Kategória: Légzőszervek Készült: 2011. máj. 03. kedd, 12:43 Írta: tüdőbeteg.hu - Dr. Mucsi János
Az asztmás betegek jobb ellátásáért, illetve az asztma jobb megismeréséért küzdő világszervezet (GINA - Global Initiative for Asthma) 1998 óta szervezi meg évről évre az Asztma Világnapot minden május első keddjén.
A 2011. évi világnap szlogenje változatlan: Tartsd az ellenőrzésed alatt az asztmádon, azaz egy asztmás is élhet a nem asztmásokhoz hasonló egészséges életet. A 2011. évi Asztma Világnap egy új 5 éves ciklus nyitánya is egyben. A GINA világnapi célkitűzése, hogy 2015-ig csökkentsük a felére az asztma miatt kórházi ellátásra szoruló betegek számát.
Magyarországon mintegy 250 ezer asztmást tartanak nyilván a tüdőgondozókban. Jóllehet, a modern gyulladáscsökkentő gyógyszerek elterjedésével, és a betegek által egyre egyszerűbben használható belégző készülékek alkalmazásával szinte minden asztmásnál elérhető az egészséges nem asztmásokéhoz hasonló, úgynevezett jól kontrollált állapot, ennek ellenére az asztmás betegeink jelentős része nap mint nap érzi, hogy bizony még nem ő uralkodik az asztmáján, hanem az asztma rajta.
Nem tekinthető jól kontrolláltnak egy asztmás beteg állapota, ha hetente kettőnél többször kell használnia a rohamoldó belégzőjét, ha gyakran köhög, vagy fullad, sípolva veszi a levegőt. A nem megfelelő asztmakontroll jele az is, ha a páciensnek az asztmája miatt korábban elfogy a levegője, és emiatt abba kell hagynia vagy jelentősen lassítania kell a mozgását. Ugyancsak a rossz asztmakontroll jelzője, ha az asztmás éjszaka vagy hajnalban köhögésre, nehézlégzésre ébred. A jól kontrollált asztmás beteg egyrészt tünetmentes és jól érzi magát, másrészt a légzésfunkciós mérések is az egészségeseknek megfelelő értéket mutatják.
Az asztmájuk miatt a betegek leggyakrabban akkor szorulnak kórházi ellátásra, ha nem használják megfelelően az orvosuk által előírt megelőző hatású asztmagyógyszereiket. Az, aki csak a rohamoldó belégzőjére bízza magát, könnyen súlyos asztmás rohamnak teheti ki magát. Egy száraz, szeles nyári napon, egy meleg, eső utáni fülledt levegőjű erdőben, vagy a parlagfű augusztus-szeptemberi virágzása idején tömegesen jelentkeznek súlyos nehézlégzéses panaszokkal az asztmások az orvosi rendelőkben. A hideg hónapokban a légúti fertőzések okozhatják az addig jó állapotban lévő asztmások súlyos nehézlégzését.
A hirtelen állapotrosszabbodásoknak jobban ellen tud állni az az asztmás, aki a légutait védi a megelőző hatású gyógyszerekkel, és azokat az orvos előírásának megfelelően használja.
A cikk a reklám után folytatódik
A Légúti Betegek Országos Egyesülete kiemelten fontosnak tartja, hogy az asztmás betegek terhei ne növekedjenek a gyógyszerkassza megnyirbálása miatt. – emelte ki Váci Sándor, a LEBE elnöke.
Az asztmások többsége az asztma allergiás csoportjába tartozik, és gyakran egyéb társbetegségekkel is meg kell küzdenie. Egy nem kontrollált allergiás betegnek akár 4-6 különböző gyógyszert is szednie, illetve használnia kell egyidejűleg ahhoz, elviselhető életet élhessen, tanulhasson, dolgozhasson, biztonságosan vezethessen autót.
A szénanátha elleni gyógyszerek árának OEP-támogatása az elmúlt években 90%-ról 25%-ra csökkent, ami változatlan fogyasztói ár mellet a beteg által fizetendő térítési díj 7,5-szeres emelkedését jelenti. Az igazán hatékony asztmagyógyszerekhez ma 90%-os OEP-támogatás mellett juthat hozzá az asztmás beteg. Mivel teljes áron ezek a gyógyszerek egyenként havi 10.000 Ft körüli összegbe kerülhetnek, a támogatás csökkentése jelentősen megterhelné a családok pénztárcáját.
Amennyiben az asztmás betegek nem tudják majd megfizetni a gyógyszereik árát, akkor visszasüllyedhetünk a 30 évvel ezelőtti szintre, ahol „természetes” volt, ha súlyos asztmás rohamhoz hívták az ügyeletes orvost vagy a mentőt, és ziháló, fulladó asztmás betegekkel voltak tele a kórházak sürgősségi és tüdőosztályai.
dr. Mucsi János
tüdőgyógyász szakorvos
orvos-főszerkesztő