Táppénzesek előnyben?
Kategória: Egészségpolitika Készült: 2011. június 16. csütörtök, 19:50 Utolsó frissítés: -0001. november 30. szerda, 01:00 Megjelent: 2011. június 16. csütörtök, 19:50 Írta: OP Találatok: 860
Cáfol a kormány: nem tennék kötelezővé, hogy a táppénzes betegek a rendelési idő 60 százalékát kapják meg a diákok a vagy nyugdíjasok rovására. Az egészségügyi államtitkár ehelyett csak annyit írna elő, hogy a táppénzesekre fordítható idő ne haladja meg az említett arányt. Az orvosok szerint hasznos lehet a rendszer újraszervezése – gyorsulna az ellátás folyamata, amivel több pénz maradhat az egészségügyben is.
A Népszabadság szerdán reggel számolt be arról, hogy júliustól a táppénzes betegek előnybe kerülnének az inaktív rászorulókkal – kisgyermekes anyákkal, diákokkal, munkanélküliekkel és nyugdíjasokkal – szemben; értesüléseik szerint a kormány kötelezné a gyógyítókat, hogy a rendelési idejük legfeljebb 60 százalékát az aktív dolgozók soron kívüli vizsgálatára tartsák fenn. A lap úgy tudja, a tervezett intézkedés megtakarítási célokat szolgálna: elvileg már azzal is 2,8 milliárd forintot lehetne spórolni, ha a távpénzen töltött időszakok összessége akár csak egy napot megrövidül. A Népszabadság ugyanakkor cikkében felhívta a figyelmet az amúgy is túlterhelt ellátási rendszer gondjaira; sokan heteket, hónapokat várnak egyetlen vizsgálatra – érdekeik viszont most háttérbe szorulnak az aktívan dolgozókéval szemben. A rendelési idő maradék 40 százalékában az orvosok sem tudnák ellátni a megsűrűsödő betegállomány – figyelmeztetett az újság.
A Népszabadság közlésével kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyi államtitkárságát is, ahol szóbeli választ nem adtak kérdéseinkre, küldtek viszont egy közleményt. Eszerint a cikkben olvashatóak nem felelnek meg a valóságnak, a kormány tervezett jogszabály-módosítása ugyanis nem teszi kötelezővé a 60 százalékos limitet – csak azt írná elő, hogy a táppénzes betegekre fordított rendelési idő ezt a határt ne haladhassa meg. „Az azonnali és sürgős ellátást igénylő betegek továbbra is abszolút elsőbbséget élveznek. A szakmailag indokolt esetek nem szenvedhetnek hátrányt az ellátás során a keresőképtelen betegekkel szemben” – hangsúlyozza közleményében az államtitkárság. Álláspontjuk szerint a szabályozás éppen hogy a nem soron kívüli betegek ellátását biztosítja, azokban az esetekben, amikor egy-egy szakrendelésen időszakonként emelkedik a táppénzes kliensek száma.
A cikk a reklám után folytatódik
A közlemény szól a táppénzes beutaló kritériumairól is
A keresőképtelenséget megállapító orvos soronkívüliséget biztosító beutalót akkor adhat, ha a beteg táppénzre jogosult, és ugyanazon betegségéből adódóan folyamatosan, legalább 15 napon át fennáll a keresőképtelensége. A feltételek előírásával elvileg megakadályozható, hogy egyes biztosítottak a táppénz reményében keresőképtelen állományba vetessék magukat.
Az OrientPress Hírügynökség által megkérdezett fővárosi és Pest megyei orvosok örültek annak, hogy júliustól változhat betegellátás rendszere: mint egybehangzóan állították, ezzel fellendülhet a betegellátás folyamata – a táppénzes betegek gyorsabban kapnak ellátást, s így hamarabb térhetnek vissza a munkába, amivel az egészségügy csak nyerhet. „Ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végre igazi biztosítóként tekintene magára, könnyen beláthatnák, hogy a táppénzesek helyzetén változtatni kell, a jelenlegi rendszer ugyanis erősen pazarló” – fogalmazott kérdésünkre Selmeczi Kamill. A Falusi Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke szerint „az aktív dolgozók 1-2 hónapos késéssel jutnak el egy vizsgálatra, ha pedig problémát találnak náluk, akkor ismét visszakerülnek a betegellátás rendszerébe; eközben állapotuk rosszabbodhat a várakozás miatt.” Ha az egészségbiztosító valóban spórolni szeretne, Selmeczi szerint csak nyerhet az átszervezéssel, hiszen érezhetően kevesebbet kell majd fizessen. Másrészt, a táppénzekből megtakarított összeg az egészségügyben maradna – jutna tehát belőle bérfejlesztésre vagy éppen új orvosok felvételére is, amivel viszont az ellátórendszer egésze gazdagodhat. A FAKOOSZ elnöke azt elismerte, hogy az átrendeződéssel rövid távon az inaktív betegek járhatnak rosszabbul – hiszen meghosszabbodnak a várólisták – a plusz forrásokból ugyanakkor javulhat a gyógyítás színvonala és tempója is. Selmeczi Kamill szerint ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyben vannak gazdasági prioritások, s hogy a táppénzesek gyorsabb kezelése az állami források szempontjából is fontos lehet.
A FAKOOSZ elnöke szerint várható, hogy a szakrendelők hamarosan a háziorvosnak adják át táppénzen lévő betegeiket; működésük ezzel felgyorsulhat – az előzetes szűrés pedig segíthet abban, hogy a szakorvosokhoz valóban csak indokolt esetben forduljanak majd a betegek. Selmeczi úgy látja, a betegutak lokális szervezésével már csak az orvosokon fog múlni az is, hogy milyen ritmusban látják el klienseiket; így talán elkerülhető lesz a rendelőkben megszokott tumultus is.
Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség / archívum