A nem reggeliző gyerekek fogai lényegesen rosszabbak, reggeliző társaiknál, főleg akkor, ha utóbbiak sok tejterméket fogyasztanak – mutatta ki egy amerikai vizsgálat.

Ha az utcán sétálva véletlenszerűen megszólítanánk tíz embert azzal a kérdéssel, hogy fél-e a fogorvostól, hat biztosan igent mondana, és talán csak kettő rázná a fejét.

A fogszabályozó kezelés célja a fogazat és az állcsontok esztétikai és funkcionális helyreállítása. A lakosság 90%-ának van valamilyen fogazati rendellenessége, amely fogszabályozást igényelne. Milyen következményei vannak a fogszabályozás elmaradásának? Kell-e minden esetben, és mely életkorban érdemes és lehetséges elkezdeni?

Charles Bell, a híres angol kémikus soha nem gondolta volna, hogy 1818-ban született felfedezése – az, hogy az ezüst a higannyal olyan vegyületet alkot, amely kiváló tömítőanyagként alkalmas fogászati célokra – olyan vitalavinát indít el, amelynek mindmáig nem került pont a végére.

A Leedsi Egyetem kutatói kifejlesztették a fogszuvasodás kezelésének egy teljesen  fájdalommentes módját, amely visszafordítja a savaktól származó károsodást, és megújítja a fogakat.

A fogfehérítés ma az egyik legnépszerűbb szépészeti beavatkozás, néhányan azonban mintha túlzásba vinnék. A szakértők „bleachorexiának” nevezték el azt a jelenséget, amikor valaki megszállottan jár fehérítő kezelésre. Matthew Messina fogorvos szerint ez nem új jelenség, és azokat értik alatta, akik a sok beavatkozással már fogaik egészségét veszélyeztetik.

Mielőtt csücsöríteni kezdenénk a szánkat a jóéjtcsókra, érdemes ellenőrizni párunk fogászati adatait. A kutatások szerint a szuvasodás és az ínybetegségek fertőzők, és a náthához és az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjedhetnek.