Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz.

Crohn-betegség

Crohn-betegségA Crohn-betegség (regionális bélhurut) a bélfal krónikus gyulladása, amely a bélcsatorna bármely területén előfordulhat

Az elmúlt évtizedekben a Crohn-betegség világszerte egyre gyakoribbá vált. Mindkét nemben kb. azonos arányban fordul elő, gyakori a zsidók között. A betegség gyakran halmozódik egy adott családban. Általában 35 éves kor előtt, többnyire 15-25 éves kor között kezdődik.

A Crohn-betegség leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán (az ileumban) vagy a vastagbélben jelentkezik, de érintheti a tápcsatorna bármely részét a szájtól egészen a végbélnyílásig, sőt akár a végbélnyílás körüli bőrfelületet is. A betegek 35%-ában csak a vékonybelet, 20%-ában csak a vastagbelet, 45%-ában pedig a vastagbelet és a vékonybél utolsó szakaszát egyaránt érinti. A kórkép a tápcsatorna egy-egy részén alakul ki; az érintett területek között azonban egészséges részek maradnak. Ahol a betegség aktív, ott a bél teljes vastagságában érintett.

Anémia, vashiány

Vashiány (anemia) A vashiányos vérszegénység (anémia) oka a hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene

A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.

A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka, aminek hátterében felnőttekben leggyakrabban vérzés áll. Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtt álló nőkben a havi menstruációs vérzés okozhat vashiányt. Vashiányt okozhat még a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.

A+ A A-
Anémia; vashiány
25 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (25)

Egyszerű módszer a csecsemőkori vashiány megelőzésére

Egyszerű módszer a csecsemőkori vashiány megelőzésére

Meghökkentően egyszerű módszert javasol egy amerikai kutatócsoport az újszülöttek és csecsemők vashiányának megelőzésére. A tudósok azt javasolják, hogy a köldökzsinórt a baba születése után csak mintegy két perccel fogják le.

Címkék:
2010. február 20. szombat

Vashiányos vérszegénység

Vashiányos vérszegénység

A vashiányos vérszegénység (anémia) oka a hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene.

A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.

A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka, aminek hátterében felnőttekben leggyakrabban vérzés áll. Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtt álló nőkben a havi menstruációs vérzés okozhat vashiányt. Vashiányt okozhat még a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.

A vashiányos vérszegénység tünetei

A vashiányos vérszegénység tünetei fokozatosan alakulnak ki, és hasonlóak az egyéb vérszegénység tüneteihez.

Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végez vizsgálatokat. Vashiány esetén a vörösvértestek kicsik és halványak. Meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli vasat hordozó fehérje) vérszintjét. A vashiányt legpontosabban a ferritin (vasat raktározó fehérje) vérszintjének meghatározásával lehet vizsgálni: alacsony ferritin szint vashiányra utal. Bizonyos körülmények között azonban a ferritin szintje félrevezető lehet, mivel magas értéket kapunk májkárosodás, gyulladás, fertőzés és daganat esetében, ilyenkor az orvos a sejtfelszínen lévő transzferrinkötő-fehérje (transzferrin receptor) szintjét határozza meg.

A diagnózis felállításához esetenként csontvelő biopsziára lehet szükség, mellyel a csontvelőben lévő vérsejtek vastartalmát lehet meghatározni.

A vashiányos vérszegénység kezelése

Mivel a vashiány leggyakoribb oka vérzés, az első lépés a vérzés helyének felkutatása.Normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt, és a szervezet vasraktára is kicsi, ennek megfelelően az elvesztett vasat pótolni kell.

Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás rendszerint szájon át megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal együtt (narancslé vagy C-vitamin tabletta). A vas pótlását a normális vérkép elérését követően még 6 hónapig szokták folytatni a szervezet vasraktárainak teljes feltöltése céljából. A beteg megfelelő vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal igazolható.

