Kategória: Légzőszervek Készült: 2007. október 04. csütörtök, 09:23 Írta: Drinfo.hu
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.
Ugyanakkor a betegségről, annak mibenlétéről, valódi veszélyeiről – sőt, egyáltalán a létezéséről – szinte semmit nem tud a lakosság. A probléma nagyságát érzékelteti, hogy miközben a becslések szerint Magyarországon több mint félmillió embert érint a COPD, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, és kezelésben részesülő páciensek száma mindössze hatvanezer körül van.
Ennek következtében krónikus köhögés, fokozott váladékképződés, majd egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj, „levegőtlenség” alakul ki, ami a betegség előrehaladott stádiumában korlátozza a betegek mozgását, fizikai terhelhetőségét. Végül a tüdő nem képes a szervezet oxigénellátását biztosítani, a betegségnek ebben a stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé.
A COPD-ben szenvedő betegek többsége – mintegy 90 százaléka – dohányos! A dohányosok több mint ötödénél előbb-utóbb fellép ez a betegség. Ma a COPD-t tekintjük a leggyakoribb és talán a legkönnyebben megelőzhető haláloknak, hiszen a dohányzás elkerülésével, valamint időben történő abbahagyásával a megbetegedések és a halálesetek túlnyomó többsége megelőzhető lenne.
Az első tüneteket rendszerint a – főleg a reggeli, ébredés utáni órákban jelentkező – krónikus köhögés és fokozott váladékképződés jelenti. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó tünetekkel még nem, csak a később kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz. Az eleinte kizárólag fizikai terhelésre fellépő légszomj az évek folyamán, a tüdő mûködésének folyamatos romlásával arányosan, fokozatosan súlyosbodik, ami az érintett betegek életminőségének és életkilátásainak nagymértékû romlásához vezet.
A betegség pedig egy egyszerû légzésfunkciós méréssel diagnosztizálható. Egyetlen fújásból a betegség fennállása megállapítható. Annak tehát, aki észleli magán a fenti tüneteket, mindenképpen érdemes valamelyik tüdőgondozóban COPD-szûrővizsgálatra jelentkezni.
A gyógyszeres terápia a betegség súlyosságától függ, és hörgőtágító hatású gyógyszerek, valamint gyulladáscsökkentők rendszeres belélegzéséből áll. Szerencsére ma már a legkorszerûbb készítmények is 90%-os társadalombiztosítási támogatással kaphatók. Fontos azonban tudni, hogy ezek a szerek ugyan enyhítik a légszomjat és növelik a fizikai terhelhetőséget, de a betegség természetes lefolyását – a tüdő mûködésének folyamatos romlását – nem képesek megakadályozni. A betegség előrehaladását kizárólag a dohányzás elhagyása fékezi! A korai stádiumban felismert COPD a dohányzás elhagyása után nem súlyosbodik.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság legfőbb célja a COPD év és a világnap kapcsán, hogy a lakosságot minél széles körben megismertesse ezzel a rendkívül súlyos betegséggel, annak tényleges veszélyeivel, a korai felismerés fontosságával, és a megelőzés lehetőségeivel – ezen belül is elsősorban azokkal a módszerekkel, amelyek segíthetik a dohányosokat veszélyes szenvedélyük elhagyásában.