Parlamenti nagyüzem: nyugdíjkorhatár, médiatörvény
Kategória: Egészségpolitika Készült: 2010. december 21. kedd, 08:11 Írta: OP
Elfogadta a kormány azt a törvényjavaslatot, hogy negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhat minden nő. Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Az Országgyűlés azonban nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emelését, erről mára virradóra döntöttek, mint ahogy a médiatörvényről is ma hajnalra döntöttek.
Elfogadta az Országgyűlés a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló nyilatkozatot is, amely kinyilvánítja, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak. Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot is, mely szerint az önkormányzati képviselő-testületek a jövőben csökkenthetik a polgármesterük díjazását. December végén megszűnik Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökének megbízatása. Az Országgyűlés erről az egészségügyi törvénytervezethez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával döntött.
Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetéshez benyújtott, a kormány által is támogatott második körös módosító indítványokat. Az Országgyűlés a csomag részeként döntött arról is, hogy a Költségvetési Tanács jövőre egyáltalán nem kap költségvetési támogatást, illetve arról, hogy duplájára emelik a 2013-as, eredetileg tervezett elsődleges egyenlegcélt. Elfogadták azt az számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványt is, amely a tervezetthez képest csökkenti a jövő évi büdzsében a 2012-es költségvetési belső tételek hiányát és duplájára emeli a 2013-as elsődleges egyenlegcélt: a 2012-es belső tételek hiányát legfeljebb 5.356,090 milliárd forintról 4.940,450 milliárdra csökkenjen; 2013-ban az elsődleges egyenlegcél pedig 245,593 milliárd forintról 499,629 milliárdra nő.
A cikk a reklám után folytatódik
Mára virradóra elfogadták a médiatörvényt is. Az új szabályozás minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed. A jogszabály alapján a Magyar Távirati Iroda gyárthatja a közszolgálati hírműsorokat, a két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bűnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot, magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára, a reklámok pedig nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak. A parlament hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is. Ez azt is jelenti, hogy a médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt. A befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.
Forrás: OrientPress Hírügynökség