Címkék:
2010. február 19. péntek

Vashiány - okok

A vashiány a leggyakoribb ásványianyag-hiány szerte a világon, mely nőkben, férfiakban és gyermekekben egyaránt vashiányos vérszegénységet okoz. (Azonban nem minden vérszegénység vashiány következménye.)Felnőttekben a vashiány oka leggyakrabban a vérveszteség.

A menopauza előtt a nőkben a menstruációs vérzés okozhatja a hiányt, aranyeres vérzés is vashiány kialakulásához vezethet. Férfiakban és menopauza után lévő nőkben a vashiány általában az emésztőrendszer vérzésére - például egy vérző fekélyre vagy a vastagbélben található polipra - utal. A hiányt okozhatja a szervezet más területén, például a vesékben előforduló vérzés is.

A vashiány kialakulhat a helytelen táplálkozás következményeként is, elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben, akiknek a növekedés miatt több vasra van szükségük. A húst nem fogyasztó serdülő lányokban is hiány lép fel, mivel a növekedés mellett elkezdenek menstruálni is. A terhes nőkben is nagy a kockázat, mivel a növekedő magzatnak nagymennyiségű vasra van szüksége.

A vashiány tünetei

Amikor a szervezet vastartalékai kimerülnek, vérszegénység alakul ki. A vérszegénység sápadtságot, gyengeséget, érzékenységet, álmosságot és fáradtságot okoz. A koncentrációs és tanulási képesség csökkenhet. Súlyos esetben a vérzékenység fejfájást, fülzúgást (tinnitus), szemkáprázást, emésztési zavarokat, szapora légzést, szédülést és gyors szívverést okozhat. Néha a súlyos vérszegénység mellkasi fájdalmakat és szívelégtelenséget okoz. A menstruációs ciklusok elmaradhatnak.

A vérszegénység mellett a vashiány más tüneteket, például irracionális étvágyat (nem igazi élelem, pl. jég, piszok vagy tiszta keményítő utáni étvágyat), homorú körmöket (a körmök vékonnyá és homorúvá válását) és éjszakai lábgörcsöket okozhat. Ritkán a vashiány miatt vékony hártya növekedhet a nyelőcsőben, megnehezítve a nyelést.

A vashiány diagnózisát a tünetek és a vérvizsgálat eredménye alapján lehet felállítani

A vizsgálat alacsony hemoglobin-szintet (mely vasat tartalmaz), alacsony hematokritot (a vörösvérsejtek aránya a teljes vérben), kevés és kórosan kis méretű vörösvérsejteket mutat ki. A transzferrinben - a vörösvérsejteken kívüli vasat szállító fehérje - található vas mennyiségét is meg kell állapítani. Ha a vas mennyisége kevesebb, mint 10%, valószínűleg vashiány áll fenn. A diagnózist megerősíti, amennyiben a vérben található ferritin (vasat tároló fehérje) szintje alacsony. Gyulladás, fertőzés, rák vagy májkárosodás esetén azonban a ferritin szintje vashiányban is normális vagy magas lehet.

Néhány esetben a csontvelő vizsgálatára van szükség a diagnózis felállításához. A csontvelőből, általában a csípőcsontból veszik a mintát tűvel, majd azt mikroszkóp alatt megvizsgálva állapítható meg a vérképződés hiányossága.

A vashiány kezelése

Mivel felnőttekben a vashiány leggyakoribb oka a vérzés, az orvos először vérzés jeleit keresi. Gyógyszerek, például orális fogamzásgátlók szedésére lehet szükség az erős menstruációs vérzés mérséklésére. Műtéti úton meggyógyítható a vérző fekély, és eltávolítható a vastagbélpolip is. Ha a vérszegénység súlyos, vérátömlesztést kell végezni.

