Benyújtották a parlamentnek: ekkora drágulást hoz az új adó!
Kategória: Egészségpolitika Készült: 2011. június 27. hétfő, 08:56 Írta: portfolio.hu
Péntek délután egyéni képviselői indítvány keretében nyújtotta be a kormánypárt a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslatot, vagyis közismertebb nevén a hamburgeradóról szóló jogszabályt. A tervezet szerint szeptember elsején hatályba lépő törvény tételesen felsorolja, hogy mekkora drágulást hoz az egyes „egészségre káros élelmiszerek” esetében az új adó. Ez alapján úgy tűnik, hogy pár nap alatt mérséklődtek az adóterhelések. A népegészségügyi termékadó célja a hivatalos indoklás szerint, hogy „az egészségügyre fordítható források bővüljenek”, viszont a törvény nem tér ki arra, hogy ezt az orvosok bérére fordítaná a kormányzat, ahogyan arra korábban ígéretek voltak.
„Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében a népegészségügyi termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő törvényt alkotja” – kezdődik a Font Sándor és Kovács József kormánypárti képviselők által jegyzett, a népegészségügyi termékadóról szóló önálló indítvány.
Az új fogyasztási típusú adó ezentúl leginkább a chipsadóval lesz azonosítható, ugyanis csak a csomagolt (egészségtelennek tartott) termékekre érvényes. Nem tartozik hatálya alá a korábban sokat emlegetett hamburger, így a hamburgeradó elnevezés sem helytálló már.
A dokumentumból kiderül (ami előzetesen is kiszivárgott), hogy „az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő adóalany”. Az adó alapja kilogrammban vagy literben kerül megállapításra. Emellett a törvényjavaslat megjegyzi: „az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét”.
Így drágulnak a termékek...
Az adó mértéke
a) üdítőital esetében 5 forint/liter,
b) energiaital esetében 250 forint/liter,
c) előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,
d) sós snack esetében 200 forint/kilogramm,
e) ételízesítő esetében 500 forint/kilogramm.
Úgy tűnik, hogy az előzetesen kiszivárgott javaslathoz képest mérséklődtek egyes termékek adóterhelései. Így az üdítőitalok esetében nem 10–15 forintos drágulás jön, hanem 5 forintos, az energiaitalok ára pedig 250 forinttal emelkedhet a korábban jelzett 300 forint helyett, a sós snack áremelkedése 400, a csomagolt édességé 200-250 forint volt a korábbi tervezetben.
Erre kell megfizetni a chipsadót
A népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerint a következő termékeket terheli adókötelezettség:
1. Édesített italok, amelyek
a) hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (ezek az üdítők)
b) hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (ezek az energiaitalok) – kivétel a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó nektárok és gyümölcslevek
2. Előrecsomagolt cukrozott készítmények, ha a hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, illetve a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget (termékkörtől függően)
3. Sós snack: gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget
4. Ételízesítő: ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.
A törvény záró rendelkezése szerint a chipsadó szeptember elsején lép hatályba, amennyiben azt a képviselők megszavazzák. Erre minden esély meg is van, miután a kormánypárt magabiztos többséggel rendelkezik a törvényhozásban.
A cikk a reklám után folytatódik
Miért kell az új adó?
A két fideszes honatya által pénteken beterjesztett javaslat részben a magyar lakosság (nemzetközi összehasonlításban is) kedvezőtlen egészségi állapotával indokolja az új adó bevezetését. Az egészségi állapot javításához ugyanis egészségügyi és népegészségügyi programokra van szükség, ám ezek finanszírozási háttere a dokumentum szerint „nagyon leszűkült”.
„A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat célja éppen ezért az, hogy az egészségügyre fordítható források bővüljenek” – fogalmazza meg az első számú prioritást a törvény.
„A javaslat a népegészségügyi termékadót klasszikus egyfázisú forgalmi adóként fogalmazza meg, azaz a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé” – magyarázza az indítvány.
A népegészségügyi termékdíj = hamburgeradó vagy sóadó
A Semmelweis Terv 133 oldalas szakmai koncepciója a forrásteremtés lehetséges eszközei között említi meg az új, népegészségügyi termékdíj bevezetését. Az új adónem az ismerten, illetve bizonyítottan egészségkárosodást okozó élvezeti táplálkozási cikkek vonatkozásában kerülhet bevezetésre. A dokumentum szerint e bevételek elsősorban a prevenció és egészségfejlesztés területére kerülhetnek. A szakmai anyag (amelyet a kormány elfogadott) azzal számol, hogy a népegészségügyi termékdíj, közismertebb nevén hamburgeradó bevezetése 2012 első félévében indulhat el.
Alternatív forrásokat kell az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésére fordítani. Ilyen alternatív forrást teremt a népegészségügyi termékdíj bevezetése – fogalmaz egy másik helyen az anyag. Vagyis részben a hamburgeradóból valósulhat meg az orvosi bérek rendezése.
Az orvosfizetésekről megfeledkeztek?
A törvényjavaslat nem tér ki arra, hogy a népegészségügyi termékadóból mekkora bevételt remél a kormány, pedig az már az idei év utolsó hónapjaiban javíthatja a költségvetést. Korábban Banai Péter, az Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak kifejtette, hogy „a jelenlegi prognózis alapján 2011-ben (szeptemberi hatálybalépés esetén) 3–5 milliárd forint, 2012-től éves szinten 15–20 milliárd forint bevétel várható a népegészségügyi termékadóból”.
Arra a kérdésünkre, hogy ez a plusz forrás hogyan növeli az egészségügy forrásait és jut-e belőle az orvosi bérek rendezésére, a helyettes államtitkár úgy válaszolt, hogy „a befolyó bevételek egészségügyi célú felhasználásáról a kormánydöntés megszületett, a konkrét kiadási jogcímről az egyeztetések még folynak”.
Vagyis a népegészségügyi termékadó/chipsadó miatt hamarosan újra módosítani kell a hétfőn már egyszer módosított és a (250 milliárd forintos stabilitási tartalék miatt) újabb módosítás előtt álló idei költségvetést.
Ennek hátteréről bővebben:
A két képviselő által jegyzett törvényjavaslatból ugyanakkor nem olvasható ki az a kormányzati ígéret (ami az egészségügy átalakítását célzó, szintén a kormány által elfogadott Semmelweis Tervben szerepel), miszerint ez az alternatív forrás a humánerőforrás-krízis kezelését szolgálná. Az indítvány nem tesz említést az alacsony orvosi bérekről, csak az „egészségügyi és népegészségügyi programok finanszírozásának hátterét” említi.
Portfolio.hu