Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz.
A+ A A-

A nap galériája: elképesztő megaháztömb Kínában

5_smallKowloon Walled City a régi reptér mellett fekszik Hongkongban. A város tulajdonképpen egy elképesztő megaháztömb volt.

Háztömb vagy város?

A mindössze 200×150 méteres területet elfoglaló tömb körülbelül 500 házból állt és mintegy 50.000 ember lakta. Ezt az elképesztő „épületet” 1965 és 1985 között alakították ki és többszöri kísérlet után csak 1993-ban sikerült felszámolni.

Unikum

A XX. század történetében egy város fejlődésének ez a módja teljesen egyedülálló. Egy olyan hatalmas városban, mint Hongkong, mely hatalmas külvárosokkal rendelkezik és még mindig terjeszkedne, egy város a városban jelenség mindenféle tekintetben felmentést kaphatott a külvilágtól. 1993-as lerombolásáig egy tejesen külön világú ritka jelenség volt, egy erős, önfenntartó modern település.

Amikor 1841-ben a britek megszállták Hongkongot, a kínaiaknak ki kellett találni valamit, hogy hogyan is védhetnék meg Kowloon városát egy várható brit inváziótól. A megoldást abban látták, hogy egy kis helyőrséget hagytak a városban, ami gyorsan laktanyává nőtte ki magát, ahol katonákat is képeztek. A kantoni alkirály felügyelte az erőd építését, és úgy látta, egy fal kell az erőd köré, hogy még biztonságosabb legyen. 1847-re egy fallal védett település lett Kowloon, 150 lakossal.

A cikk a reklám után folytatódik

Az 1860-as évekre a városka népszerű megállója lett az utazóknak és a brit katonáknak. A játékbarlangok, prostituáltak és az ópium volt a fő vonzerő. Az idők során a katonák mellett a civil lakosság is letelepedett, a városka pedig egyre nőtt. A későbbiekben változatos csatározások színtere volt a város, míg 1942–45 között japán fennhatóság alá nem került. A japánok nem tudtak mit tenni a zárt közösséggel, így tiszteletben tartották, hogy mi folyik a falak homályában. Csak annyit értek el, hogy a külső falakat lebontották. 1947-ben a britek megpróbálták lerombolni a várost és parkot telepíteni a helyére. A kínaiak ezt visszautasították, mivel még mindig ez a város volt elöljáróik hivatalos lakhelye. 1948-ban a britek 2000 földművest telepítettek ki a környező területekről, majd felgyújtották kunyhóikat. A zavargások, amik a történtek után kirobbantak, biztosították a kínaiakat arról, hogy a gyarmatosítók nem próbálják meg újra saját szájízük szerint rendezni a viszonyokat.

Tovább a maoi úton

1966-ban, a Kínai Kulturális Forradalom beköszöntével, a kommunizmus zászlaja Kowloon városában is lobogni kezdett. A hatalom ismét megpróbálta eltüntetni, ám megint zavargások követték a próbálkozást. A brit politika úgy tekintett a városra, mint egy darázsfészekre, amit jobb nem rugdosni, amíg csak nem válik elkerülhetetlenné.
Időközben a város nőtt és terjeszkedett, az épületek már 12 emelet magasra nőttek és Kowloon burjánzott, mindenféle terv vagy irányítás nélkül. Az üzlet is virágzott a legcsekélyebb legalitás, szabályozás és persze adózás nélkül. Minden kis sarka és repedése kihasználásra került ennek a zsebkendőnyi területnek, mígnem egy zsúfolt és bonyolult labirintussá nem vált, ahová a napfény is csak a délutáni órákban jut el.

Megaháztömb - képgaléria

Kínai megaháztömb

A XXI. századi falanszter

Az egészségügyi hatóságok is távol tartották magukat a várostól, így egészségügyi ellátásként ad-hoc orvosi és fogászati rendelők jelentek meg. Mivel sem közművek, sem telefon nem volt a városban, a helyiek saját maguk eszkábáltak villany- és telefonhálózatot. A végeredmény egy bonyolult cső- és elektromos rendszer lett, mely a város mély és sötét részeibe is eljutott. Ezek az összeeszkábált vezetékek, a hihetetlenül kicsi terület elképesztően nagy kockázatot jelentett nemcsak a fertőzések, de a tűz szempontjából is.

Az évek során Kowloon városának lakossága becslések szerint elérte a 30.000 főt. A drogdílerek mellett az itt lakók nagy százalékát adták az illegális bevándorlók, akik a kiadatás veszélye nélkül éltek itt. A kínaiak sem mentek a Kowloonba nyomós ok nélkül, egy magányos külföldi számára pedig kész öngyilkosság lett volna, biztosan nem került volna elő többé. Csak mikor Margaret Thatcher aláírta a Hongkong függetlenségét elismerő nyilatkozatot, akkor kerülhetett szóba a város lebontása. A kínai fennhatóság alá került városból elkezdték kitelepíteni az ott lakókat. A kitelepítések 1988 és 1992 között zajlottak, majd sor került a patkánylepte és elaggott városnegyed lerombolásra. Már csak a kitelepítés éveiben nyílt lehetőség a kutatók, fotósok és újságírók számára, hogy betekintést nyerhessenek az eddig ismeretlen labirintusba. Két fényképész, Greg Girard és Ian Lambot négy évet töltött a városrész felfedezésével.

A város olyannyira egybeépült, hogy Hongkong térképein nem is jelölték a belső utcahálózatát. A házak olyan közel álltak egymáshoz, hogy akár a tetőkön sétálva is el lehetett jutni egyik helyről a másikra. Ezen a hihetetlenül kis területen egy főre kevesebb, mint 1 m2 terület jutott.

forrás: ingatlan.com

Kapcsolódó kifejezések: Hong Kong  Kowloon Walled City  Kína  megaháztömb 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!