Modern inzulinok: kevesebb ingadozás, kisebb a hízás veszélye
Kategória: Anyagcsere, hormon Készült: 2010. november 02. kedd, 13:52 Írta: Drinfo.hu / Dr. Sudár Zsolt
A cukorbetegség korunk egyik népbetegsége. Amikor a saját inzulin kevés, vagy a sejtek inzulin érzéketlensége miatt nem elég, az orvos „külső” inzulinpótlást indít.
Az inzulin a szervezet egyetlen vércukorcsökkentő hatású hormonja és egyben raktárosa, mely a fölöslegesen bevitt kalóriákat elraktározza keményítő, vagy zsír formájában. Ebből adódik az inzulinkezelés két elkerülhetetlen velejárója: a túl sok inzulin a vércukrot a normál érték alá csökkentheti (orvosi szakszóval hipoglikémiás rosszullétet okozhat), illetve az energiaigényt meghaladó kalória-bevitel mellett a felesleges energia testzsír formájában raktározódik.
Az inzulin alkalmazása számos gyakorlati problémát vetett fel:
- Az étkezéshez adott inzulin felszívódásához idő kell, ezért a betegnek a beadás után várnia kell az étkezéssel.
- A felszívódás üteme, mértéke jelentős ingadozásokat mutathat, így sokszor kiszámíthatatlanná válik az inzulinhatás, jelentős vércukor ingadozásokat eredményezve.
- Az étkezési inzulin hosszabb hatású a szükségesnél, így szükség van kényszer kisétkezésekre (tízórai, uzsonna, pótvacsora), pedig a már túlsúlyos betegnél a három főétkezés elégséges lenne.
- A bázis inzulin pótlása olyan készítménnyel lenne ideális, aminek nincs „csúcsa”, vagyis egyenletes inzulinhatást eredményez.
- Az ingadozó vércukor, a vércukoresések soron kívüli étkezéseket igényelnek, amik kedveznek a további súlygyarapodásnak.
A cikk a rekllám után folytatódik
Szerencsére a kutatás-fejlesztés nem állt meg, és a modern inzulin készítmények ezeket a problémákat igyekeznek orvosolni:
- A modern étkezési inzulin jobban mérsékli az étkezés okozta vércukoremelkedést, hatása gyorsabb, intenzívebb, ugyanakkor rövidebb. Utóbbi miatt a kényszer kisétkezések elhagyhatók. Alkalmazásával csökken a váratlan vércukoresések kockázata is.
- A modern bázis inzulinok a hagyományosnál hosszabb, akár 24 órás hatásúak, és a nyújtott hatás csúcshatás nélküli. Az egymást követő napokon felszívódásuk kevésbé mutat ingadozást. Alkalmazásukkal csökken az éjszakai vércukoresés kockázata. A modern inzulinoknál tehát kisebb a kórosan alacsony vércukorszint kialakulásának kockázata a hagyományos inzulinokhoz képest, általában mérsékeltebb a vércukorszint ingadozása és használatuknál kisebb a további testsúly-növekedés (hízás) veszélye is.
A beteget ellátó orvos, dietetikus, oktatónővér feladata a kezeléssel kapcsolatos ismeretek átadása, legyen szó diétáról, mozgásról, az inzulinadagok változtatásának lehetőségéről, szükségességéről. A beteg feladata az utasítások követése, a megszerzett ismeretek lefordítása a napi gyakorlatra.
A felelősség közös, hiszen a cukorbetegséggel nem együtt lehet, hanem együtt kell élni. Természetesen az sem mindegy, hogyan. A jobb életminőség elérésében segíthetnek a modern inzulinok azzal, hogy hatásuk kiszámítható és alkalmazásuknál kisebb a hipoglikémia és a testsúlygyarapodás veszélye is.
Dr. Sudár Zsolt