Hogyan csap be minket a madárinfluenza?

Kategória: Fertőző betegségek Készült: 2008. november 11. kedd, 05:10 Írta: Drinfo.hu / MediPress-AFP

Egy csütörtökön megjelentetett tanulmány szerint a halálos H5N1 influenza vírus úgy fegyverezi le az emberi immunrendszert, hogy apró genetikai anyagokat rejt el, melyek normál esetben fertőzésriadót váltanának ki.

A vírusban lévő fehérjerészecskék csőszerű szerkezeteket alkotnak, amelyek elfedik a létrejövő RNS szálakat, miközben a gazdasejteket támadás éri.

A kutatók szerint az eredmény magyarázatot adhat arra, miért ilyen halálos ez a madárinfluenza vírustörzs az emberekre, és olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet, melyek leleplezik a vírust, és elősegítik, hogy természetes védekezőrendszerünk végezhesse a dolgát.

„Amint megerősítjük e szerkezeti információ jelentőségét, képesek leszünk olyan gyógyszereket kidolgozni, amelyek gátolják ezt a tevékenységet” – nyilatkozta Venkataram Prasad, a tanulmány vezető szerzője.

A korábbi kutatások azt mutatták, hogy az úgynevezett NS1 fehérje kulcsszerepet játszik a H5N1 virulenciájában. Kísérleteikben Prasad és társszerzője, Zachary Bornholdt „kristályosította” a proteineket, ami lehetővé tette, hogy háromdimenziós szerkezetüket röntgen-krisztallográfiával elemezni lehessen.

A krioelektron mikroszkópos képek kimutatták, hogy a proteinek egymással kölcsönhatásban apró csöveket hoznak létre, elrejtve a fertőzés során létrejövő RNS-t, amely normál esetben aktiválná a szervezet immunrendszerét.

„Ez csak egy struktúra. Meg kell néznünk, vajon ez igaz-e más NS1 struktúrákra is más influenzavírusokból” – nyilatkozta Prasad, hozzátéve, hogy reményeik szerint felépíthetnek egy NS1 „könyvtárat”, amely fellendítené az influenza elleni harcban a jövőben végzett kutatásokat világszerte.

A WHO adatai szerint a H5N1 vírustörzs először Ázsiában jelent meg 2003-ban, és összesen 245 ember halálát okozta, több mint 60 százalékát azoknak, akiket ismereteink szerint megfertőzött. A kutatók attól tartanak, hogy a H5N1 törzs végül olyan formába mutálódik, amely sokkal könnyebben terjed emberről emberre, ez pedig világméretű járványt (ún. pandémiát) okozna.

A tanulmány a brit Nature szakfolyóiratban jelent meg.