Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.
A+ A A-

Tragikusan rövid életek: a fiatalkori öngyilkosságról

Tartalomjegyzék

Tragikusan rövid életek: a fiatalkori öngyilkosságrólAz öngyilkosság (orvosi nevén: suicidum) az a szándékos cselekmény, amelynek célja és végeredménye a cselekvő saját életének kioltása.

Az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, amihez mentális zavarok, régebb óta fennálló kezeletlen problémák, külső körülmények, vagy frissen bekövetkezett, az egyén korábbi életét (értékrendjét) súlyosan megrendítő események járulnak hozzá. A pszichológia szerint nincs öngyilkosságra immunis személy. Az öngyilkosok több mint kétharmada depressziós. Sok elkövetőre jellemző lehet más deviancia, például alkoholizmus, kábítószer függőség, vagy más szociális zavarok. A motivációk túlnyomórészt lelki válságból adódnak.

Hazánkban az öngyilkossági kísérletet nem bünteti a törvény, csak az öngyilkosságban közreműködést (értsd: más öngyilkosságában való közreműködést), 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a jogalkotó. Kiemelt súlyt kap ez, az öngyilkossági ,,párkereső” honlapok, és napjaink bizonyos trendjeinek fényében – írja a fontosvagy.hu.

Felmérések szerint az öngyilkossági kísérletek száma a befejezett cselekményeknek mintegy hatszorosára becsülhető (CASE 2000, Fekete S.). Az öngyilkossági kísérletek jelentős része ún. segélykiáltás (cry for help), azaz jelzés a környezet felé. Az időben felismert lelki zavarból, depresszióból, szakszerű kezelés mellett ki lehet lépni.

A cikk a reklám után folytatódik

A kísérelt, vagy befejezett öngyilkosság egy folyamat végét jelenti, nem tekinthetőek csupán önmagukban állónak. Hátterében a legkülönfélébb mentális zavarok, személyiség lélektani és szociokulturális tényezők húzódnak, így annak preventív célzatú kezelése azok együttes vizsgálatával lehetséges.

Így válnak az öngyilkos viselkedés megelőzését célzó törekvések, egyfajta komplex mentális egészségvédelemmé.

Az adoleszcens öngyilkos viselkedés helyzete hazánkban, a program megvalósítását sürgető tényezők
Az fiatalkori öngyilkossági kísérletek gyakorisága világszerte növekszik. Egy korábbi reprezentatív európai felmérés (CASE, 2000) szerint a magyar serdülők közel 10%-a számolt be korábbi szuicid kísérletről, közel 4%-uk több kísérletet is említett.
Hazánk, sajnos vezető helyet foglal el, és ez a pozíció évről évre stagnál, bár a befejezett elkövetések száma, ha minimálisan is, de csökkenni látszik. Magyarországon összesen, több mint 2400 befejezett öngyilkosság történik évente (KSH, 2006).
A gyermek, és fiatalkori öngyilkos viselkedés különös probléma, és vizsgálatuk nem választhatóak el teljesen mértékben a felnőttkori szuicid magatartástól.

Százezer lakosra 10 befejezett öngyilkosság esik hazánkban. Évente kettőszáz, 29 éven aluli fiatal vet véget önkezűleg az életének (KSH, 2006).

A fiatalkori öngyilkosságba nem nyugodhatunk bele

Az évről-évre bekövetkező halálesetek értelmetlenek, és elfogadhatatlanok. Hátterükben mentális zavarok, de nem ritkán banális okok állnak. A preventív gyakorlat sajnos ritka, és többnyire nem is megfelelő súllyal, és nem komplex módon kezelik a feltűnő jeleket. A szakértő segítség gyakran távol van, a jelenség túl közel.

Egyéni és közösségi erkölcsi zavarok, szociális problémák, nemi és identitásbeli feszültségek, korszakos társadalmi jelenségek, és különböző mentális devianciák lehetnek továbbá az öngyilkos magatartást kiváltó, „könnyűsúlyú” tényezők.

A szakszerű segítség gyakran elkerülhetetlen, de számos veszélyre, segélykiáltásra utaló jel felismeréséhez nincs szükség szakorvosra! Mégis, az iskolai mentális egészségvédelem, a szülők, védőnők, orvosok, gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek és a társadalom legkülönbözőbb területein működők, védő hálószerű mentális egészségvédelmi irányú érzékennyé tétele és ez irányú képzése majdhogynem hiányzik.

© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!