Kategória: PubMed Készült: 2009. április 09. csütörtök, 22:41 Írta: Drinfo.hu
A módszer lényege, hogy az állatot éppen félelme tárgyával találkoztatják, majd felhasználják azt a pillanatot, mikor a patkány rövid időre elfeledkezik félelméről. A tudósok szerint a módszert felhasználhatják majd az emberi félelmek kezelésében is. Más rossz emlékekhez hasonlóan és a jó emlékekkel ellentétben a félelemmel kapcsolatos emlékek viszonylag nehezen távolíthatók el az agyból. A jelenség egyszerűen az evolúciós előnnyel magyarázható, ugyanis a félelem általában valamilyen potenciális károkozásnak szól, melyről nem előnyös elfeledkezni. Az agy nehezen tesz különbséget a racionális és irracionális félelmek közt is.
A félelemmel kapcsolatos emlékkép kialakulása természetesen valamilyen ijesztő eseményhez, vagy ingerhez köthető, például egy kutyaharapáshoz. Az emlékkép nem azonnal fészkeli be magát az agyba. Kezdetben az emlékkép még gyenge, ilyenkor még kitörölhető, magyarázta a kutatást vezető Marie-H. Monfils, az austini Texasi Egyetem tudósa. Idővel azonban az emlékkép átkerül a hosszútávú memóriába, ahol hosszabb időn át tárolódik, és ahonnan már nagyon nehéz eltávolítani. Minden alkalommal, mikor kapcsolatba kerülünk a félelmet kiváltó ingerrel – jelen esetben a kutyával – az emlékkép előjön a raktárból, és kiváltja a félelemreakciót. Ilyenkor átmenetileg újra meggyengül a memóriatartalom, ezért ebben az időszakban meg lehet próbálni a beavatkozást.
Monfilsék viselkedésterápiával, illetve extinkcióval igyekeztek megakadályozni a folyamatot. Módszerüket a Science áprilisi számában ismertetik részletesen. Utóbbinál patkányok esetében a félelmet elektrosokkal idézik elő, melyhez minden alkalommal kapcsolódik egy hangjelzés. Ezt követően a hangjelzést sokszor ismételgetik a sokk nélkül, addig, amíg az állat már egyáltalán nem mutat félelemreakciót.
Sajnos azonban idővel a félelem visszatér. Monfilék kombinált módszere során a félelem betanítása után a hangjelzést csak egyszer játszották le sokk nélkül. Így megjelent a félelemhez kapcsolódó emlékkép, ám egy olyan út is elindult az agyban, mely jelezte, hogy a hangjelzéstől nem is kell félni. Egy kis várakozási idő után a hagyományos extinkciós módszerhez hasonlóan hosszú ideig ismételgették a hangjelzést. Ez megszabadította a patkányokat a félelemtől, és az egy hónap elteltével végzett vizsgálatok nem mutattak visszaesést. Az emberi félelmek gyógyításában azonban egyelőre még nem alkalmazható a módszer.