Kategória: Allergia Készült: 2009. január 23. péntek, 21:38 Írta: Krasznai Éva
Nyomokban földimogyorót tartalmazhat - olvasható a legtöbb nem mogyorós csokoládén is. Ez a figyelmeztetés a táplálékallergiásoknak szól, mivel a gyárban minden édesség könnyen kapcsolatba kerülhet a betegek számára életveszélyes mogyoróval.
Szélsőséges esetben életveszélyes állapotot, akár halált is okozhat, ha valaki olyan ételt eszik, amelyre allergiás. A táplálékallergia általános tünetei a bőrpír, a viszketés, a kiütés, a hasmenés, a vérnyomás-ingadozás, a puffadás, a migrén, valamint a fulladásszerű köhögés.
A leggyakoribb táplálékallergének közé tartozik a tejfehérje, a tejcukor, a tojás, a glutén, a szója, a földimogyoró, a benzoesav, a kén-dioxid és az azoszinezékek, valamint ezek származékai.
A táplálékallergiás betegekkel foglalkozó szakembernek sokszor nyomozói képességekre van szüksége, hogy felismerje a tünetekért felelős adalékanyagot. Sőt ha valaki nem dietetikushoz fordul rögtön, akár évekbe is telhet, mire kiderül: a táplálékallergia a bajok forrása.
A táplálkozással összefüggő kellemetlen reakciókat egyébként már Hippokratész is feljegyezte: ő bizonyos sajtféleségek fogyasztása után fellépő fejfájásról írt. Lucretius az időszámításunk előtti I. században máig érvényes megállapítást tett: ami az egyik embernek táplálék, az a másiknak keserű méreg.
Az allergiás tüneteket kiváltó ételek között tartják számon például a sonkát, a bort, a szalámit és a csokoládét.
A táplálékallergiák gyakorisága az elmúlt években, hasonlóan más allergiákhoz, igencsak megnövekedett - mondta Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergológiai és Immunológiai Társaság elnöke. Míg korábban a kisgyermekek négy-öt, a felnőttek egy százaléka volt táplálékallergiás, addig ma a háromévesnél kisebbek nyolc-tíz százaléka szenved átmeneti ételallergiától, míg az idősebbek három-négy százaléka beteg.
Kulcskérdés, hogy az egészségesekben az élet kezdetétől a végéig fennálló tolerancia - az a tulajdonság, amellyel bármely ételt tünetek megjelenése nélkül fogyaszthatunk - mitől, mikor, hogyan borulhat fel.
Bizonyított: allergia elleni legfőbb védelem a szoptatás. Növeli a táplálékallergia rizikóját, ha négy hónapos kor előtt szilárd ételt kap a csecsemő. A gyerekek többsége kinövi az ételérzékenységet: a tehéntej okozta panaszok az esetek nyolcvan százalékában hároméves korra elmúlnak, a tojásérzékenység a gyerekek felénél megszűnik, mire iskolába mennek.
Ugyanakkor más táplálékokkal (például dióval, hallal vagy a kagylóval) szembeni érzékenység gyakran az egész életet végigkíséri. A felnőttkorban kialakuló tünetek hátterében az emésztés károsodása áll (ez történhet gyógyszerszedés, bélfertőzés, túlzott alkoholfogyasztás miatt).
Különösen nagy gondot jelent a földimogyoró-allergia, amelynek gyakorisága az utóbbi másfél évtizedben több országban is megnövekedett. A mogyoró más ételallergiákhoz képest sokkal súlyosabb, akár életveszélyes anafilaxiás tünetegyüttest is okozhat, vagyis vérnyomáseséssel, fulladással, sokszor óriási csalánkiütésekkel, a keringés összeomlásával jár.
Az Egyesült Államokban minden száz gyermek közül kettő allergiás a földimogyoróra. A földimogyoró-allergiás esetek gyarapodásának oka ismeretlen. Egyes vélemények szerint az áll a háttérben, hogy manapság sokkal több földimogyoróval készült élelmiszerrel találkoznak kiskorukban a gyerekek. Márpedig ilyenkor még éretlen az immunrendszerük arra, hogy megfelelően reagáljon a földimogyoró allergénjeire.
Fontos: ha valamelyik családtagnál korábban előfordult asztma, szénanátha, ekcéma vagy bármilyen ételallergia, a szülők ne adjanak gyermeküknek földimogyorót tartalmazó ételt. Ehhez persze a boltban gondosan el kell olvasni az élelmiszerek összetételét jelző címkéket; kiemelt figyelmet kell fordítani az édességekre, a fagylaltokra, a desszertekre, a kínai ételekre, a barna mártásokra és a köretekre.
Az ilyen "magas kockázatú családokban" az ételallergia megelőzésére azt ajánlják, hogy legalább hat hónapig szoptasson az anya, s ez idő alatt ne fogyasszon nagyobb mennyiségben tejet, tojást, halat, szóját, diót, mogyorót és csokoládét. Ezt követően a gyermek étrendjében egyéves korig ne szerepeljen tehéntej, hároméves korig ne kapjon halat, kagylót, földimogyorót és diót. Tojást másfél-két éves korban ehet először.
Fontos tehát az élelmiszer-összetevők pontos, részletes, jól érthető feltüntetése. Az Európai Unióban a közeljövőben jóval szigorúbban fogják szabályozni ezt, mind korábban.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy nagyon sok élelmiszert sokszor szükségtelenül tartósítanak benzoesavval és annak sóival. Ezeket E-210, E-211, E-212, E-213 jelöléssel tüntetik fel. Nem árt, ha a benzoátokat tartalmazó élelmiszer fogyasztását a minimálisra csökkentjük, mert ezek hosszú ideig tartó fogyasztása egészségkárosító lehet: keringési problémákat, allergiát és bőrbetegségeket okozhatnak.
Krasznai Éva