Az első képek egy vérző szívről

Kategória: Szív- és érrendszer Készült: 2009. január 22. csütörtök, 15:24 Írta: Drinfo.hu / MediPress

A Radiology című folyóirat január 19-i számában megjelent tanulmány tanúsága szerint a szívizom vérzésének mértéke jelezheti, mennyire károsodott a beteg szíve a szívinfarktust követően.

"Még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy vajon maga a vérzés okoz-e további károsodást a szívizomban. Ebben a kérdésben további kutatások szükségesek.” – mondta Stuart Cook kutató, az Imperial College London MRC klinikai tudományok központjának munkatársa. „Minél többet tudunk arról, hogy mi történik a szívroham alatt és azt követően, annál nagyobb eséllyel fedezhetünk fel új módszereket a károsodások kivédésére.”

A szívinfarktus akkor alakul ki, mikor a szívet vérrel ellátó artéria elzáródik, így a szív izomzata nem jut vérhez, és ezáltal oxigénhez sem. A legtöbb beteg szervezetébe egy fémcsövet illesztenek be, mely nyitva tartja az elzáródott artériát. Nemrég végzett kutatások kimutatták, hogy néhány embernél vérzés lép fel akkor, mikor a vér újra elkezd a szívbe áramlani. Eddig azonban nem tudták, mekkora jelentőséggel bír az a vérzés.

A tanulmány során a kutatók MRI készülékkel vizsgálták a szívben fennálló vérzést 15 betegnél, akik nem sokkal a vizsgálat előtt szenvedtek szívinfarktust. Az eredményekből kiderült, hogy azoknál, akiknél a szívizomzat nagy része károsodott, több vér áramlott a szívizomzatba, mint azoknál, akiknél relatíve kisebb volt a károsodás.

"A tanulmányunk újabb bepillantást nyújt abba a pusztításba, amit a szívinfarktust okozhat.” – mondta a fő szerző, Declan O’Regan. „Az új képalkotó eljárás segítségével láthatjuk, hogy akiknél a károsodott szívizomzat vérezni kezd, sokkal rosszabbak a kilátásaik a felépülésre.

Az infarktus tünetei

Hirtelen támadó, igen erőteljes, a szegycsont mögötti fájdalom, ami többnyire kisugárzik a bal karba, a vállba és a lapocka alá. A nyomó, szorító fájdalom a nyakba, az állba is átsugározhat. Jellegzetes kísérő tünet a halálfélelem, a megsemmisülés érzete.

Sokszor nehézlégzés társul a fájdalomhoz, jellemző a verejtékezés, a szapora pulzus, a hideg végtagok és az eszméletvesztés. A fájdalom akár órákig is eltarthat. A betegek kb. ötödénél a tünetek eltérnek az általánostól. Előfordul eszméletvesztés hányással, de mellkasi fájdalom nélkül.

Lehet bizonytalan fájdalom a has felső részén, vagy tisztázatlan nehézlégzés enyhe mellkasi fájdalommal, de erős, a karokban és az állban jelentkező fájdalommal. A szívinfarktus pihenés közben is jelentkezhet.