Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Vendel és Irén napja van. Holnap Orsolya napja lesz.
A+ A A-

Csodálatos elmék 2.

Csodálatos elmék 2.A köztudatban megbélyegzettséggel jár, amikor valakiről megtudják: ideg- és elmegyógyintézeti kezelésben részesült. Mindenképpen igazságtalan előítélettel szembesül ilyenkor az érintett. Pedig a művészet és tudomány világából több, kiemelkedő életművet maga után hagyó alak volt hosszabb-rövidebb ideig elme- és ideggyógyintézet lakója.

John Forbes Nash Jr. amerikai matematikus

A játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben megosztva megkapta a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat. (Abban az évben rajta kívül még ketten kapták meg a díjat, Reinhard Selten és Harsányi János.) Mégsem ez hozta meg neki a világhírt, hanem az életét feldolgozó film, az Egy csodálatos elme, amely úgy mutatja be mint géniuszt, aki súlyos paranoid skizofréniaban szenved.

1928. június 13-án született az Appalache-hegységben elhelyezkedő városban, Bluefieldben, Nyugat-Viriginiában. Apja, idősebb John Nash, elektrotechnikai mérnök, anyja Virginia Martin, tanárnő. Már gyerekkorában kitűnt, hogy nem kedveli az embereket, és hogy egyedül szeret dolgozni.

John Forbes Nash20 évesen már megszerezte diplomáját a Carnegie Mellon University-n, Pittsburgh-ben. Ezután a Princeton Egyetemen tanult, ahol PhD fokozatot szerzett matematikából. 1950-ben a nem kooperatív játékelmélet témakörben írt dolgozata által kapta meg a fokozatot. Ezt az eredményt később Nash-egyensúlynak nevezték el. Témavezetője Albert W. Tucker volt.

Néhány évvel Piet Hein után, tőle függetlenül felfedezte a hex nevű játékot. Legfontosabb eredményeit a játékelmélet terén alkotta. A Nash-féle beágyazási tétel szerint minden Riemann-sokaság izometrikusan beágyazható a megfelelő euklideszi térbe. Munkássága kiterjedt a nemlineáris parabolikus parciális differenciálegyenletekre és az algebrai geometriára is.

Az MIT-n találkozott egy fizikus hallgatóval, a salvadori Alicia López-Harrison de Lardéval, akit 1957 februárjában feleségül vett. Nash 1959-ben elmegyógyintézetbe került paranoid skizofréniaja miatt. (A róla készült film sugalmazott verziója szerint a későbbi években kapott pszichiátriai gyógyszerektől javult aztán az állapota, a tudós azonban személyesen erről határozottan azt nyilatkozta, hogy nem a gyógyszerek segítettek rajta).

Nem sokkal ezután megszületett a fia, aki majd egy évig névtelen volt, mert Alicia úgy gondolta, hogy Johnnak kell elneveznie. Végül John Charles Nash lett a neve a fiúnak, akit a betegségében elképzelt egyetemi szobatársáról és legjobb barátjáról Charles-ról nevezett el. Később ő is matematikussá vált és nála is diagnosztizálták a skizofréniat. Nashnek született egy házasságon kívüli fia, John David Stier (1953. június 19.), akinek az anyja Elenor Stier.

A cikk a reklám után folytatódik

Van, amikor az alma, messze esik a fájától... a lángelme, Albert Einstein fia: Eduard Einstein

Eduard EinsteinHíres emberek családtagjait sem kerüli el az elmebaj... Eduard Einstein – a híres fizikus, Albert Einstein és Mileva Maric fia –, Zürichben született, 1910. július 28-án. Érzékeny lelkű gyermek volt, gyakran betegeskedett. 1914-ben Albert Einstein családjával együtt Berlinbe költözött. Mileva egészsége itt  megromlott, házasságuk harmóniája is megbomlani látszott, ezért az asszony fiával együtt visszatért Zürichbe. 1919-ben Albert és Mileva elvált. Úgy mondják,  ez volt az az esemény, amely feldolgozhatatlan lelki traumát jelentett Eduard és bátyja, Hans Albert (1904–1973) számára.

