék ellazult állapotban mutat.

Alvás-architektúra

Az alvás-architektúra alatt az egyes alvásszakaszoknak a teljes alvásfolyamathoz viszonyított arányát értjük. Ez életünk során változik, idősebb korban például a mélyalvási szakasz rövidül.

Alvási apnoé szindróma

Akár 10 másodpercnél is hosszabb légzéskihagyással járó jelenség, amely főleg a non-REM-fázisban lép el. A szervezetben ennek következményeként oxigénhiány keletkezik és napközbeni kimerültségérzést okozhat.

Alváslabor

Az alváslaborban a beteget polisomnográfiás vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák az alvászavar okát. Általában 2-3 éjszakát kell a páciensnek ott töltenie.

Alvásfázisok

Az alvás alatt 5 szakasz ritmikus lezajlása történik, általában mindegyik kb. 90 percig tart.

Alvás-restrikció

Magatartásterápiás eszköz, amelynek során az alvásidőt először csökkentik, aztán fokozatosan növelik.

Alvás-orsó

Az alvás-orsó EEG-elváltozás, amely az ún. K-komplexekkel (lásd…) együtt, az S2 alvásszakaszban jelentkezik.

Alvásnapló

Az alvászavar okának feltárása érdekében a beteg alvásnaplót vezet, amelyben minden reggel és este rögzíti az alvással és a napközbeni éberségi/fáradtsági állapotokkal összefüggésben tapasztaltakat. Ennek segítségével az orvos tisztább képet kap a kórról.

Béta-hullámok

13-30 Hz frekvenciás, ébrenléti állapotra jellemző agyhullám.

Bioritmus

Napszakaszokhoz, sőt hónapváltásokhoz igazodó, külső-belső körülmények (pl.: fény, hormonális állapot) által befolyásolt változó intenzitású testi funkciók (alvás, testhőmérséklet)

Delta-hullámok

1–3 Hz-es agyhullám, amelyek a mélyalvási periódusban mérhető.

EEG (elektroenkefalográfia)

Az EEG fejre rögzített elektródáival mérik és jegyzik fel az agy feszültségingadozásait. Ezen a módon nyomon követhetőek az alvás egyes szakaszai is. A hullámvonalakból diagnosztizálhatóak egyes betegségek, mint például az epilepszia.

Elalvási latencia

Az az időtartam, amely az elalvásig eltelik.

EMG (elektromiográfia)

Az elektromiográfiás módszerrel az izomszövet akciósfeszültségét mérik és mutatják ki. Az alváslaborban végzett vizsgálatok során általában az EEG és EOG mérési eljárásokkal együtt határozzák meg az alvás egyes szakaszait.

EOG (elektrookulográfia)

Az elektrookulográfia segítségével a szemmozgásokat figyelik meg.

Insomnia

Insomniának a nem elegendő alvásidővel járó alvászavart nevezzük. Megkülönböztetjük az elalvással és az átalvással járó nehézségeket.

Jet-lag

A több időzóna átrepülése miatt fellépő alvásritmus-eltolódást nevezzük így. Általában több napot vesz igénybe, amíg a normális ritmus visszaáll.

Hipersomnia

Hipersomnia alatt megfelelő időtartamú alvást követő, fokozott nappali fáradtságérzetet értünk. Ez akár napközbeni szunyókáláshoz, teljesítménycsökkenéshez is vezethet.

Hipnotika

Az altatószerek farmakológiai elnevezése.

Horkolás

A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek rezgése, amely az alvás alatti szövet- és izomellazulás miatt jön létre. A vibrációt erős vagy kevésbé jelentős hangjelenség kíséri. Többféle okra vezethető vissza (pl.: elhízás miatti levegőjárat-szűkület, szervi változások, mint például orrmandula-megnagyobbodás, valamint gyenge izomtónus)

K-Komplexek

A K-komplexek EEG-hullámok, amelyek a könnyű vagy felszínes alvás (S2-szakasz) során figyelhetőek meg. Elnevezésüket a K-betűhöz való hasonlóságuk miatt kapták.

Mélyalvás

Az S4, vagyis a mélyalvás-szakasz melynek során intenzíven regenerálódik a szervezet.

Non-REM-alvás

Az S1-S4-ig (szendergéstől a mélyalvásig) tartó alvásszakaszokat nevezzük non-REM-alvásnak ellentétben a REM-periódussal, amelyet gyors szemmozgás jellemez.

Nyugtalan láb szindróma

A kórképhez gyakran társul vesebetegség vagy ízületi gyulladás, de örökletes hajlam is közrejátszhat kialakulásában. Alvás alatt, de akár napközben is jelentkezhet a lábakban kínzó, kellemetlen érzés, amely mozgáskényszert vált ki.

Parasomnia

Ide soroljuk az alvás közben előforduló, nem megszokott tevékenységeket, mint például a beszéd, rémült érzéssel kísért felriadás.

Periodikus lábmozgások

Rövid, ritmikus, 20-30 lábmozgás/sec. gyakorisággal leírható kórkép, mely az alvást kíséri, gátolva annak folyamatát. Oka mindeddig nem ismert.

Polisomnográfia

Alváslaborban végzett elemző eljárás, melybe az EEG, az EOG és az EMG is beletartozik. Feljegyzik a légzésgyakoriságot, és EKG-vizsgálattal is kiegészítik a mérési eredményeket. Ilyen módon diagnosztizálható például az alvási apnoé.

Progresszív izomrelaxáció

Jakobsen nevéhez fűződő feszültségoldó technika. Egyes izomcsoportokat akaratlagosan megfeszítenek majd ellazítanak, mélyebb ellazulást érve ezzel el. Gyakorlással hatása fokozható.

REM-fázis

Álom-periódus alatt fellépő, élénk szemmozgással kísért jelenség. Ilyenkor mind a légzési-, mind pedig a szívfrekvencia magasabb.

Stimulus-kontrolltechnika

Magatartásterápiás módszer, amely korlátozza, hogy az ágyban - amely az alvás kizárólagos helyszíne -, más jellegű tevékenységet (olvasás, televíziónézés) végezzen a páciens.