Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

A skizofrénia megjelenését nem könnyű előre jelezni. Habár az emberi génállomány 14 génjével is összefüggésbe hozták, a családi anamnézisben előzőleg előfordult skizofréniás betegség önmagában kevés ahhoz, hogy valakinél kialakul-e ez a tudatzavar.

Skizofrénia: a betegségnek jelentős környezeti tényezői is vannak

Ina Weiner, a Tel Avivi Egyetem pszichológiai tanszékének professzora szerint a korai felnőttkorban megjelenő fejlődési rendellenességet kiválthatja méhen belüli fertőzés is. De más fejlődési rendellenességektől eltérően (pl. autizmus) a tünetek kifejlődéséig sok év telik el.

"A skizofrénia gyógyszeres kezelési lehetőségei nem kielégítőek, ezért az orvosok és kutatók – köztük én is – már irányba indultunk el.” – mondta Weiner professzor. „Az elmúlt évek nagy kérdése, hogy megelőzhető-e a skizofrénia.”

A kezelés forradalmasítása

A Biological Psychiatry című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány során Weiner professzor és munkatársai: Dr. Yael Piontkewitz és Dr. Yaniv Assaf biológiai kulcsokat kerestek, melyek segíthetnek nyomon követni a betegség kialakulását még a tünetek megjelenése előtt. „Ha a skizofrénia megjelenésével előrehaladó agyi változások mennek végbe, lehetséges, hogy ezeket a változásokat meg lehet előzni korai beavatkozással.” – mondta.

„Ez forradalmasítaná a zavar kezelését. Azon gondolkodtunk, hogy felhasználhatók-e az idegi képalkotó technikák a laboratóriumi állatok korai agyi változásainak felmérésére. Ha igen, akkor ezek a változások, és az őket kísérő skizofrénia-jellegű tünetek korai felismerés esetén megelőzhetők-e?”

A cikk a reklám után folytatódik

Kétség felett

Weiner professzor és csapata vemhes patkányoknak olyan vírusutánzatot adtak be, mely tudvalevőleg skizofrénia-szerű viselkedési zavart okoz az utódokban. Az eljárás szimulálja a terhesség alatti fertőzést, ami a skizofrénia egyik jól ismert kockázati tényezője.

Weiner professzor kimutatta, hogy a patkányutódok születéskor és serdüléskor normálisak voltak. Fiatal felnőttként azonban – az emberekhez hasonlóan – skizofrénia-szerű tüneteket mutattak. Az agyi képalkotó vizsgálat és a viselkedés megfigyelésével Weiner professzor felfedezte, hogy a „skizofréniás” patkányoknál az oldalsó agykamrák és a hippokampusz abnormálisan fejlődik ki. A veszélyeztetett példányokat risperidone-nal és clozapine-nal kezelte, a skizofrénia kezelésében elterjedt két hatóanyaggal. A kezelést követően a vizsgálat kimutatta, hogy az oldalsó agykamrák és a hippokampusz normális méreteket ért el.

"Az orvosok gyanították, hogy ezeket a gyógyszereket megelőzésre is lehet használni, de ez a kísérlet mutatta be először, hogy a kezeléssel helyreállítható az agyi fejlődés rendellenessége.” – mondta Weiner professzor. Elmondása szerint a gyógyszerek úgy hatnak a legjobban, ha a serdülőkorban kezdik adagolni, a teljes kifejlettség elérése előtt.

Manapság az antipszichotikumokat csak akkor írják fel, ha a tünetek már megjelentek. Weiner professzor szerint egy nem-invazív előrejelzési módszerrel (az agy bizonyos változásainak fejlődési görbéjével) és az alacsony dózisú gyógyszeres kezeléssel a veszélyeztetett populáció esetében megelőzhető lehet a skizofrénia.