Kategória: Táplálkozás Készült: 2009. máj. 03. vasárnap, 10:07 Írta: Drinfo.hu, Dr. Sallai Tamás
A kereskedelemben ezeket az anyagokat különböző névvel illetik: diabetikus cukorként, diabetikus édesítőszerként, diétás cukorként köszönnek vissza különböző diétás élelmiszerek csomagolásáról. A cukorhelyettesítő anyagok fogyasztása egyúttal energiabevitelt is jelent: a cukoralkoholok és a gyümölcscukor 1-1 g-ja 4 kcal-át (16,2 KJ-t) tartalmaz, ami már ugyanannyi, mint a répacukor energiatartalma.
Cukorhelyettesítő anyagokat alkalmaznak diétás sütemények, édességek és csokoládé előállításakor. Konyhatechnikailag a hagyományos cukorhoz hasonlóan használhatók. Gyakran cukoralkohollal édesítik a bonbonokat, amelyeket azután „cukormentes”-ként forgalmaznak.
A cukorhelyettesítő anyagoknak azonban mellékhatásaik is lehetnek. Éppen ezért étkezésenként 10-15 g-nál több szorbit fogyasztása nem javasolt. A cukoralkoholok valamint a belőlük készült édességek csomagolásán fel is tüntetik, hogy túlzott fogyasztásuk fokozott bélműködést okozhat. A cukorhelyettesítő anyagok éveken keresztül szinte kizárólagos helyet foglaltak el a cukorbetegek édesítőszerei között.
A táplálkozástudományi kutatások új eredményei és a modern terápiás eljárások azonban változást hoztak. Az újabb ajánlások szerint az energiát tartalmazó cukorhelyettesítő anyagok, mint gyümölcscukor és a cukoralkoholok már nem nélkülözhetetlen részei a diabéteszes étrendnek.
Éppen ezért nem kell arra ösztökélnünk a beteget, hogy energiát tartalmazó cukorhelyettesítő anyagokat alkalmazzon.
Mivel a cukoralkoholok energiatartalma gyakorlatilag megegyezik a répacukoréval, az energiabevitel kiszámításakor figyelembe kell venni. A cukorhelyettesítő anyagokat tartalmazó csokoládék, pralinék stb. a rendkívül energiagazdag és főként zsírdús élelmiszerek közé tartoznak.
A táplálék nemkívánatos magas zsírtartalma nem csökkenthető azzal, hogy a cukor helyett energiát tartalmazó cukorhelyettesítő anyagokat alkalmazunk ezekben az élelmiszerekben. Hiszen a cukorbetegek csak kevés zsírt fogyaszthatnak, mivel esetükben fokozott az érelmeszesedés és ezáltal a szívinfarktus, a szélütés veszélye.
Összefoglalva: mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegek fogyaszthatnak kis mennyiségben cukrot tartalmazó ételeket. Figyelniük kell azonban arra, hogy ne lépjék túl a több részletre osztott, napi 30-50 g cukormennyiséget, és egyébként a zsírszegény és a rostdús ételek fogyasztása kívánatos. A cukortartalmú folyadékok azonban mindenképpen kerülendők, édesítésre ebben az esetben az energiamentes édesítőszerek alkalmazhatók.