A nap képe: az év veszélyeztetett tava
Kategória: Képgalériák Készült: 2012. február 03. péntek, 18:26 Írta: mti
Dél-Amerika legnagyobb ivóvízkészletének szennyeződése kétmillió ember életfeltételét veszélyezteti – közölte a Globális Természetvédelmi Alap (Global Nature Fund, GNF) a vizes élőhelyek világnapja alkalmából.
A Titicaca-tó lett 2012 veszélyeztetett tava
A több mint 8000 négyzetkilométernyi Titicaca-tó mintegy 18 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor az Andok-fennsík egyik medencéjében meggyűlt a víz. A tengerszint feletti 3810 méteres fekvésével a Föld legnagyobb hajózható hegyvidéki, egyben Dél-Amerika legkiterjedtebb tava. Területén Peru és Bolívia osztozik.
A régió folyamatos népességnövekedése a tó, a partvidék és a környező földek túlzott mértékű használatához vezet – fejtette ki a környezetvédelmi alap a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. A háztartási szennyvízen kívül az élelmiszer- és a faipar elhasznált vize is a tóba ömlik.
A szennyeződés következményei már most szemmel láthatóak: békalencse borítja a punói öböl (Peru) nagy részét. Amennyiben összefüggő szőnyeget alkot, a növény alá nem jut be a fény – magyarázta Bettina Schmidt, a GNF munkatársa. – A tó ezeken a helyeken feliszapolódik, az élőlények nem jutnak többé oxigénhez. Ezen kívül a vízszint is erőteljesen lecsökkent, míg az esős évszak hatról három hónapra rövidült.
A cikk a reklám után folytatódik
Sok község a halászatból él, a romló vízminőség azonban a halállomány rovására megy. Hosszú távon két szennyvíztisztító hivatott javítani a vízminőséget, a GNF szerint azonban egyelőre tisztázatlan, hogy rendelkezésre áll-e az ehhez szükséges pénzösszeg.
Az alapítvány szeretné tájékoztatni a helyi lakosságot az éghajlatváltozás következményeiről, ezen kívül az egymillió lakosú La Paz önkormányzatával karöltve éghajlatvédelmi koncepciót szeretnének kidolgozni a városra.
Titicaca-tó – adatok
8300 km²-es területével a Titicaca-tó Dél-Amerika legnagyobb édesvizű tava. A részben sós Maracaibo-tó Venezuelában nagyobb (kb. 13.000 km²), de sokan ezt a tengerhez sorolják, mivel összeköttetésben áll az óceánnal.
A tó átlagos mélysége 160 m, és a legnagyobb mélysége 280 m. A Balatonnál tizenháromszor nagyobb, és közel 4 ezer méter magasan fekszik.
Több mint 25 folyó ömlik a tóba, és 41 sziget teszi változatosabbá. A szigetek közül némelyik sűrűn lakott.
Mivel a tó délkeleti részét a Tiquina-szoros elválasztja a tó nagyobbik felétől, ezért a bolíviaiak is, a peruiak is eltérően nevezik a tó ezen két részét. Bolíviában a kisebb rész neve Lago Huinaymarca, a nagyobbé Lago Chucuito. Peruban ugyanezek a részek a Lago Pequeño, illetve Lago Grande névre hallgatnak.
A tó évi középhőmérséklete 10 °C körüli.