Az általános kezelés napi, szájon át bevitt vas adásából áll. A normális étrendben található vas nem mindig elég az elvesztett vas pótlására (mivel annak legfeljebb 20%-a szívódik fel). A vas akkor szívódik fel a legjobban, ha éhgyomorra, 30 perccel étkezés előtt, vagy 2 órával étkezés után fogyasztják, különösen, ha az étel csökkenti a vas felszívását (például növényi rostok, fitánok, korpa, kávé és tea). Az üres gyomorra bevett vas azonban gyomorrontást és székrekedést, másoknál hasmenést okozhat, ezért néha étkezés közben kell bevenni. A sav-közömbösítők és a kálcium csökkentheti a vas felszívódását. C-vitamin viszont (pl. gyümölcslében vagy táplálék-kiegészítőként) elősegíti a vas felszívódását. Kis mennyiségű, a vas könnyebben felszívódó formáját (hem vas) tartalmazó hús fogyasztása segíti a nehezebben felszívódó forma (nem hem vas) felszívódását. A vas pótlás szinte mindig feketére színezi a székletet - ez a mellékhatás ártalmatlan.

Néha a vasat injekció formájában adják be. Ez olyan embereknél szükséges, akik nem viselik el a tablettákat, vagy emésztőrendszerük nem szív fel elegendő vasat.

A vashiány által okozott vérszegénység kezelése 3-6 hétig tart még akkor is, ha a vérzést sikerült elállítani. A vérszegénység gyógyulása után 6 hónapon keresztül vasat kell szedni a szervezet készleteinek pótlására. Időnként vérvizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy elegendő-e a vas mennyisége, valamint az esetlegesen folytatódó vérzés ellenőrzésére.

A nem menstruáló nőknek és a férfiaknak nem szabad vasat tartalmazó táplálék-kiegészítőket vagy multivitaminokat fogyasztaniuk, hacsak az orvos erre külön utasítást nem ad. Ezek fogyasztása a belek vérzésének felismerését megnehezíti. A vérzések akár valamilyen súlyos betegség, például vastagbélrák következményei is lehetnek.

Mivel a fejlődő magzat vasat igényel, a terhes nők nagy részének ajánlott a vas fogyasztása. A legtöbb csecsemőnek, főleg a koraszülötteknek és az alacsony testsúllyal születetteknek, vasra van szükségük. Ez vasat tartalmazó tápszerben, illetve szoptatott gyermekeknek külön folyadék formájában történik.

Túlzott vasbevitel

A szervezetben többlet vas is összegyűlhet. Ennek oka vérátömlesztés, vagy túl hosszú ideig tartó vasterápia lehet. További ok lehet még a hemokromatózis, egy öröklődő betegség. Az egyszerre elfogyasztott többlet vas hányást, hasmenést és bélkárosodást okozhat. A hosszú időn keresztül fogyasztott felesleges vas károsíthatja a koszorúeret. A kezelés gyakran a deferoxamin nevű gyógyszer adásából áll, ami megköti a vasat és a vizeletbe juttatva eltávolítja azt. A hemakromatózis kezelése a vérlebocsátás a vénából (flebotómia).

Címkék:
2010. február 19. péntek

Vashiány - a vasanyagcsere egyensúlya

Vashiány - a vasanyagcsere egyensúlya

{nomultithumb}

Normális vasegyenleg

■ Felszívódó napi vasmennyiség 1 mg, a táplálékkal felvett vas 10%-a. Vashiányban és terhességben a vasfelszívódás 3-5-szörösére nőhet!

■ Egészséges felnőtt napi vesztesége 1 mg: széklettel, vizelettel, bőr hámlásával, hajjal, körömmel, verejtékkel.

■ A szervezet napi vasigénye 1 mg. A fogamzóképes korú nők átlagos napi vasszükséglete 2 mg.

Címkék:
2010. február 19. péntek

Vashiány - Hogyan táplálkozzunk?

Vashiány és vashiányos vérszegénység étrendi kezelése

A vas az élelmiszerekben két formában van jelen. Az egyik a hem vas, a másik a nem hem vas.Hem vas található a májban, vörös húsokban (marha, sertés), a szárnyasokban, halakban, tojásban, állatok vérében.