Eduard nagyon jól tanult, különösen magas intellektusa és kiváló zenei tehetsége keltették fel tanárai figyelmét. Bár a szülők külön éltek, Einstein rendszeresen látogatta fiait.

1929-ben Eduard elkezdte orvosi tanulmányait, pszichiáter szeretett volna lenni.

1930-ban, 20 évesen skizofréniát diagnosztizáltak nála. 1932-ben lett első alkalommal a "Burghoelzli" nevű elmeszanatórium lakója. 1948-tól - édesanyja halálát követően folyamatosan -, ebben az intézményben élt, 1965-ben bekövetkezett haláláig. 10 évvel élte túl világhírű édesapját.

Mi is a skizofrénia?

A skizofrénia (schizophrenia), vagy hasadásos elmezavar egy kóros állapotra, a gondolatok, érzések és csele­kedetek közötti összhang felbomlására utal. Maga a szó a görög szkhidzó (»hasítani«) és phrén (»lélek«) szavakból származik. Emiatt a skizofréniát a köznyelv néha tévesen a disszociatív személyiségzavarral azonosítja. A valóságban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel.

A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Általában a serdülőkor táján jelentkezik, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora.

Gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vo­natkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre.

Jack Kerouac író

Jack KerouacJack Kerouac, eredeti nevén Jean-Louis Lebris de Kerouac, a Massachusetts állambeli Lowellben született, kanadai francia szülőktől. Apja, Leo-Alcide Kerouac és anyja, Gabrielle-Ange Lévesque tőrzsgyökeres québeciek voltak, akik – mint nemzedékük sok más tagja – a munkát kereső québeci emigrációhoz tartoztak New Englandben.

Kerouac ifjú felnőttként vagy a hatalmas amerikai tájakon barangolt, vagy pedig az édesanyjával élt. A háború után átalakuló Amerikában előbb a helyét kereste, de végül elvetette az 50-es évek értékeit és társadalmi normáit. Írásai gyakran tükrözik azt a vágyát, hogy kiszabaduljon a társadalmi kötöttségekből, és magasabb értelmet találjon.

Kerouac már élete során híressé vált, de kevés kritikai elismerést kapott, ma viszont jelentős és befolyásos szerzőként tartják számon. Spontán, vallomásos prózai stílusa számos írót megihletett, köztük Tom Robbinst, Lester Bangset, Richard Brautigant és Ken Kesey-t, továbbá a New Journalism újságírói műfaj egyes szerzőit. Kerouac hatott a baby boom nemzedék zenészeire, beleértve a The Beatlest, Bob Dylant, Morrisseyt és Jim Morrisont. Legismertebb művei az Úton, a Dharma hobók, a Művésztelep és a Cody látomásai (Visions of Cody).

Irodalmi munkásságát megelőzően  a tengerészetnél szolgált. Csak nemrégiben tették közzé az itt eltöltött időről szóló feljegyzéseket, amelyek tartalmazzák az író mentális zavaraira utaló megfigyeléseket is. "Dementia praecox"-ot állapítottak meg vele kapcsolatban, ami a skizofrénia egy régebbi elnevezése. Erre történő hivatkozással nyilvánították alkalmatlannak a szolgálatra, már 10 hónap elteltével.

Útkeresése folyamán Kerouac drogokkal kísérletezett, és behajózta a világot. Írásaira gyakran tekintenek úgy, mint a 60-as évek ellenkultúrájának katalizátorára. Kerouac 47 évesen, a floridai St. Petersburgban hunyt el, alkoholizmus kiváltotta belső vérzés következtében.

Kapcsolódó kifejezések: elmebaj  skizofrénia 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!