A mai kor gyermekei talán már egészségtelenül túl tiszták. Egyre több adat bizonyítja, hogy a kosz és a kórokozók megvédhetnek a betegségektől, akit viszont a széltől is óvnak, az lesz igazán beteg. A higiénia-hipotézis szerint az asztma, ekcéma, szénanátha, és a gyermekkori diabétesz azokat fenyegeti leginkább, akiket nem hagynak soha a sárban hempergőzni, pocsolyába toccsanni vagy állatokkal játszani.
Bár a róluk készült kép olyan, mint egy sci-fiben ábrázolt holdraszállás, valójában azonban bakteriofágokról van szó, amelyek éppen a baktériumokat támadják – ez a jelenet rendszeresen lezajlik mindannyiunk szervezetében, hathatós segítséget nyújtva az immunrendszerünknek.
A gyerekek olykor-olykor lehetnek piszkosak. A mindennapi baktériumokkal való találkozás lecsökkenti a vérben történő gyulladásos folyamatok esélyét, melyek a magas vérnyomással és a szívbetegségekkel állnak összefüggésben.
Olyan helyzettel vagy emberrel kapcsolatos, amelyről nem beszélhet a személy, nem oldódott meg, és irritálóan hat. Ez gyöngíti a szervezetet, traumát vált ki.
Az immunrendszer gyengülése az önszeretet gyengülésével függ össze.
Fealdat: fontos több szeretetet bevinni az életbe, hogy a szeretet védőpajzsként működjön.
A svéd Karolinska Institutet orvosi karán tett legújabb felfedzés során a tudósok megfigyelték, hogy azoknak a betegeknek az agyában, akiknél nemrég diagnosztizálták a skizofrénia tüneteit, nagyobb mennyiségben vannak jelen gyulladáskeltő vegyületek.
Az őszi-téli időszakban kiemelt figyelmet fordítunk az immunrendszer erősítésére. Sokszor azonban épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit ne tegyünk, hogy a náthás, influenzás hónapokat könnyebben átvészeljük?
Elérkezett az év tüsszögős, köhögős és szipogós időszaka, és ha nem te vagy a forrása, nagy valószínűséggel megtartod a két lépés távolságot a bacilusgazdától. Nincs is jobb alkalom arra, hogy beszéljünk egy kicsit az immunerősítésről, és az ezzel kapcsolatos tévhitekről.
Az alacsony társadalmi státuszhoz rossz egészség társul – számos tanulmány jutott erre a megállapításra, a háttérben lévő biológiai okok pedig mostanában kezdenek tisztázódni. Amerikai kutatók friss eredményei szerint közel ezer gén működésére van jelentős hatással az, hogy egy főemlős éppen milyen társadalmi státuszt foglal el környezetében, és ehhez milyen stressz kapcsolódik.
Idén három olyan tudósnak ítélték oda a bírálók az orvosi Nobel-díjat, akik éveken át dolgoztak azon, hogy az orvosok jobban megérthessék, testünk hogyan harcol a fertőzések ellen – vagyis hogy pontosan miképpen működik az emberi immunrendszer.
A tőkehal genetikai állományának feltérképezésével norvég kutatók rájöttek, hogy a faj immunrendszere jelentősen eltér a többi halétól, és az emlősökétől is.
A fertőzések ellen küzdő immunsejteket a máj bizonyos esetekben paradox módon lebontja – állapították ausztrál kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.
Hiába viccelnek a nők a „férfi influenzával”, a legújabb kutatás szerint a férfiak tényleg jobban szenvednek, amikor megfáznak.
A rák megelőzésében mindenekelőtt az életmódnak van szerepe – állapították meg kutatók a talán jól ismert következtetést, ám nem légből kapva hangsúlyozzák az életvitel meghatározó szerepét. Megállapításukat ugyanis több ezer tanulmányra hivatkozva tették közre.
Közelednek a hideg, szeles téli hónapok, a hőmérsékletváltozás kihívást jelent szervezetünk számára.
A hideg időjárás és a rövid, borús nappalok bárkit könnyen lehangolttá tehetnek. A mindennapokban átélt stressz pedig további kihívást jelent immunrendszerünk számára. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológusának segítségével összegyűjtöttük azokat a tápanyagokat, amelyek segítségével ezt az időszakot könnyebben átvészelhetjük.