Nem hem vasat tartalmaznak a növényi eredetű élelmiszerek, így a magas vastartalmú zöldségek (cékla, spenót) és gyümölcsök (szeder, ribizli) is. A növényi eredetű ételekből a vas nagyon rossz hatásfokkal hasznosul. Ha hem vasat tartalmazó ételekkel együtt fogyasszuk őket, akkor a hem vas segíti a nem hem vas hasznosulását is. A vas hasznosulását segíti a C-vitamin (aszkorbinsav) a folsav, a fruktóz, valamint a savas közeg. Tehát a gyümölcsök, gyümölcslevek, sötétzöld zöldségek kedvezően befolyásolják a vas felszívódását.

A felszívódást gátolja az élelmiszerek magas réz, cink, mangán, fitát és oxalát tartalma. Sok fitátot tartalmaznak a gabonafélék, lisztes termékek, így a kenyerek és péksütemények, diófélék, hüvelyesek. A spenót magas vastartalmú, de oxalát tartalma miatt a vas kis százaléka tud csak hasznosulni. Magas oxalát tartalmú még a sóska és a rebarbara is. Bizonyos magas fehérjetartalmú növények, mint a szója, hüvelyesek, diófélék szintén gátolják a vas hasznosulását, ugyanez a helyzet a gumósokkal is pl. burgonya. Még a polifenolok is gátolják a vas felszívódását. Polifenolokat tartalmaznak a teák, egyes zöldségek és a hüvelyesek.

Tehát legjobban szívódik fel a vas, ha a vasat tartalmazó élelmiszereket önmagukban fogyasztjuk vagy a felszívódást segítő élelmiszerekkel egyidőben.

Vaspótlásnál az étrend naponta tartalmazzon valamilyen húst.Hozzá a köret lehet saláta (kedvező hatásúak a fejessaláta, káposzta, sötétzöld zöldségek, paradicsom, paprika) vagy sűrítés nélküli főzelék (párolt zöldségek vagy a főzelék állagot turmixolással érjük el), lehet gyümölcs kompótnak, befőttnek vagy mártásnak elkészítve. A mártást ne liszttel sűrítse, hanem a gyümölcs egy részének pürésítésével (turmixolás). Ugyanígy zöldségekből is készíthető mártás.

A reggeli, ebéd és vacsora mindenképpen teljes értékű legyen, tehát tartalmaznia kell húst, halat, felvágottat, tojást vagy tejet, illetve tejterméket. Reggelihez, vacsorához iható frissen facsart vagy 100 % narancslé, tej vagy tejes ital.

Nagyon erős vashiány esetén a tízórai vagy uzsonna is lehet 1-1 darab főtt vagy sült hús.Tojás hetente 6-7 db fogyasztható, de ebben benne van az ételekhez, tésztákhoz felhasznált tojás is, ezért önálló ételként hetente egyszer-kétszer fogyasztható.

Hetente egyszer vagy kétszer ajánlott a hal. Tengeri és édesvízi hal is jó, frissből vagy mirelitből ugyanúgy készíthetjük az ételt. Egyedül az előre panírozott halrudak nem megfelelőek, mivel a halpéphez más élelmianyagokat is adnak.

Máj fogyasztása hetente egyszer ajánlott. Lehet csirke, kacsa, liba, sertés vagy marhamáj is. Májat sütve, főzve, resztelt májnak, gombócnak levesbetétként készítheti.Inni természetes gyümölcs és zöldséglevek a legjobbak. Tea kerülendő. Csak azok a teák ajánlottak, amelyek valódi teafüvet nem tartalmaznak.Köretként adható burgonya, rizs, tészta, hagyományosan, sűrítéssel készülő főzelék is heti 3-4 alkalommal, a másik három napon viszont a fent említett kedvezőbb hatású köretet javaslok.Mintaétrend: http://www.dietetikamindenkinek.hu

Címkék:
2010. február 19. péntek

A Facebookon...

  • Lájkoltak
  • Kedveltek
  • Barátok

DiabetesOnline.hu - Friss

SzexDoktor.hu - Friss

TüdőBeteg.hu - Friss

© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!