Hiába a gyógyászati újdonságok, az újabb és újabb táplálkozási divatok, a lábadozó betegek táplálása nem sokat változott az elmúlt évszázadok során: az egyik kedvelt „gyógyír” a mai napig a leves. Az okokat vizsgálva egy amerikai tudós meglepő eredményre jutott: azt állítja, hogy a leves a bébiételekhez való hasonlóságának köszönheti lankadatlan népszerűségét.

Manapság sajnos napi aktualitás a civilizációs és környezeti okokra visszavezethető betegségekről beszélni. Elég csak azokra a híradásokra gondolni, amikor a légszennyezettség magas szintje miatt még a lakásuk elhagyását sem javasolták az embereknek.

Levendula, kamilla, kapor, rozmaring, mirtusz, fahéj, fodormenta – a természet ajándékai, erdők, mezők virágai. Régóta ismertek, illatuk mindig elvarázsolta a kirándulókat, gyűjtőket. Ötezer évvel ezelőtt az ókori kultúrában az egyiptomiak, perzsák, görögök már nemcsak gyönyörködtek bennük, hanem sokféle módon fel is használták ezeket a növényeket. Szakrális, kozmetikai és gyógyító célokra szinte kivétel nélkül alkalmasnak bizonyultak, főként a belőlük nyert illóolajok.